Kezdőlap DUNATÁJ Mi a baj Komárom városvezetésével?

Mi a baj Komárom városvezetésével?

836
MEGOSZTÁS

Bizonyára sok olvasónk feltette már ezt a kérdést, amikor akarva-akaratlanul szembesül azzal a ténnyel, hogy Komárom enyhén szólva is leszakadt a környező településekhez viszonyítva. Látszólag nehéz megállapítani e kedvezőtlen fejlődés okait, de mi megpróbáljuk.

Adva van tehát egy történelmi város, ami túlélt tatárt, törököt, kurucot, labancot, németet, oroszt, földrengést, tüzet, vizet, kommunizmust. Nemcsak túlélte, hanem megújhodott, és sokáig a régió egyik legje-lentősebb városa volt, viszont a demokrácia lehetőségeit egyenlőre még nem volt képes kihasználni. Pedig minden adottsága megvan ahhoz, hogy ne csak megőrizze hajdani nagyságát, hanem még tovább növekedjen, gazdagodjon. Van itt vár (sőt várrendszer), két jelentős folyó, termálfürdő, vasút, kikötő, vízmű, testvérváros a túlparton, autópálya 8 kilométerre, történelmi belváros, tehát mindene megvan, ami egy várost naggyá tehet. Vizsgáljuk meg, hogy jelenleg hogyan használja ki ezeket a városvezetés? Van egy várrendszere, ami a világon is párját ritkítja. A város ezt anno Bastrnák Tibor első „királysága” alatt, kölcsönből vásárolta meg, míg a környező városok a hadügyminisztérium felesleges vagyonát ingyen szerezték meg (példa rá Párkány). Sajnos a mai napig sem sikerült élettel megtölteni a várat, maximum arra szolgál, hogy a városi hivatal alkalma-zottai „önkéntesen” kigyomlálják a falakat, így szolgálva a egyes civil szervezetek public relations igényeit. Van egy termálfürdő, amelynek vize a pőstyénivel vetekedik, de sajnos évek óta veszteségesen működteti a város. Nemhogy veszteségesen, hanem a működtető még néha csődbe is megy, mint annak idején a VIATOR Kft. Egyébként a környékbeli fürdők magasan lekörözték a komáromit, mind szolgáltatásainak minőségében, mind gazdasági eredményeiben. A szerdahelyi, megyeri és párkányi fürdők több százezres hasznot mutatnak ki évente, a komáromi szerényen veszteséges. Annak ellenére, hogy csak a komáromi fürdő vize hoz fel olyan mennyiségű metánt, amivel jelentősen lehetne csökkenteni a rezsit. A feltételes mód nem véletlen, mert ezt az adományt sem képesek kihasználni. A gáztalanító ügye egyébként gyakran szerepelt cikkeinkben, részletesen bemutatva, hogy miképp likvidáltak egy működő rendszert. Szlovákiában csak városunk és Trencsén tulajdonosa a vízműveknek, de sajnos a vízmű története is mutatja, hogy ez a stratégiai cég itt csak arra volt jó, hogy egyesek megtömjék a zsebüket, még annak az árán is, hogy a cég vagyonát majdnem átsíbolták egy beszállítójuknak. Önkéntelenül is adódik a kérdés, mi az oka, hogy ezeket az adottságokat a város képtelen a közjó érdekében kihasználni. Nyilvánvaló, hogy ebben a kudarc sorozatban csak egy valami közös: az önkormányzat aki tulajdonosi szerepben képtelen ellenőrzés alatt tartani a vagyonát, és így képtelen azt hatékonyan és gazdaságosan működtetni. Ehelyett inkább eladja azt, sokszor áron alul, lehetőleg nem transzparens módon, főleg haveroknak. A városi cégek vezetőit a szakmaiság legkisebb igénye nélkül, pusztán baráti kapcsolatok alapján nevezi ki. Aztán meg a felügyelőbizottságokba beülteti a képviselőket, akiknek sokszor halvány fogalmuk sincs arról hogy mi a feladatuk de azért „lelkesen” igyekeznek megszolgálni a jutalmukat. Igaz hogy közben a rájuk bízott cégek stagnálnak, esetleg tönkre is mennek, de az ebben a városban bocsánatos bűn, hiszen kéz kezet mos. Az elmúlt harminc évben még nem volt rá példa, hogy valaha is számonkértek volna valakit, aki a városi vagyonban kárt okozott. Nyilván azért, mert valahol mindenki jól járt ezekben az esetekben. Tehát fátylat rá, mint tették ezt például a KOMVaK esetében, ahol a képviselők azt a jelentést, ami due dilligence fedőnévvel látott világot, elkészülte után el sem merték olvasni, hátha megtudnak belőle valamit. A vízmű esete jellemzi egyébként a legjobban azt, ami városunkban folyik. Egy stratégiai céget szétraboltak, majdnem csődbe vittek, majd amikor a város milliókért megmenti, akkor meg a felelősöket majdnem kitüntetik a képviselők. Később, amikor is új vezetőséget választanak, elküldenek olyan jelentkezőt, akinek mind végzettsége, mind szakmai gyakorlata megfelelő, azzal az indokkal, hogy „túlképzett”.

Igen, itt van a kutya elásva, mert nálunk nem a rátermettség, hanem a kapcsolatok számítanak. Ezért kullog városunk a többiek nyomában, mert az örökölt lehetőségeit olyanokra bízza, akik eleve képtelenek a feladatra. De „megfelelő emberek megfelelő helyen, akik lelkesen végzik tevékenységüket, midnyá junk hasznára” … inkább kárára!
Tehetik ezt azért, mert hiányzik a választók felől a számonkérés igénye. Ha nem így volna, ha a választópolgár legalább négy évente kiértékelné az egyes képviselők tevékenységét, lehet hogy ezzel jobb teljesítményre kényszerí-tené őket.

–la–

DUNATÁJ HETILAP 41/2020

hirdetés