HAZA KULTÚRA Már a komáromi „Szinnyeiben“ látható a Lázár Ervin-vándorkiállítás

Már a komáromi „Szinnyeiben“ látható a Lázár Ervin-vándorkiállítás

562
hirdetés

Mindmáig megőriztem az egykor szülinapi ajándékként kapott A Hétfejű Tündér című mesegyűjteményt, amely szerzője, Lázár Ervin, Kossuth- és József Attila-díjas író, a múlt század 70-es és 80-as éveinek egyik legkedveltebb meseírója, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja egy vándorkiállítás jóvoltából 2024 január végéig a komáromi Szinnyei József Könyvtár Eötvös utcai főépületében „vendégeskedik“.

2006. december 22-én Budapesten hunyt el

A Móra Könyvkiadó tárlatanyaga november 28-tól szemrevételezhető az intézmény emeleti előcsarnokában, szemközt a gyermek részleggel – tudtuk meg Fabó Máriától, a „Szinnyei“ igazgatójától, aki az alapiskolás csoportok és a mesekedvelő családok figyelmébe ajánlotta a tíz panelből és a kiegészítő elemekből álló kiállítást. Az utóbbiak közül megemlítendő a gyakran koptatott íróasztala és pár hajdani ruháját tartalmazó bőröndje, valamint A kisfiú meg az oroszlánok című műve alapján készült színdarab makettje.

Az egykori bőröndje és íróasztala

Szembetűnő az 1966-ban sajátkezűleg írt, humorral átszőtt Fantasztikus önéletrajza is, amelyben „harmincéves, bölcsészkart végzett, közepesen kereső, hazudós technikai szerkesztőként“ mutatkozott be. Abban némi ízelítőt nyújtott a meséire jellemző, szárnyaló fantáziájából és játékos írói nyelvezetéből, amelyek az általa kiötlött figurákkal együtt gyorsan belopták magukat a minderre fogékony gyerkőcök és kamaszok szívébe. Feledhetetlen Szegény Dzsoni és Árnika, Dömdö-DömDö-DömDödöm története, akárcsak A Négyszögletű Kerek Erdő megannyi lakójával együtt.

A kisfiú meg az oroszlánok c. színdarab makettje

Az egyik arcképéről még a bajsza alól huncutul mosolyog ránk mesemondóként, az élete utolsó évében róla készült portréról azonban már hét évtized terhei is visszatükröződnek. Míg a „Lázár-birodalmat“ felidéző panelek az élete egyes szakaszairól mesélnek, az asztalokról a legismertebb mesekönyvei köszönnek vissza ránk. Ráadásként az író emléke éltetésnek formáiról, az életmű-sorozatáról, továbbá a művei filmes, rádiós és színházi utóéletéről is tudomást szerezhetnek a tudásszomjas nebulók és „örökifjú“ látogatók.

Kinek melyik kötete van meg?

„Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást” – olvasható a róla írt egyik méltatásban.

Érdemes elolvasni a Fantasztikus önéletrajzot!

Íme, az életrajza „dióhéjban“: Lázár Ervin (1936 – 2006) a Tolna vármegyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, ahol a családja 1951-ig élt, majd Tüskéspusztára költöztek. Az érettségi vizsgája után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. Majd az Esti Pécsi Napló újságírója volt, 1961-ben pedig megszerezte a magyartanári diplomát.

Az író életútja képekben

Később a Dunántúli Napló és a Jelenkor munkatársa volt. 1965-ben Budapestre költözött, s az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál közel egy évig volt főmunkatárs. Aztán a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársaként, illetve 1992-től a Hitel olvasószerkesztőjeként dolgozott. 1969- ben belépett a Magyar Írószövetségbe.

„Örökifjaknak” is ajánlom!

A leginkább meséiről ismert író első novellája 1958-ban a Jelenkorban jelent meg. Az 1964-ben kiadott A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, akivel attól kezdve rendszeresen együttműködött. Egyetlen regényét, A fehér tigrist 1971-ben írta. Meseregényéért, az 1979-ben született Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették őt ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékával elnyerte a Magyar Rádió 1986-os évi kishangjáték-pályázatának első díját. 2006. december 22-én hunyt el Budapesten, s az ottani Farkasréti temetőben alussza örök álmát.

Többféleképpen éltetik az író és művei emlékét

Végül idekívánkozik: az ez idő tájt játszott Hapcikirály című zenés mesejátéknak, amely a Komáromi Jókai Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Ziránó Színház közös produkciója, szintén van köze Lázár Ervinhez. Ugyanis e mesének több népmesei változata ismert, például az Adj isten egészségére! és A csillagszemű juhász, s Lázár Ervin azok motívumai alapján írta meg a saját meséjét, majd Tasnádi István annak nyomán egy nagyon szellemes, könnyed színpadi játékot kreált. Ezen előadás és az új könyvtári kiállítás megtekintését is ajánlom kicsiknek-nagyoknak!

Rendhagyó irodalom órának is beillik a tárlatlátogatás

Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk

hirdetés