HAZA DUNATÁJ A világhírű kutató számára pótolhatatlan Dunamocs nyugalma

A világhírű kutató számára pótolhatatlan Dunamocs nyugalma

4441
hirdetés

Sajnos méltatlanul keveset tudunk azokról a régiónkból elszármazott, szakmájukban hatalmas sikereket elért emberekről, akik idehaza, vagy a határon túl, munkájukkal öregbítik régiónk hírnevét. Dunamocson nőtt fel, ott járt óvodába, alapiskolába, majd a gimnáziumi érettségi után – talán szülei hatására – orvostanhallgató lett. A Semmelweis Egyetemen summa cum laude eredménnyel 2006-ban szerzett általános orvosi diplomát. Az orvosi diploma megszerzése után a kardiológiát, vagyis a szívgyógyászatot választotta munkaterületként. Egyetemistaként számos tanulmányúton vett részt, többek közt a berlini Humboldt Egyetemen, majd Svédországban az Uppsalai Egyetemen. Klinikai gyakorlatokat teljesített Cambridge-ben, Stockholmban és Zürichben. Hatodéves hallgatóként kutatói ösztöndíjjal az amerikai Harvard Egyetem szívképalkotással foglalkozó klinikáján töltött egy évet, ahol a coronaria (szívkoszorúér) CT angiographia új lehetőségeivel ismerkedett meg. Visszatérve a Harvard Egyetemre, 2008-2010 között a magas kockázatú atheroscleroticus coronaria plakkok kutatásával foglalkozott, amely jelenleg is fő tudományos érdeklődési területét képezi. A Magyar Kardiológusok Társasága Szív-CT Munkacsoportjának vezetőségi tagjaként aktívan részt vesz a magyarországi szív-CT oktatásban, PhD értekezését is e témában írta. Adjunktusi címet szerzett, egyszerre kutat, gyógyít és oktat. Ám ha teheti, Budapest rohanó világából hazamegy Dunamocsra, ahol még a néhány órás tartózkodás is megnyugvást hoz számára.

Maurovich-Horvat Pál dr., PhD, MPH hű maradt a kisközséghez.

Az egyetem csúcsdiagnosztikai intézetévé kell válnia az Orvosi Képalkotó Klinikának – hangsúlyozta dr. Maurovich-Horvat Pál, a szeptember 5-ével a Radiológiai Klinika, a Nukleáris Medicina Központ és az MR Kutatóközpont egyesítésével létrehozott új klinika megbízott igazgatója. Céljai között említette egyebek mellett a kutatás fokozását, ezen belül egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócentrum létrehozását, továbbá a társszakmákkal való együttműködés erősítését, amelyhez szervspecifikus programokat hoznak létre. Egy klinika legnagyobb erejét a csapat adja, itt pedig adott egy magasan felkészült és lelkes szakmai közösség – emelte ki az új vezető.

