Kezdőlap DUNATÁJ Az utókor hálája

Az utókor hálája

92
MEGOSZTÁS

Az utókor hálája Emléktábla őrzi nevét az oltárnál és az altemplomban

FFFFA jezsuiták (latinul: Societas Jesu) a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai. A társaság magyarul főként jezsuita rend néven ismert. A Jézus Társasága jelenleg a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje. Világszerte mintegy 18 000 jezsuita él összesen 126 országban. Elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, a médiával, valamint szociális és egyéb lelkipásztori munkákkal foglalkoznak. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A jezsuiták célja (saját megfogalmazásuk szerint), hogy nemcsak saját üdvösségükön és tökéletesedésükön, hanem a hit védelmén és terjesztésén, valamint másoknak a keresztény hitéletben való előrehaladásán is fáradozzanak. Újabb megfogalmazásban a jezsuiták küldetése a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása. A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) felajánlják szolgálatukat Róma püspökének, a pápának, mint Krisztus helytartójának, hogy az egyházfő bármikor szabadon rendelkezhessen a jezsuitákkal, ahol belátása szerint a legnagyobb szükség mutatkozik munkájukra. A jezsuitáknak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük,illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása. A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent Ignác. Rendalkotmányukat III. Pál pápa 1540. szeptember 7-én hagyta jóvá. A rendalapítás idején javában terjed a reformáció és ez döntően meghatározta az alakulóban lévő jezsuita rend szellemiségét. A protestáns hitújítókhoz hasonlóan, a jezsuiták is az egyház megújulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a katolikus egyháztól, amelyet szerintük a római pápához való hűségük biztosít. Az egyház reformációt követő katolikus megújulásában döntő szerepet játszott a tridenti zsinat (1545-1563), amelynek munkájára a jezsuiták is nagy hatással voltak. Hogy válaszolni tudjanak a hitújítók kihívásaira, a jezsuiták szorgalmazták a katolikus papság emeltebb szintű oktatását, és számos iskolát, kollégiumot, egyetemet és tudományos társaságot alapítottak. Intellektuális tevékenységük, valamint a lelkigyakorlatok és a népmissziók által a jezsuiták rendkívüli népszerűségre tettek szert a még katolikusnak megmaradt országokban. Hithirdetésük jelentős sikerrel járt Európán kívül is, elsősorban Latin-Amerikában (redukciók), Indiában (főleg Goa), Kínában és Japánban. November 17-én a Szent Andrásplébániatemplomban ünnepi szentmisét tartottak, amelynek főcelebránsa ft. dr. Puss Sándor, jezsuita atya és Elek László esperes-plébános volt. Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, dr. Gábris Gyula, professor emeritus, a MTA doktora, valamint dr. Hevesi Attila, professor emeritus, a Magyar Földrajzi Társaság Borsodi Osztályának elnöke és a Magyar Földrajzi Társaságnak további 18 tagja . Az ünnepi mise keretében két emléktáblát avattak fel Bertalanffi Pál jezsuita paptanár halálának 250. évfordulója alkalmából. Bertalanffi a bécsi római katolikusok első hitszónoka, az első önálló magyar tudományos földrajzkör szerzője volt. Ezentúl az egyik tábla a Szent Ignác-oltár melletti részen, a másik tábla pedig az altemplomban állít emléket a neves paptanárnak.

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés