HAZA KULTÚRA Komáromi színházi előadások sikersorozata a miskolci Határtalan Napokon

Komáromi színházi előadások sikersorozata a miskolci Határtalan Napokon

541
hirdetés

Határon túli színészek, köztük a Komáromi Jókai Színház több társulati tagja és a kiválasztott előadásaiban játszó vendégművész is szerepelt az idén 200 éves házigazda intézményben november 2. és 4. között megtartott Határtalan Napok elnevezésű rendezvénysorozaton. Gál Tamás Jászai Mari- és Deszka-díjas színművész, a KJSZ igazgatója elégedetten nyugtázta: lubickoltak a sikerben, s visszavárják őket a jövő évi folytatásra.

A beszélő köntössel Miskolcon nagyobb szakmai sikert arattak, mint idehaza

„Miskolc minden évben egy-egy határon túli magyar várost lát vendégül, s annak kultúráját, művészetét mutatja be színházi előadásokkal, kiállításokkal, irodalmi beszélgetésekkel. Például a szervezők tavaly a kassai Thália Színházat hívták meg. Most pedig Komárom városára, illetve a színtársulatunkra esett a választásuk. Örömmel tettünk eleget Béres Attila, a testvérszínházunknak tartott Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és az intézmény művészeti vezetése e meghívásának, ami több produkciónk ottani bemutatására vonatkozott“ – újságolta a Ma7-nek a hazatérésük után Gál Tamás színidirektor.

Döbbenetes sikert ért el Az örökség című produkció

Mint mondta: bár a miskolci intézménnyel már huzamosabb ideje együttműködnek, ami vendégrendezésekben is megnyilvánul, ám a Határtalan Napokon most először vettek részt.

Különböző okokból az olyan hazai sikerdarabjainkat, mint a Woyzeck, a Tóték és a Pál utcai fiúk, nem tudtuk elvinni, ám más előadásasinkkal (A beszélő köntös, Prah, Az örökség, A kacagó királykisasszony) nagy sikert arattunk, akárcsak a CSAVAR Színház Fűje sarjad mezőknek cím produkciójával“ – magyarázta.

Hozzátette: annak ellenére, hogy például Mikszáth – Lakatos – Laboda A beszélő köntös című zenés játékukkal idehaza nem arattak osztatlan sikert, a miskolci színházigazgató a Nagyszínházban pénteken látottak alapján megjegyezte: azt bármikor a színházuk repertoárjára tűzné.

A Prah is pozitív fogadtatásban részesült

„Érdekes, hogy míg A beszélő köntöst (Varga Emese dramatizálásában, az én rendezésemben) a hazai szakma némi negatív bírálattal is illette (senki sem lehet próféta a saját hazájában? – a szerző mj.), később Székesfehérváron, újabban pedig Miskolcon is teljesen megértették, és pozitív értelemben emelték ki az abban rejlő társadalomkritikát és humort. Még a kiváló rendezőnek, Ascher Tamásnak is nagyon tetszett. Schwechtje Mihály Az örökség című tragikomédiáját (rendezte: Rédli Károly) szombaton a Kamaraszínházban helyet foglalt közönség láthatta, és döbbenetes sikert ért el: Béres Attila és Szabó Máté rendező úr azt állította, hogy remek előadást láttak. Azt pénteken a Játékszínben bemutatott Spiró György-komédiánk, a Prah (rendezte: Anger Zsolt) előzte meg, szombaton pedig a Csarnokban vittük színre N. Tóth Anikó átdolgozott művét, A kacagó királykisasszony című mesejátékot, amit Matusek Attila állított színpadra). Nem túlzás azt állítanom, hogy azokra is hasonló kritikát kaptunk“ – ecsetelte az ottani sikereiket.

A kacagó királykisasszony című mesejátékot is kedvelték Miskolcon

Majd azt is elmondta: a Száz Pál regénye alapján készült Fűje sarjad mezőknek című előadást pedig csütörtökön a CSAVAR Színház mutatta be a Játékszínben.

Mivel a Határtalan Napok keretében egy irodalmi estet is kértek tőlünk, de egy teljesen új összeállítás alapos próbafolyamatára nem volt elég időnk, ezért a minket Miskolcra elkísért Száz Pál füveskönyvéből készült előadásra esett a választásunk. Azután pedig Varga Emese, az előadás dramaturgja, a KJSZ művészeti vezetője a Kamaraszínház Társalgójában megtartott találkozón beszélgetett a tehetséges szerzővel és az alkotókkal. Ezeket is ugyancsak nagy siker övezte. A sikersorozatunkat főként az bizonyítja, hogy a jövő évi Határtalan Napokra már most több más előadással meghívták a színházunkat, és mi nagyon szívesen térünk majd vissza Miskolcra“

– fejtette ki.


A CSAVAR Színház Fűje sarjad mezőknek c. előadását közönségtalálkozó követte

Az elmondottak kapcsán azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a régi, elavult buszukat már ideje lenne újra cserélni: „Többször kellett térnünk személygépkocsikkal és busszal, s a díszletek szállításához kamiont is béreltünk. Ez az utazás is arra késztet minket, hogy uniós pályázat útján próbáljunk támogatást szerezni új autóbusz mielőbbi megvásárlásához. Reméljük, hogy majd e téren is sikerrel járunk“.

A háromnapos rendezvény keretében csütörtökön délután a miskolci Nagyszínház Emeleti Társalgójában nyílt meg a komáromi Duna Menti Múzeum és a Lehár Ferenc Polgári Társulás Lehár Ferenc, a komáromi Operettkirály című közös emlékkiállítása.

Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk

Fotók:  Komáromi Jókai Színház
hirdetés
Previous articleNem merülhetnek feledésbe: sokszemközt a komáromi szekeresgazdákról
Next articleRudolf Schuster elárulta, melyik a kedvenc magyarnótája