Kezdőlap GAZDASÁG Vitárius Lajos: Folytatódó diszkrimináció?

Vitárius Lajos: Folytatódó diszkrimináció?

43
MEGOSZTÁS

Az Európai Bizottság a 10 benyújtottból elsőként az Integrált Infrastruktúra Operatív Programot hagyta jóvá – tájékoztatott szerdán, október 29-én a közlekedési, építésügyi és régiófejlesztési minisztérium. Stratégiai dokumentumról van szó, amely alapján az elkövetkező 7+3 évben Szlovákia közlekedési infrastruktúrája és az információs társadalom fejlesztésére meríthetők az uniós alapok forrásai.
„Az új költségvetési időszakra sikerült több mint 4,5 milliárd eurót kialkudnunk az Európai Bizottságnál. Ez az operatív program figyelembe vesz minden nemzeti és európai prioritást, amelyekre az elkövetkező években összpontosítani fogunk” – jelentette ki a brüsszeli döntés kapcsán Ján Počiatek szakminiszter. Elmondása szerint a cél egyértelmű: úgy kell felhasználni az uniós forrásokat az ország érdekében, hogy „Szlovákia infrastruktúrája olyan gyors, biztonságos és folyamatos legyen, mint a nyugat-európai országoké.
A legtöbb forrást, mintegy 1,3 milliárd eurót a tervek szerint a közúti infrastruktúrára fordítják, a vasútira 854 milliót, az információs társadalom fejlesztésére 948 milliót. Már amennyiben az említett összegeket sikerül le is hívni Brüsszeltől. Mert az elmúlt, 2013-ban véget ért hétéves programozási időszakra Szlovákiának ítélt több mint 11 milliárd eurónyi forrásnak csak megközelítőleg a 60 százalékát sikerült eddig felhasználni.
Ennek kapcsán Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányra most óriási nyomás nehezedik, miként használja fel a még Brüsszelben lévő milliárdokat. Úgy véli, nagy a veszélye annak, hogy ezek a források nem a társadalom javát szolgálják majd, mivel ezt a pénzt gyorsan el kell költeni.
„Félő, hogy a Fico-kabinet úgy csoportosítja át ezeket a forrásokat, hogy nem a fejlesztéseket szolgálják, hanem az állam emészti fel azokat”. Vitárius figyelmeztet arra is, hogy a még 2003-ban elkészített és jóváhagyott területi fejlesztési felosztás alapján az ország egyes régiói nem is pályázhatnak meg uniós pénzeket. „Ez a rendszer a mai napig diszkriminatívan érint magyarlakta területeket.
A fejlesztési-innovatív gócpontok kialakításával maradtak olyan fehér foltok, melyek nem jogosultak még csak igényelni sem brüsszeli forrásokat. Ha egy önkormányzat, egy közhasznú társaság ezekről a területekről megírt egy kérvényt, anélkül, hogy elemezték volna a megalapozottságát, megvalósíthatóságát, elutasították, mert az a bizonyos terület nem tartozik egyik gócponthoz sem” – mondta el a Felvidék.ma-nak a szakember. Hozzátette: érdekes módon erre még senki sem figyelt fel, pedig már 11éves gyakorlatról van szó, s valószínűleg a következő hét évben is így lesz. A sokat bírált Magyarország példáját hozta fel Vitárius, ahol az elmúlt hétéves programozási időszakban 14 operatív program működött, hét szakmai, hét területi alapon.
„Elvileg nincs egy négyzetméternyi terület Magyarországon, amely nem igényelhetett volna uniós forrást. Ha nem felelt meg a szakmai feltételeknek egy-egy régiós elképzelés, még mindig lehetett esélye, hogy a területfejlesztés kategóriájába beleférjen. Szomorú, hogy nálunk egyes régióknak, ráadásul magyarok lakta területeknek is, még csak az esély sem adatott meg.”

BA, Felvidék.ma