HAZA vélemény Az MKP javaslatai a közutak burkolatfelújítása finaszírozására

Az MKP javaslatai a közutak burkolatfelújítása finaszírozására

629
hirdetés

Az előző kormány közlekedési tárcavezetőjének kezdeményezésére az első osztályú állami közúthálózat legkritikusabb egytizednyi részén burokolatfelújítást végeztek. A munkálatokat európai uniós támogatással valósították meg a 2007-2013 közötti időszakban. A burkolatfelújítás máig sem fejeződött be, mivel érvényes az n+2 szabályzat és a déli járásokat sem kerülte el. 2015-ig tehát felhasználhatják az ilyen célú uniós támogatást. Például az I/63-as közút nyúlfarknyi szakaszainak burkolatfelújítását néhány hete végezték el Párkányban és Muzslán.

Néhány napja azonban felröppent a hír, hogy a számvevőszék (NKÚ) friss vizsgálata megállapította: a 3.248 km hosszúságú első osztályú közúthálózat 59 százaléka nincs megfelelő állapotban.  Döbbenetes adat, a jövőbe tekintve súlyos mementó. Éppen ezért meglepő, hogy közútfelújításra és közutak építésére a 2014-2020 közötti uniós időszakban hajszálpontosan annyi forrás áll majd rendelkezésre, mint a 2007-2013 közötti időszakban, holott Szlovákia teljes uniós támogatási kerete 13 százalékkal megnő. A felelősök az uniós fejlesztések tervezésénél stratégiai hibát vétettek, amely a jövőben megbosszulhatja magát. Közütfejlesztésre és közútfelújításra sokkal több uniós forrást kellett volna eltervezni. Szlovákiában optikailag rendkívül lassan zajlik az autópályák és a gyorsforgalmi utak építése. Hasonlítsuk össze például Magyarországgal, ahol a csillagszerű autópálya-hálózat egy-két kivételtől eltekinte elérte az országhatárt vagy Horvátországgal. Szlovákiában egyetlen közúti folyosó sem készült el sőt, a szlovák törvényhozás elnökének útja is a fővárosból lakhelyére, Kassára Magyarországon keresztül, az M1 és M3 autópályákon át vezet. Kell ennél több?
Nem jobb a helyzet a megyei fenntartású 2. és 3. osztályú közutak és a helyi önkormányzati fenntartású alacsonyabb rendű utak esetében. Kivételt talán azok a megyék képeznek, ahol az Európai Fejlesztési Bank kedvező hiteléből újították fel közútjaik jelentős részét. 2012-ben Nyitra megyében olyan hír kapott szárnyra, hogy a megyei közútfelújítás addigi ütemével számolva 154 év alatt újítanák fel teljes terjedelmében a 2.200 km hosszú megyei közúthálózatot. Megyéinkben ma arra törekszünk, hogy felgyorsítsuk a közútfelújítás ütemét.
Az új, 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban összevontak két korábbi operatív programot, amely a régiók és a vidék fejlesztését szolgálták, a Regionális Operatív Programot és a Vidékfejlesztési Programot. Az összevonással született meg az Integrált Regionális Oparatív Program (IROP), amelynek irányító hatósága a földművelési tárca lett. Áprilisban az új, összevont program szakmai és társadalmi véleményezésének folyamatában a Nyitra Megyei Önkormányzat régiófejlesztési bizottságában sarkalatos javaslatot fogadtunk el az irányító hatóság részére: a 2. osztályú közutak felújítása mellett európai uniós forrásokból az IROP keretében tegyék lehetővé a 3. osztályú megyei utak és a helyi önkormányzati utak felújítását is. Javasoltuk továbbá, hogy a Leader társulások számára konkrét projekteknél a költségmegosztás ne a javasolt 50:50 százalékos legyen, hanem a költségek 70 százalékát állja az Európai Unió és csupán  a költségek 30 százalékát a Leader társulást alkotó jogi személyek.

Mindezzel a szándékunk az volt, amit az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsában is több ízben javasoltunk, az utóbbi választási programjainkba is ültettünk, hogy az IROP keretében a korábbinál sokkal több forrást kell biztosítani közütfelújításra. A progresszió hiányában félő, hogy 5-10 év múlva annyira rossz állapotban lesznek a közútjaink, hogy szó szerint nem lesz min közlekedni. Sajnálatos, hogy a közlekedési tárca, az Integrált Infrastruktúra Operatív Program (ide integrálták a korábbi Közlekedés Operatív programot) irányító hatósága mindezt nem szívlelte meg, a lehetőségekhez (összességében a Szlovákiának megítélt uniós források 13 százalékkal növekedtek meg) mérten nem növelte meg a közútfelújításra szánt uniós keretet. Másodsorban, a fentiek értelmében nem vette figyelembe a fokozott igényeket, így a kormány két okból is hibát vétett, amikor úgy döntött, nem növeli meg a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szánt uniós források keretét. Stratégiai hiba, amely a későbbiekben teljes szélességben kiütközik majd.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

hirdetés
Previous articleDiplomaosztó ünnepség a SJE Tanárképző Karán
Next articleAranyat ért a gútaiak hastánca