HAZA RÉGIÓ Vannak iskolák, ahová többen is szívesen járnának, míg másutt diákhiánnyal küszködnek –...

Vannak iskolák, ahová többen is szívesen járnának, míg másutt diákhiánnyal küszködnek – Nyitra megyei középiskolai helyzetkép

371
hirdetés

Tegnap portálunkon már foglalkoztunk azzal, hogy milyen módon határozzák meg a középiskolai kvótákat, vagyis azt, hogy az egyes középiskolákra a különböző szakokra hány diákot vehetnek fel. Ezúttal konkrétan a Nyitra megyében működő, megyei fenntartású intézményekben uralkodó helyzetről érdeklődtünk, különös tekintettel a Komáromi járásban található középiskolákra.

Becse Norbert

Becse Norbert, a Szövetség Komáromi járási elnöke, a Nyitra Megyei Önkormányzat mellett működő oktatási bizottság tagja a Ma7-nek elmondta: „A középiskolai kvótákról szóló törvényt 2017-ben változtatta meg a Fico-kormány. Addig a képviselők döntöttek arról, hogy melyik középiskola melyik szakára éppen hány osztályba, mennyi végzős alapiskolást vehetnek fel.

„Mivel korábban is e bizottság tagja voltam, állíthatom, hogy mindig figyelembe vettük az iskolaigazgatók kérelmeit, meglátásait. Jelenleg legfőképp az előző évek tapasztalataiból és a munkapiaci helyzetből indulnak ki, s erről újabban a 20 tagú Nyitra Megyei Szakképzési és Előkészítési Tanács dönt. E tanácsban a megyei önkormányzatot egyedül képviseli a mindenkori megyefőnök, vagyis jelenleg Branislav Becík megyeelnök, aki tehát egyetlen szavazattal rendelkezik. További tagja a Kerületi Tanügyi Hivatal és a magángimnáziumok képviselője, valamint a munkahivatal igazgatója, a Gépkocsigyártók Ipari Kamarájának elnöke… Sajnos, köztük egyetlen magyar személy sincs!“

– fejtette ki.

Majd részletezte az aktuális helyzetet. Elmondta, a legtöbb magyar tannyelvű középiskolával rendelkező Komáromi járásban összesen 8 megyei fenntartású középiskola működik, amelyeken kívül Gútán található a Schola Privata MTNY Magán Szakközépiskola és az Iparművészeti Szakközépiskola, a további pedig a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola.

„Nem említettem még a szintén gútai Nagyboldogasszony Gimnáziumot és a gimnáziummal ugyancsak rendelkező, komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontot sem. Míg az utóbbiba 20 jövendő elsőst vehetnek fel, az előbbiben az elegendő létszámú érdeklődő hiánya miatt nem nyílhat első osztály. A Selye János Gimnáziumot szeptembertől majd 100, a szlovák tannyelvű Šulek Gimnáziumot pedig 54 elsős látogathatja

– tudtuk meg tőle.

A komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola gépészeti szakára 28, elektrotechnikai szakára 75, műszaki és informatikai szolgáltatások szakára pedig 26 végzős alapiskolást vehetnek fel. Jelenleg az ógyallai Gépesítési Szakközépiskolába 8-8 jövendő autószerelőt, illetve mechanizátort és 11 mezőgazdasági gépjavítót várnak, de gyermekhiány miatt vélhetően majd csak kevesebben érkeznek. A karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskolába 41 újabb fiatal nyerhet bebocsátást, akik az asztalos, virágkötő és -ültető, valamint szőlész, kertész, szakács szakok közül választhatnak.

Becse Norbert azt is elárulta, ez az intézmény a 2024/25-os tanévben megpróbál két kihelyezett osztályt nyitni a volt udvardi mezőgazdasági szakközépiskola épületében….

Tehát vannak olyan középiskolák, ahová többen is szívesen járnának, míg másutt diákhiánnyal küszködnek. A döntéshozók azonban az összes adott korú gyermek létszáma alapján arányosan szabják meg azt, hogy közülük melyik intézménybe hányan vehetők fel.

A megyei képviselő végül hangsúlyozta, hogy amióta az említett tanács dönt a felvehető gyerekek létszámáról, annak tagjai nem kérik ki az iskolaigazgatók véleményét, mint ahogy azt korábban a megyei képviselők tették.

„Mi korábban az iskolatanácsoknak is a tagjai voltunk, így átláttuk az iskolák gondjait, meghallgattuk a helyi igényeket“

– szögezte le.

A megye további járásainak középiskoláiba felvehető diáklétszámokról ITT és ITT lehet tájékozódni.

Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk

hirdetés