HAZA HÍR-MIX További teendőink a Nyitra Megyei Önkormányzatban

További teendőink a Nyitra Megyei Önkormányzatban

715
hirdetés

Az előbbi írásban leközölt adatokat, összehasonlítást követően ezúttal világítsunk rá a megyei fenntartású szociális intézményekben ( leggyakrabban idősek otthonában) tapasztalható különbségekre. Ha szemügyre vesszük az egyes megyék által beszolgáltatott adatokat láthatjuk, hogy a saját maga által fenntartott szociális intézményeiben egy nyugdíjas ellátását Nyitra megye támogatja a legkevésbé az egész országban. A másik oldalon, éppen a Nyitra megyei önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben kérnek a legtöbbet az ellátottaktól, vagyis a Nyitra megyében élők számára legdrágább a nyugdíjasotthonban való ellátás. Az alábbi táblázat ezt hűen tükrözi:

Ráadásul országos összehasonlításban éppen Nyitra megyében a leghosszabbak a várólisták, azon belül pedig az Érsekújvári járásban. Minden tekintetben tehát Nyitra megyében a legkevésbé barátságos a szociális ellátás rendszere a rászorulók, az ellátottak számára. Jelentős tehát az orvoslásra váró feladatok mennyisége.

A régiófejlesztés részben megyei hatáskör, feladata a gazdaságfejlesztést megelőző infrastrukturális fejlesztések végrehajtása, amelyek következtében munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg a régióban. Ennek eredménye pedig a foglalkoztatottság növekedése, vagyis a munkanélküliség csökkenése és a szociális segélyből élők számának apadása. Ha megvizsgáljuk a szociális segélyből élők arányát 2013-ban járásonként,akkor Nyitra megyében a következőt tapasztaljuk:

a Nyitrai járásban a lakosság  2,39 százaléka,
a Nagytapolcsányi járásban 3,17 %,
az Aranyosmaróti járásban 3,24 %,
a Vágsellyei járásban 3,79 %,
a Komáromi járásban 4,29 %,
az Érsekújvári járásban 4,24 %,
a Lévai járásban 4,93 %.

Térképen szemléltetve így fest a korántsem hízelgő ábra:

Újra csak azt tapasztaljuk, hogy a megyei törésvonal a megye északi és déli járásai között húzódik szinte vízszintesen, mint ahogyan sok más esetben. Itt az ideje, hogy ezen is elgondolkodjunk és cselekedjünk.

2012-ben Szlovákia és Magyarország kormányai nevében a kormányfők aláírták az eddigi és a tervezett határátkelőket felsorakoztató kormányközi megállapodást, a 90 határmetszési pontról szóló nemzetközi szerződést. A nemzetközi szerződést jóváhagyták az országgyűlések mindkét országban, a szlovákiai törvénytár a 151/2012 sz. törvény alatt tartja nyilván. Kívánatos, hogy Nyitra megyében is komolyan vegyük az abban foglaltakat, lássunk hozzá a megvalósítás előkészületeihez. Az alábbi ábrán láthatók a Nyitra megye és  a szomszédos megyék közötti meglévő és az eltervezett új határátkelők:

Célunk, hogy a 679 km hosszú magyar-szlovák államhatár-szakaszon a meglévő 38 határátkelő mellett a jövőben további 52 határátkelési lehetőség legyen. Ma a határátkelők átlagosan 18 kilométerenként szolgálják a forgalmat, míg nyugaton, Belgium és Franciaország között vagy Hollandia és Németország között átlagosan öt kilométerenként. Megyei hatáskörben az Ipoly-hidak megépítése lesz soron, hiszen Nyitra megye kezdeményezésére az építésüket elhalasztották az Európai Unió  2014-2020 közötti programozási időszakára.

Íme a 2011-ben átadott Ipoly-híd Ráróson:

Az Ipoly középső szakaszán újjáépített és 2011-ben ill. 2012-ben átadott  hidak ösztönözzenek bennünket arra, hogy megyei hatáskörben is kivitelezhető hasonló volumenű beruházás. Megvalósíthatók tehát a költséges közlekedésfejlesztési beruházások, az Ipoly-hidakon kívül a közutak és a határmelléki kerékpárutak is, csupán jó szándék és akarat kell hozzá. Ebben bízunk, hogy ezúttal a Nyitra megyei vezetés felelőssége teljes tudatában, kedvezően fog viszonyulni közös feladataink teljesítéséhez.

Farkas Iván, az MKP képviselőcsoportjának     vezetője a Nyitra Megyei Önkormányzatban

hirdetés