HAZA RÉGIÓ A felvidéki magyar oktatás helyzetéről a MartFeszten: válasszák az anyanyelvi intézményeket!

A felvidéki magyar oktatás helyzetéről a MartFeszten: válasszák az anyanyelvi intézményeket!

403
hirdetés

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója és Juhász György, a Selye János Egyetem rektora volt a meghívott vendége a MartFeszten június 6-án megtartott oktatási fórumnak, amelyet Rákóczi Krisztián vezetett. A hazai magyar nyelvű oktatásról általuk felvázolt és számadatokkal alátámasztott helyzetkép dióhéjban így jellemezhető: nem túl rózsás, de nem reménytelen…

Rákóczi Krisztián, Fodor Attila és Juhász György

Fodor Attila bevezetőjében a 2021-es népszámlálási adatokat ismertette azért is, mert azokat talán a magyarországi jelenlevők kevésbé ismerik. Mint mondta: Szlovákia lakosságának 8,4 százalékát teszi ki a magyar nemzeti kisebbség, amely nagyon széthúzódva, mintegy 500 kilométer hosszú sávban él. Úgy látja, hogy a magyarlakta térség a fejlesztések tekintetében még mindig a sor végén kullog, északabbra több pénzből valósulhatnak meg jelentős beruházások. Miközben az asszimiláció és a gyermekvállalási kedv csökkenése következtében egyre fogyunk (két népszámlálás között 11,5-ről 8,4 százalékra), még mindig 50-szer többen vagyunk, mint az összes többi itteni kisebbség…

Majd arról beszélt, hogy az említett elnyúló területen 676 olyan intézményünk van, amelyekben magyar nyelven folyik azt oktatás-nevelés, s ez az összes vagyis a 6378 intézmény 10,6 százalékát jelenti.
„Eközben a magyarul tanuló gyerekek száma 49 500, ami viszont csak az összes hazai gyermek 5,53 százaléka. Ha a százalékokat összevetjük, látható, hogy mintegy kétszer annyi ilyen intézményünk van, mint amennyi az azokban oktatott-nevelt gyerek.

Megjegyzem: a többi kisebbségnek mindösssze 20 anyanyelvi iskolája van. Gazdag az intézményrendszerünk, ám annak a megfelelő működtetéséhez a normatív, azaz fejpénz alapú finanszírozás miatt is elég gyermek kell! Sajnos, a kisebb intézmények fejlesztéséhez sok esetben nincs  anyagi forrás, mert a fejpénzt teljes egészében elköltik a működtetésre…” – fogalmazott.

A magyarul tanuló gyerekek száma 49 500, ami csak az összes hazai gyermek 5,53 százaléka

Hozzátette: az jó, hogy magyar óvodákból 360 van a családokhoz elérhető közelségben. Nagyobb problémák a középiskoláink kapcsán mutatkoznak, amelyek többsége kevés diákkal működő, kis intézmény. Ez az állítás felettébb érvényes a 20 gimnáziumunk esetében. Továbbá 38 olyan szakoktatást biztosító intézmény van, ahol magyarul lehet valamilyen szakmát tanulni, s ez a szám kevésnek bizonyul.

„Legnagyobb kihívásnak az anyanyelvi középiskolai oktatás megerősítését tartom. Esetleg a nagyobb iskolaközpontok kialakítása jelenthetne megoldást. A jelenlegi diákétszámok láttán azonban a megyék nem támogatnák azok létesítését, tehát ez a lépés (is) csak magyarországi kormánytámogatással valósulhatna meg…”

– hangzott el

Sajnálatosnak nevezte, hogy nincs felvidéki oktatási stratégia, s az a kérdés is felmerül, hogy azt ki fogadhatná el. „A magyar intézményeink a szlovák országos rendszer részét képezik, s a minket is érintő lényeges döntéseket szlovákok hozzák” – hangsúlyozta.

Pár alapiskolai igazgató is részt vett az oktatási fórumon

Utána Juhász György idézte fel a hazai magyar egyetem megalakításának időszakát, amely 2004 őszén nyitotta meg kapuit, vagyis az idén szeptemberben kezdik a 20. akadémiai évet. Hozzátette: a jubileumi ünnepséget majd 2024 őszén tartják meg. Elárulta: a kezdeti nagy fellendülést stagnálás követte, időközben ugyanis csökkent a levelező tagozatos hallgatók érdeklődése az SJE iránt, s a demográfiai mutatók is romlottak.

„Miközben sok szlovák egyetem hallgatói létszáma csökkent, s azon csak némileg a továbbtanulni akaró ukrán menekültek beiratkozása segített, az SJE hallgatói létszáma azonban 2015 óta 1850 körül stagnál, akik között magyarországi és erdélyi fiatalok is vannak”

– fejtette ki. Mint mondta: augusztus végéig meg kell kapniuk az egyetemen lefolytatott akkreditáció végeredményét, amellyel kapcsolatban bizakodó.

Arra is rámutatott, hogy az idén 1660 fiatal érettségizett magyar tannyelvű középiskolákban (közülük 700-an gimnáziumban, 960-an pedig szakközépiskolában), ez a szám nincs összhangban a hazai magyarság szükségleteivel. Hozzátette: a magyar alapiskolákban mintegy 3600 körüli kiselsősre számítanak, akik közül talán sokan a jövőben sem akarnak majd magyar nyelven továbbtanulni, s ez elkeserítő jövőkép. Például a szlovákiai középiskolásoknak csupán 4,4 százaléka jár magyar tannyelvű intézménybe, s az oktatási szinteken felfelé haladva egyre rosszabbak a vonatkozó arányok…

Néhányan a hazai és magyarországi jelenlevők közül

Arról is szó esett: ugyancsak sajnálatos, hogy ha valamelyik magyarlakta járásban nincs a családok számára megfelelő magyar középiskola, akkor ahelyett, hogy a végzős alapiskolás más járás bennlakásos intézményét választaná, inkább valamelyik közeli szlovák középiskolába jelentkezik, s ekképp önként asszimilálódik.

Emiatt is tehát először fontos lenne a magyar középiskolákban érettségizők számát valamiképp növelni, akik közül később talán az SJE-t is többen választanák.

A meghívott vendégek elismerték: ők sem tudják, hogy ezzel kapcsolatban kiktől várható a megoldás, de az biztos, hogy mindenképp több utódot kéne vállalniuk az ifjú pároknak, ekképp javítva a demográfiai mutatókon. Hathatós családpolitikával, az ifjúházasok anyagi támogatásával talán a külföldi munkahely utáni kivándorlásuk is megfékezhető lenne…

Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk

hirdetés
Previous articleV. Zelenszkij ukrán elnök Szlovákiába érkezett
Next articleR. Fico: A jogállamiságról szóló jelentést politikai eszközként használják