HAZA DUNATÁJ Válaszolt az érintett

Válaszolt az érintett

993
hirdetés

Szerkesztőségünkbe válasz érkezett Kiss János lapunk idei 17. számában „Tehát mégis igaz a hír…“ címmel megjelent cikkére. Annak ellenére, hogy a válaszlevél nem felel meg a sajtótörvény követelményeinek, miszerint „az tartalmában csak a felsorolt tényekre és állításokra korlátozódik és nem haladja meg annak a cikknek a terjedelmét, melyre reagálni szándékozik“, közöljük Magyarics úr felhozott érveit, mellőzve a személyeskedő és a tárggyal össze nem függő részeket. Íme:

1. A „Hajógyár“ vagyonát nem dézsmáljuk és nem dézsmálják, de gyarapítjuk és működtetjük! A hajógyártáshoz tartozó összes anyagi eszköz, gépek, gyártó területek és gyártócsarnokok a Hajó- és Gépgyár Rt. tulajdonában vannak. A Hajó- és Gépgyár Rt. komáromi üzemében jelenleg 2 darab úszódaru, 2 darab nyílóbárka, 1 tolóhajó és 1 cementszállító bárka építése folyik, a gépgyártó részleg pedig daru- és rakodógép alvázakat, valamint egyéb acélszerkezeti részegységeket gyárt. Jelenleg a komáromi üzem törzsállományában 349 alkalmazottat foglalkoztat. Az itt dolgozó kisvállalkozók száma 168. Az épülő úszóműveken szakipari munkákon további vállalatok dolgoznak: SLK Elektro Kft., Pantex Kft., Fagus Kft., Tem Kft., Matspol, illetve Colorspol Kft. A felsorolt vállalatok többségében Komáromból, illetve régiónkból foglalkoztatnak embereket. Részvénytársaságunk pozsonyi üzemében 132 törzsalkalmazottunk dolgozik, emellett a kisvállalkozók, illetve a gépészeten kívül szakipari munkákat végző vállalatok alkalmazottainak száma a megrendelésektől függően 150-130 között mozog.

2. A Hajó- és Gépgyár Rt. felelős vezetősége nem különböztet meg beruházót vagy megrendelőt nemzetiségük vagy geopolitikai hovatartozásuk szerint. 2012. augusztus 2-án megtörtént az SLKB a.s. megvásárlása. A döntő érv az volt, hogy kötelességünknek éreztük a hajógyártás lehetőségét megtartani Komáromban.

Tudomásom szerint 2012. augusztus 2-a óta nem történt meg, hogy bármely komoly érdeklődővel ne ültünk volna tárgyalóasztalhoz. Minden lehetőséget, mely munkahelyeket hoz létre és stabilizálja a hajógyártást Komáromban, örömmel fogadunk.

Figyelmébe ajánlom a főszerkesztő úrnak, hogy egyetlen nyilatkozatomban, melyet az akvizíció után közöltem a sajtóval, egyértelművé tettem, hogy részünkre stratégiai feladat újjáépíteni több mint 20 év után a gazdasági kapcsolatokat a volt Szovjetunió utódállamaival, megtartva a német és holland megrendelőket is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szlovák kormánydelegáció 2012 márciusi moszkvai tárgyalásán a szakmai tárgyalásokon jelen volt a Hajó- és Gépgyár Rt. képviselője. Sikerként könyvelhető el, hogy az orosz szakmai körökben továbbra is igényt tartanak hajó építésére és szállítására Komáromból. Ez a tény bekerült a két ország kormányai közt aláírt együttműködési szerződésbe is.

 

Magyarics József mérnök,
a Hajó- és Gépgyár Rt. Vezérigazgatója

 

A válaszlevéllel kapcsolatban ismételten fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Kiss János cikkében leírtak a Pravda 2013. április 19-én megjelent cikkének hatására születtek. Az említett napilap interjút közölt Alexander V. Randinnal, az Orosz Föderáció Szlovákiai Kereskedelmi és Ipari Kamarájának képviselőjével. A cikkben szereplő információk innen származnak és nincs tudomásunk róla, hogy Magyarics úr a Pravdánál is tiltakozott, illetve bocsánatkérést követelt volna. Komárom és a környéke lakosságának pedig – így Kiss Jánosnak is – joguk van a szabad véleménynyilvánításra, függetlenül attól, hogy munkahelyteremtők, vagy éppen munkahelyvesztők.

A szerkesztőség

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleBalogh Csaba nagykövet szerint: Még sok a kihasználatlan lehetőség a magyar-szlovák viszonyban
Next articleGörög Zita: anyukaként komolyabban vesznek