HAZA BELFÖLD Csáky szorgalmazza, hogy Esterházy hamvait hozzák át Prágából

Csáky szorgalmazza, hogy Esterházy hamvait hozzák át Prágából

1205
hirdetés

Csáky, PálEsterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közti politikai vezetője hamvainak Prágából Dél-Szlovákiába való átszállítását szorgalmazza Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) újonnan megválasztott európai parlamenti képviselője.

    Csáky erről a Facebook-oldalára feltett legfrissebb bejegyzésében ír.
    Az egykori politikus hamvai jelenleg a prágai Motol köztemetőben egy korábban névtelen tömegsírban nyugszanak, amelyet az 1989-es rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékhelyévé alakítottak át. A néhány éve emelt emlékműre két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.
    „Két dologgal vagyunk adósai Esterházy Jánosnak. Az első, hogy elérjük ügyének újratárgyalását és személyének politikai rehabilitációját. A második pedig az, hogy hazai földben temessük el hamvait. Esterházy többször is kifejezte óhaját, hogy hazai földben szeretne nyugodni” – mondta az MTI tudósítójának szombaton Csáky Pál.
    Esterházy a dél-szlovákiai Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született.
    Csáky bejegyzésében úgy véli, hogy Esterházyt Kassán vagy valamelyik dél-szlovákiai településen, például Révkomáromban, lehetne újratemetni.
    „Kassán azért, mert ott volt egykoron megválasztva parlamenti képviselőnek” – indokolta véleményét az MTI-nek az EP-képviselő.
    „Másrészt akár Révkomáromban, vagy másutt Dél-Szlovákiában is el lehetne temetni, méltó síremléket lehetne emelni neki” – fejtette ki Csáky. Leszögezte: méltatlannak tartja, hogy a gróf jelenleg egy tömegsírban nyugszik.
    Ugyanakkor hozzátette: természetesen tudja, hogy a hamvak hazahozataláról az Esterházy családnak kell döntenie. A gróf lányával, Malfatti-Esterházy Alicével már többször is beszélt erről a lehetőségről.
    „Malfatti-Esterházy Alice álláspontja az, hogy mindaddig nem hajlandó szülőföldjére hozatni édesapja hamvait, amíg Pozsony hivatalosan háborús bűnösként tartja nyilván édesapját” – mutatott rá Csáky.
    Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban.
    A Cseh- év Morvaországi Magyarok Szövetsége magyarországi segítséggel a kilencvenes évek végén síremléket emelt Esterházy Jánosnak a mírovi rabtemetőben, ahol azóta minden évben emlékünnepséget szerveznek.


MTI

hirdetés
Previous articleZománckultúra ünnepe Naszvadon
Next articleBerényi József: Az autonómia eszköz megmaradásunk és fejlődésünk érdekében