HAZA vélemény A színfalak mögött

A színfalak mögött

798
hirdetés

ffA mezőgazdasági tárca idei költségvetése a tavalyihoz képest 7,6 százalékkal bővült, idén eléri az 1,189 milliárd eurót. Jelentős részét az Európai Unió támogatása képezi, egészen pontosan 935 millió euró összegben. Az idei év a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak első éve, amelyben érdemben pályázhatnak a gazdák és a gazdaságok uniós támogatásra az agráriumban. Az egész költségvetési időszakban a közös agrárpolitika keretében összesen 5,09 milliárd euró kerül szétosztásra alanyi jogú, területi alapú támogatás vagy megpályázható támogatás formájában. Az előbbi kerete 3,05 milliárd euró, az utóbbi kerete 2,04 milliárd euró és itt a Vidékfejlesztési Program keretében lesznek meghirdetve a pályázati felhívások.

Azonban, ha a színfalak mögé nézünk, korántsem ennyire rózsás a kép. Mint a fentiekből is kitűnik, a tárca berkeiben abszolút támogatást élvez a területi alapú, alanyi jogú támogatás, ezen belül pedig a sűrűn vetettekkel való extenzív gazdálkodás. Semmi új a nap alatt. A másik oldalon például elenyésző forrás jut a komasszációra, vagyis tagosítására, a földek ésszerű rendezésére, rendszerezésére egy adott kataszteren belül. A folyamat 10-15 éve, uniós támogatással elindult, majd forráshiány végett megrekedt. Sajnos, úgy tűnik, az új uniós költségvetési időszakban sem szánnak e kiemelten fontos területre megfelelő mennyiségű forrást. Pedig a földek, parcellák felújított nyilvántartásának (ROEP) folyamata a végéhez közeledik, Szlovákia katasztereinek döntő többségében ezt már elvégezték. A folytatás, vagyis a komasszáció rekedt meg. Dél-Szlovákiában elenyésző számú településen hajtották ezt végre, noha óriási szükség volna rá. E nélkül ugyanis a földek továbbra is rendszertelenül, szétszabdalt formában lesznek nyilvántartva, az emberek ezrei továbbra sem rendelkezhetnek saját földjeikkel. A jövőben sem férnek hozzá saját földjeikhez. Minden bizonnyal nagyon komoly erők sorakoznak fel a színfalak mögött, akiknek ez így megfelel.

A színfalak mögé tekintve az is megállapítható, hogy a földművelési tárca hatáskörébe tartozó költségvetési és járulékos intézmények idei költségvetését is lecsökkentették, fűnyíró effektust alkalmazva, mintegy húsz százalékkal. Hogy ezek után mit tett egy mezőgazdasági kutatóintézet, egy nemesítő állomás vagy képzési intézmény igazgatója, az talány. Nem lehetett irigylésre méltó menedzseri helyzetben. Régióink számára kulcsfontosságú, milyen színvonalú szakmai munka zajlik az agrárium egyes intézményeiben. Vegyük csak górcső alá a nemesítő állomásokat, a kutatóintézeteket és minden olyan intézményt az agráriumban, ahol fejlesztés, innováció zajlik. Gondoljunk csak a klímaváltozásra, a szárazság begyűrűzésére. Ezek olyan kihívások, amelyekre minél előbb és minél magasabb szakmai színvonalon kell válaszolni. Reméljük, hogy a forráscsökkentés nem befolyásolja majd az ilyen irányú tevékenységet a jövőben.

Mindez viszont érdekes szemléletváltásra utal az egyetlen kormányzó párt stratégiájában. Eddig ugyanis feltűnően etatista elemeket alkalmaztak, az állam, az államigazgatás pozícióit erősítették meg lépten-nyomon. Ha figyelembe vesszük, hogy az önkormányzatok eredeti hatásköreire néhány százalékkal mégis több jut az idén, mint tavaly, akkor megállapíthatjuk, hogy a közigazgatás másik pillére, az államigazgatás berkeiben immár elképzelhető a karcsúsítás, a rendelkezésre álló keret csökkentése. Önmagában véve ez óriási előrelépés, amely dicséretet érdemel. Nem nyúltak hozzá a jövedelemadó bevételeinek ésszerűsítéséhez, az önkormányzatoknak meghagyták azt, ami jár. Annak árán is, hogy az államigazgatás húzza össze a nadrágszíját. Az államigazgatás végre önmagán spóroljon, ne másokon. A polgármesterek, a megyeelnökök, a helyi és megyei képviselők elismerését fogja a kormányzó párt felvilágosult stratégiája kiváltani. A gazdasági válság begyűrűzését követő években, immár hetedik éve – a válság ellenére – folyamatosan nőttek az állami költségvetés kiadásai. Ebben az éveben az állami kiadások meghaladják a 2008-as kiadások másfélszeresét. Ezzel szemben az önkormányztoknál a növekedés üteme lényegesen lassúb ütemben zajlott le. E tények tükrében kell értékelni az államigazgatásban tapasztalható szemléletváltást.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

hirdetés
Previous articleKilenc évvel ezelőtt történt a hejcei katasztrófa
Next articleMikor és milyen költségvetése lesz Komáromnak?