Kezdőlap HÍR-MIX Néprajzi kiállítás a Duna Menti Múzeumban

Néprajzi kiállítás a Duna Menti Múzeumban

197
MEGOSZTÁS

A napokban nyílt meg a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállítótermében a lévai Barsi Múzeum vendégkiállítása „Csilyejkárok” címen. A különös elnevezésű tárlaton egy Bars megyei népcsoport gazdag népviseletével és textíliáival ismerkedhetünk meg. A népi kultúra szemszögéből a „csilyejkárok” kistájegysége a legjellegzetesebb barsi térség, mely a történelmi Bars megye középpontjában, a Lévai járás északi részén terül el. Elnevezését a szlovák „teraz” (magy. most) szó helyi tájnyelvi formájáról kapta: „čiľ”, „čiľe”, „čiľej”, „čiľek” (olv. csily, csilye, csilyej, csilyek). E kistájegység falvai sajátos nyelvjárásukkal, mentalitásukkal és viseletükkel is különböznek a környező településektől.

A „csilyejkárok” falvai a Garam folyó bal oldalán fekszenek, a területük nagy részét szántóföldek képezik, a síkvidéki meleg tájnak köszönhetően ez volt a megélhetésük fő forrása. A lakosság állattenyésztéssel, libatartással és szőlészettel is foglalkozott. Híres volt az itteni sült libafertály és a bor, amely a 18. században a legdrágább bor volt a mai Szlovákia területén. Sikeresen termesztették az ipari növényeket, a lent és a kendert. A „csilyejkárok” népviselete, a tájszólásukhoz hasonlóan, jelentősen eltért a környező területek viseletétől. A férfiak a két világháború között a hagyományos viseletet városi öltözékre váltották. A női viselet is teljesen más formát öltött a korábbi korokhoz képest. Ennek oka az új viselet anyagának, szabásának és díszítésének sokféle változása volt. A múltban leggyakoribb fekete színt felváltották a tarka virágmintás gyári anyagok, amelyeket a hétköznapi ruhák készítésére is elkezdtek használni. Az asszonyok ezeket az anyagokat a közeli mezővárosok piacain eladott termékek árából vásárolták meg. A gyárilag előállított anyagok új szabásvonalakat igényeltek, s ezzel összefüggött néhány újfajta viseletdarab kialakulása is. Ezeket már nem kézzel varrták, hanem varrógéppel, amely ez idő tájt a falvakban is elterjedt. Az eredeti díszítést is vásárolt díszekkel helyettesítették. A szerény kézi hímzés helyett színes szalagokat, díszes zsinórokat (bortnyikat), csillogó pántokat stb. használtak. Megváltozott a női ruha vonala is, a keskenyebb helyett rövidebb, bővebb szoknyákat kezdtek viselni, amit úgy értek el, hogy a szoknya alá több alsószoknyát vettek fel. Ez időben a női viselet anyagában, díszítésében, és a viselés módjában is kifejezte e vidék gazdagságát, gazdasági fellendülését. A Barsi Múzeum gyűjteményéből rendezett tárlat a „csilyejkárok” gazdag népviseletét és textíliáit mutatja be, valamint a viselet fejlődését a 20. század elejétől. Ugyanakkor végigkíséri az emberélet egyes szakaszaiban viselt öltözékeket is, a csecsemő díszes, keresztelésnél viselt ruhájától a gyászruháig. Az érdekes kiállítás szeptember 23-ig látogatható.

Gaál Ida

DUNATÁJ HETILAP 10/2017

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here