Szeptember 5-én új szervezeti egységként jött létre a Semmelweis Egyetemen az Orvosi Képalkotó Klinika a Radiológiai Klinika, a Nukleáris Medicina Központ és az MR Kutatóközpont egyesülésével. A klinika neve is azt tükrözi, hogy a szakterület teljes spektrumát lefedi. Az egyesülés által optimalizálható a működés, az erőforrások jobban kihasználhatók, növelhető a betegellátás hatékonysága és a szakmák szorosabb együttműködésének köszönhetően hangsúlyosabbá válik a multidiszciplinaritás – mondja dr. Maurovich-Horvat Pál. A klinika vezetésével megbízott igazgató azt vallja: minden szervezeti egység legnagyobb erejét a csapat jelenti, az emberektől lesz értékes. Ezt a szemléletet követte a Lendület kutatócsoportja működtetésekor is, amelynek eredményei néhány év alatt nemzetközileg is láthatóvá váltak, és ezt szeretné megvalósítani „nagyban” a klinika vonatkozásában is, ahol – mint fogalmazott – egy komoly potenciállal rendelkező, nagyon lelkes csapat van, amelyre lehet építeni.
Dr. Maurovich-Horvat Pál egyik alapvető célja a kutatás megerősítése, mint mondja, a három diszciplína jelenlétével izgalmas és új kutatási projektek jöhetnek létre. A célok között szerepel egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócentrum létrehozása. Ezzel függ össze, hogy rövid távon fontosnak tartja a leletezési folyamat javítását, vagyis a digitális, strukturált, standardizált leletezés bevezetését, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez nélkülözhetetlen. A képalkotás terén a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra épülő módszereké a jövő, így fontos ezt a robbanásszerű fejlődés előtt álló területet erősíteni a klinikán – húzta alá. A mesterséges intelligencia – egyes félelmekkel ellentétben – nem
„kiváltani” fogja a radiológus munkáját, hanem erősíteni, támogatni. Minél több standardizált leletet vezetünk be a rendszerbe a hozzá tartozó diagnózissal, annál jobban meg tudjuk tanítani a mesterséges intelligenciának az eltérések felismerését – magyarázza.
Ennek eredményeképp a jövőben a „favágó munkát” a mesterséges intelligencia elvégzi a radiológus helyett, akinek így több ideje lesz azokkal a leletekkel foglalkozni, amin eltérés van, valamint a betegekkel és klinikusokkal is konzultálni, hiszen a képalkotás ma már a betegellátás központi eleme. Már szinte nincs olyan beavatkozás, amit nem előz meg képalkotás, ami egyre szofisztikáltabb, pontosabb; háromdimenziós képeket is kapunk, és egyre inkább bele tudunk nézni a folyamatokba is a molekuláris képalkotással. Ez egy nagyon izgalmas és innovatív terület, jó választás a végzős orvosoknak, mert az orvosi képalkotás éves szinten is jelentősen fejlődik – hangsúlyozta dr. Maurovich-Horvat Pál. Fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a klinikán rendelkezésre álló számos adat révén transzlációs kutatásokban, adatalapú fejlesztésekben is részt vehetnek együttműködő partnerként.
Az Orvosi Képalkotó Klinika az egyetem csúcsdiagnosztikai intézete kell, hogy legyen – tette egyértelművé. Ez természetesen a képalkotás területére értendő, nem vitatva, hogy a diagnosztikában más olyan szakterületek is hangsúlyosak, amelyek magas szintű művelése az egyetem keretein belül biztosított – tette egyértelművé.
A klinikán jelenleg folyik az eszközpark felmérése, hogy milyen további fejlesztések szükségesek a korszerű képalkotás teljes körű megteremtéséhez.
A betegellátással kapcsolatban elmondta, cél, hogy a környező klinikákról idejöjjenek a betegek, és minél gyorsabban ki tudja őket szolgálni a klinika. Fokozni szeretné a társszakmákkal való együttműködést, ehhez szervspecifikus programokat fognak létrehozni, így pl. uroradiológiai és sebészeti radiológiai programot.
A tervek között szerepel egy kardiovaszkuláris profil kialakítása, mivel a kardiológiai képalkotásra egyre nagyobb lesz az igény. Az egyesülésnek köszönhetően az oktatás során sokkal átfogóbb képet kapnak a képalkotásról a hallgatók, a kurrikulumreformmal bevezetett blokkosított oktatásban a klinikán töltött egy hét alatt a radiológiával, neuroradiológiával és nukleáris medicinával egyaránt ismerkedhetnek a medikusok, akiket a reform szellemében igyekeznek közel vinni betegekhez. „Szeretnénk egy olyan élményt adni, ami alapján úgy dönthetnek, hogy ezzel a szakmával akarnak foglalkozni” – mondta. Egyik első intézkedéseként hamarosan megkezdődik egy új szoba kialakítása TDK- és PhD-hallgatók számára.
Az igazgató fontosnak tartja, hogy a munkatársak magukénak érezzék a klinikát, szívesen járjanak be és megtalálják a számításukat szakmai és anyagi tekintetben is. Éppen ezért – mint fogalmazott – mindent megtesz az ehhez szükséges körülmények megteremtéséért.
Dr. Maurovich-Horvat Pál kiemelte, eddigi pályája legnagyobb szakmai kihívásának érzi jelenlegi feladatát, de a munkát segíti a klinikán lévő jó csapat, valamint az egyetemi vezetés, amely rektori, rektorhelyettesi és dékáni szinten is rendkívül progresszív szemléletű, támogató és inspiráló környezetet biztosít, ami fontos szempont volt a döntésnél. Mint elmondta, dr. Bérczi Viktortól jól működő, gazdaságilag stabil szervezeti egységet vett át. Az Orvosi Képalkotó Klinika három tanszékkel működik szeptember 5-étől, a Radiológiai Tanszéket igazgatóként dr. Maurovich-Horvat Pál vezeti, a Nukleáris Medicina Tanszék megbízott vezetője dr. Györke Tamás, a Neuroradiológiai Tanszéké Dr. Rudas Gábor.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila
Semmelweis Egyetem

DUNATÁJ HETILAP 51-52/2019

 

hirdetés
Previous articleNe adjunk lehetőséget a „zsebeseknek”!
Next articleKi áldást oszt piciny kezével az egész világnak