HAZA HÍR-MIX Aki Süsüként is beénekelte magát a komáromi közönség szívébe

Aki Süsüként is beénekelte magát a komáromi közönség szívébe

548
hirdetés

Bodrogi (Buzik) Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulata, a József Attila Színház és a Vidám Színpad örökös tagja volt február 29-én a Bödők Gergely történész által vezetett, komáromi Kikötő – Polgári szalon vendége. A közel 90 éves, életvidám színészfejedelem tréfálkozva vallott pályájáról, sztorizgatott, Süsüként is megénekeltette a közönséget, Szenes Andreával beszélgetett az épp´ megcsörrent telefonján, dedikált könyvvel jutalmazott egy önkéntes versmondót, és türelmesen fotózkodott rajongóival a zsúfolásig megtelt Rév-Magyar Kultúra Házában.

Minden kérdésre kendőzetlenül válaszolt, csak azt nem árulta el, hogy mit tart az eddigi pályája csúcsának. „Nem mondom meg, mert azt hallottam, hogy a csúcson kell abbahagyni, s azt még nem akarom“ – felelte. A Nemzeti Színházban manapság négy produkcióban szívesen játszó, a jó ételekben-italokban, főzőcskézésben és a vadászatban továbbra is nagy örömét lelő művész az április 15-én esedékes 90. szülinapjához közeledve a Jóistenhez így fohászkodik: „Addig éljek, amíg meg nem halok, de addig igazán éljek. Az életem a szenvedélyem, szeretek élni!“.

Budapest-Angyalföld szülötte gyermekként matematika-fizika szakos tanárnak készült, saját bevallása szerint azért, mert „ezeket a könyveket odahaza ki sem kellett nyitnom, az órán mindent megtanultam“. Közben szerepelt az iskolai színjátszó csoportban, de sosem hitte azt, hogy „a színészet használható szakma lenne“. Majd az éppen betegeskedett nővére helyett elment egy néptáncos-felvételire, s felvették őt a SZOT együttesébe, amelyben 1951-54 között „hivatásosként“ ropta a táncot.

Mivel 1954-ben nem nyílt rendezői szak a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ezért sikeresen felvételizett a színész szakra, és az intézmény hallgatója lett. Ott ugyan 1958-ban megkapta a diplomát, de addig összesen 17 fegyelmiben részesült (pl.: azért, mert a marxista előadás helyett inkább moziba ment), sőt, egyszer el is tanácsolták a főiskoláról, majd a beszédtanára, Básti Lajos közbenjárására vették őt vissza.

Immár 66 éve van a színészpályán. 1958–1982 között a József Attila Színház tagja (az 1962/63-as évadban annak legfoglalkoztatottabb színésze), 1975-től pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1982–1996 között a Vidám Színpad művészeti igazgatójaként és rendezőjeként dolgozott, majd 1997-től a 2001-es évi lemondásáig a főváros által létrehozott Centrál Színház első vezetője lett. 2002-ben megkapta a Vidám Színpad örökös tagja címet, s egy évig szabadfoglalkozású színész volt. 2003-tól a Nemzeti Színház művésze, s 2007-ben a Nemzet Színészévé választották az akkor elhunyt Darvas Iván helyére.

A többi között emlékezetes alakítást nyújtott a Szókimondó asszonyság, az Imádok férjhez menni, az Egy szerelem három éjszakája, A kaktusz virága, a Koldusopera, a Szomorú vasárnap, a Charley nénje és a Kabaré című darabokban. Filmvásznon még főiskolásként, 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben. Emlékezetes alakítása volt a Házasságból elégséges (1961), a Hattyúdal (1963), a Húsz óra (1965), a Tanulmány a nőkről (1967), a Fuss, hogy utolérjenek! (1972), a Szépek és bolondok (1976), a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1980) című filmekben.

A szereptanulásával kapcsolatban a Révben kijelentette: „Minden szerepet addig tanulok, amíg úgy nem érzem, hogy azt nekem írták, az enyém lesz a szöveg, s magam előtt látom a leírt helyzetet, természetessé válik az egész“. Úgy véli, hogy a színházban a két legfontosabb tényező a színész és a közönség, ám a jó rendező is nélkülözhetetlen. „A rendezőnek olyan helyzeteket kell teremtenie, amelyek különféle érzéseket váltanak ki a nézőkben, akik aztán a játék részesésévé válnak, sírnak, nevetnek, tapsolnak…“

Nem titkolta: élete első gázsija 1500 forint volt, ami akkoriban sem számított nagy összegnek, de a filmezéssel annak sokszorosát megkereste. Több tévéfilmben, hangjátékban, szinkronszerepben is láthattuk őt, és hallhattuk rekedtes hangját. CD-k és hangoskönyvek, valamint a hobbijainak számító vadászattal és gasztronómiával kapcsolatos, saját kötetek is fűződnek a nevéhez. Irka firka címmel 2009-ben Kaposy Miklós, 2020-ban pedig Bodrogi címmel Léner Péter írt róla könyvet.

