A Komáromi Körzeti Vadászkamara legutóbb a koronavírus-járvány előtt rendezte meg a korábban évente megtartott járási trófeaszemlét, amely folytatásaként március 16-án a helyi Danubius Szállóban és Multifunkcionális Központban nyílt meg a társszervező Komáromi Járási Vadászszövetség tagjainak és vendégeiknek sikeres vadászataira emlékeztető újabb mustra. A hotel a földszinti nagytermét kölcsönözte a vadászoknak, a Duna Menti Múzeum, illetve Szuri József preparátor pedig a szakértelmével és a saját kiállítási tárgyaival járult hozzá a sokak által várt szemle sikeréhez. Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várják a rendhagyó tanítási órák keretében e látványgazdag helyszínre ellátogató diákcsoportokat.
A szombati megnyitó ünnepségen a 9 tagú körzeti értékelő bizottság naszvadi elnöke, Polerecký Pál és annak másik tagja, Kocsis Vilmos mérnök szlovákul, majd Paterka Pál magiszter, a Duna Menti Múzeum új igazgatója két nyelven szólt a többnyire vadász egyenruhában feszített jelenlevőkhöz, akik előzőleg nagy érdeklődéssel nézegették a 2023/24-es vadászidényben szerzett, mutatós trófeákat. Egyebek mellett megtudtuk: a járásban elejtett nyolcfajta állat 748 trófeájának szakmai értékelését kérték, s a legsikeresebbek arany-, ezüst- vagy bronzérmet érdemeltek ki.
„A járási trófeaszemléket a vonatkozó törvény értelmében, országszerte mindig márciusban szoktuk megrendezni, mert egy-egy vadászidény március 1-től a következő év február végéig tart. Sajnos, a Covid-19 pandémia miatt azokat éveken át el kellett halasztanunk. Mi, szervezők az idén sem voltunk – vagyunk könnyű helyzetben: miután a vadászoktól a kijelölt napon átvettük a különféle trófeákat, azokat sorszámmal láttuk el, lemértük és a megadott szakmai kritériumok alapján, a tulajdonosok anonimitását biztosítva, pontoztuk. Egyébként mi évközben a Komáromi Körzeti Vadászkamara Bél Mátyás utca 30. szám alatt található helyiségeiben munkálkodunk“ – magyarázta portálunknak Polerecký úr.
Rámutatott: csak azon járásbeli vadászok trófeáival foglalkoznak, akiknek a vadászgazda engedélyt ír ki a vadászatra, konkrétan megszabva, hogy milyen fajta és korú állatot milyen időszakban lőhető le. „A gazda pontos áttekintést vezet arról is, hogy egy-egy személy melyik vadászkörzetben mikor tartózkodott, milyen fegyvere, illetve mennyi találata és hibás lövése volt… Mindez ugyanis egy baleset esetén megkönnyíti az ügy kivizsgálását“ – szögezte le.
Majd kérdésünk nyomán elmondta: „A Komáromi járás hozzávetőleg 99 ezer hektár nagyságú vadászati területén fő csülkös vadunk az őz. A kijelt apróvadas területen a nyúl, fácán, fogoly és az őz őshonos állatnak számít. Ellenben a szarvas, a dámvad és a muflon csak betelepült ide. Azok közül főleg a szarvas eredeti erdei élettere egyre zsugorodik, „köszönhetően“ az egyre növekvő turistaszámnak és a sípályák építésének. Ezért rákényszerül, hogy dél felé vegye az irányt, ahol lakmározhat az általa kedvelt napraforgó- és repceföldeken. A trófeája minőségén is visszatükröződik az általa fogyasztott táplálék összetétele, ám a túlszaporodásával károkat okoz a mezőgazdaságnak. Ezért az illetékes minisztérium az utóbbi időben különleges engedélyeket adott ki a kilövésére. Ugyanez a helyzet a szintén túlszaporodott és a halálos kórnak tartott afrikai pestist terjesztő vaddisznó esetében is, ami ekképp a háztáji sertéseket veszélyezteti. Ezért a nemkívánatos vaddisznóra egész évben lőhetünk, betartva a vadászetikára vonatkozó játékszabályokat“.
Amikor a vadászkürtök segítségével felhangzottak a vadászok figyelmét különféle fontos dolgokra felhívó jelzések, végezetül a pedagógusoknak és a diákcsoportoknak azt üzente, hogy nekik egy héten át, naponta 8 és 16 óra között szakavatott szemlevezetőt is biztosítanak.
„Az iskolákat erről már körlevélben értesítettük, ahogy a Duna Menti Múzeumban tartott korábbi kiállításaink kapcsán múzeumpedagógiai foglalkozásra is hívtuk őket. Mivel ezen az új helyszínen is hosszú asztalsor áll a rendelkezésünkre, itt is tarthatók érdekes foglalkozások. Például a gyerekeknek majd össze kell kötniük az egyes állatfajtákat a különböző lábnyomokkal, továbbá alaposabban megismerkedhetnek a táplálkozási szokásaikkal, és választ kaphatnak a kérdéseikre stb. Érdemes előre pontos időpontra bejelentkezniük (tf.: 0907/741229, 0917/302507), nehogy egyidejűleg sok csoport jöjjön össze. Vigyáznunk kell a trófeákra, amiket a tulajdonosaik március 23-án épségben szeretnének visszakapni…“ – mondta el Polerecký úr. A távozásom előtt a kezembe nyomta az idei szemlére készített, színes katalógusukat, amelynek egyetlen hibája az, hogy csak államnyelven íródott. Remélhetőleg a következő szemléhez már kétnyelvű katalógus és kiállítási feliratsor párosul annál is inkább, mert a teremben javarészt magyarul beszélgettek egymással a járásbeli vadászok.
„Kedves résztvevők, engedjék meg nekem azt, hogy a szlovákul általam elmondottakat magyarul ismételjem meg! A Duna Menti Múzeum azért is nagy örömmel közreműködik – a szakértelmével és a kiállítási tárgyaival is besegít ezen a rendezvényen, mert az intézményünk egyik fő profilja a természettudomány – országos viszonylatban az egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménnyel rendelkezünk. Ennek köszönhetően a Ghyczy-palotabeli részlegünkön a Duna mente élővilága című gyönyörű kiállításunk látható, amelyen önöket is szívesen látjuk…“ – fogalmazott Paterka Pál múzeumigazgató. Hozzátette: úgy a vadászokkal, mint további csoportosulásokkal a jövőben is szeretnének hatékonyan együttműködni.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