A műsorvezető állítása szerint a mélyhangú férfiak a társaiknál közkedveltebbek a nők körében. Mikor kikérte a vendége véleményét, ő így felelt: „Legyek szerény, e téren sem panaszkodhatok! Kezdő színészként nagy boldogsággal töltött el, amikor az egyik boltban a rádióban hallott hangom alapján lelepleztek: maga egy színész, megismerjük a hangját“. Első felesége Törőcsik Mari volt, akivel 1956 decemberében kötött házasságot, s kilenc év után egy búcsúlevelet hagyott neki: „Édes Bodrogi, átköltöztem Tordy Gézához…“, vagyis az új szerelem miatt szakított vele. A második neje Voith Ági, akivel közös gyermekük az 1973-ban született Bodrogi Ádám. Az utóbbitól nem vált el, csak külön élnek, s 1978-tól  élettársa Vass Angéla egykori modell, manöken. „Egyiküknk sem akarta, hogy Ádám fiunk elvált szülők gyereke legyen, mert az nagyon rossz státusz“ – jegyezte meg a máig be nem következett válásuk kapcsán. 

Mint mondta: nagy szerepálma sosem volt, de nagyon sok jó szerepet kapott. „Mindig azt a szerepemet szeretem legjobban, amit aznap játszom. A tragédiákat és a komédiákat is a lehető legjobban kell eljátszani, hogy a közönség sírjon vagy nevessen, ezért egyformán készülök fel valamennyi szerepemre. Mostanában négyféle szerepem van a Nemzeti Színházban. Minden előadás előtt ezt mormolom: „Édes Istenem, segíts meg, hogy a nézők jól érezzék magukat, s az előadás után azt mondják, hogy ide máskor is visszatérnek, mert akkor én is jól érzem majd magam! “.  

A két játékboltos története című, tavaly karácsonyi Vodafone-reklám egyik szereplője, amelyet a YouTube videó-megosztón már több mint egymillióan láttak. „Elvállaltam a jópofa reklámszöveg miatt és azért is, mert abban az általam nagyon szeretett Szilágyi Tiborral együtt szerepelek. Volt, hogy a járókelők az utcán megállítottak, s azt mondták: ők utálják a reklámokat, de ezt kivételesen nagyon kedvelik“ – árulta el.

Arra a kérdésre, hogy a színészek közül kiket tart(ott) sokra, azt válaszolta, hogy nagyon hosszú a névsor, majd megemlítette Bessenyei Ferencet, Darvas Ivánt, Básti Lajost, Sinkovits Imért, Pécsi Sándort, Dayka Margitot, Kiss Manyit… Hozzátette: mindenkivel igyekszik jóban lenni, s ha esetleg hirtelen haragra gerjed, az gyorsan elszáll. „A profi boxot azért szeretem nézni, mert bár a vetélytársak percekig ütik-verik egymást, de a meccs végén a győztes és a legyőzött megöleli egymást, mert mindkettőjüknek a box fontos. Ugyanezt üzenem az egymással vetélkedő politikusoknak is: a gyűlölködés helyett inkább öleljék meg egymást, mindnyájuknak az ország sorsa legyen fontos!“ – fejtette ki. 

A közelgő 90. szülinapjával kapcsolatban nevetve jegyezte meg: „Csak 40-50 évről tudok elszámolni, a többi csak úgy elment. Kilencven évem elszelelt, evés-ivásra mindig telt…“. Süsü sárkány közkedvelt dalát együtt énekelte a hallgatósággal, s az is elhangzott, hogy az alkotó, Kolodko Mihály jóvoltából már életében miniatűr szobra van Budapesten: Süsü jelmezéből, akinek a 9 részes mesesorozatban a hangját kölcsönözte, Bodrogi Gyulaként néz ki a Szabadság téri, volt TV-székház bejáratához vezető lépcső bal oldalán, a fal egy kis mélyedésében.

Végül versmondásra kért fel egy jelenlevőt, s a bátor önkéntest egy dedikált könyvével ajándékozta meg, hozzátéve: nehogy gázsi nélkül távozzon. Miután hízigazdája ajándékkal kedveskedett neki, a rajongói kígyózó sorával szembesült, türelmesen vállalta a közös fotózkodást és a magukkal hozott Bodrogi-könyvek dedikálását. A sokak számára vélhetően szép emlékké váló esttel kapcsolatban még csak annyit: a Bodrogihoz hasonló „élő legendákkal“ máskor talán érdemesebb lenne tágasabb, kényelmesebb helyszínen beszélgetni…

Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk

Rákos Ferenc Csaba fotói

hirdetés
Previous articleA jó választási eredményeink a magyarság megerősödését szolgálják
Next articleSzombaton ismét bajnoki kosárlabda mérkőzés Komáromban!