HAZA AUTÓVILÁG MINI Cooper SD 5-door: Ez már egy teljes értékű prémiumkompakt!

MINI Cooper SD 5-door: Ez már egy teljes értékű prémiumkompakt!

1702
hirdetés

01A BMW-vel kötött partnerség látványosan megszabadította a patinás és hagyománytisztelő angol márkát néhány dogmától. Például attól, hogy egy MINI – nevéhez híven – csupán a Mr. Bean-filmekből ismert kétajtós törpeautó lehet, modernizálják bár akárhányszor. Nos, azóta lett belőle kupé, kabrió és roadster, egy furi kombi (Clubman), kétfajta terepesített verzió (Paceman, Countryman) – és egy abszolút klasszikus ötajtós. Ezt teszteltük nemrég, a legerősebb dízelmotorral felszerszámozva.

Alaktan

Kezdjük a méretekkel: hosszúság 4005 mm (+161), magasság 1425 (+11), tengelytáv 2570 (+72). A többletek természetesen a háromajtós modellel szembeni különbséget jelentik. A kis angol koronaékszer ötajtós változata így már bízvást összemérhető bármelyik kompakt autóval, amelyek hossza szintén 4 méter körül mozog. A hosszméretről még annyit, hogy 1. csak az S/SD verziók haladják meg a 4 métert (a többiek hossza 3982 mm), 2. a legnagyobb MINI változatlanul a Countryman S/SD maradt, a maga 4109 mm-es hosszával és 1561 mm-es magasságával.

Ami pedig a formát illeti, a megnyújtás/megemelés határozottan jót tett az autónak. Tizenhat centis toldalék ilyen méretek mellett nagyon-nagyon látszik; esetünkben kifejezetten nyúlánkká tette az alapkivitelben zömök kis vasgyúrót. Ezt az érzetet fokozza – a legklasszikusabb MINI-hagyományok folytatásaként – a buszos oldalüvegezés is. Az elülső-hátsó lámpáknál ideillőbbeket erre az autóra ember nem tervezhetett volna, maximum a Jóisten dizájncentruma. Ami pedig az S kivitel látványbeli többleteit illeti: légnyelő a motorháztetőn, kettéosztott és felül „méhsejtrácsos” hűtőmaszk, erőteljesebben kiugró és tagoltabb alsó légnyelő, hasonlóan megformált hátsó lökhárító, közepén dupla kipufogóval. A fekete tető még alapáras, a harci csíkozás viszont már 112 eurós opció.

Belvilág

Itt is muszáj néhány számmal kezdenünk: a megnyújtás a gyári adatok szerint 72 mm-rel nagyobb láb- és 15 mm-rel nagyobb fejteret eredményezett. Plusz immár 5 utas szállíthatóságát a háromajtós 4 férőhelyével szemben. A koffer a maga 278 literjével 67-tel lett nagyobb, és most már eléri a kompaktok átlagát – de tényleg csak az átlagot. A többi pedig már – a MINI varázsos, semmilyen más autóéval össze nem téveszthető enteriőrje. A klasszikus dizájnelemek – egyedi körműszerek, alsó-felső billenőkapcsolók – természetesen az ötajtós verziónál is maradtak, a sofőr előtti „órák” is együtt mozognak a kormányoszloppal, a középső levesestányér pedig szintén megszűnt sebességmérő lenni, mint a korábbi generációknál volt; itt már a BMW-kből ismert iDrive rendszer multifunkcionális kijelzőjeként működik. Mi több, az S verziókban kapott egy színváltó fénydióda-keretet, amely már-már egy diszkóbár hangulatát képes megidézni: klímaszabályozáskor kéken villan be rajta a hidegebb, pirossal a melegebb oldal, manőverezéskor vörösen felizzva figyelmeztet az esetleges akadályra, de effektív fényjátékokkal reagál a fordulatszám változására, a választott üzemmódra vagy a rádió hangerejére is. Aztán volt még – alap- és feláras holmiként vegyesen – önfékezős tempomatunk, 3 választható követési távolsággal; a műszerfalból kiemelkedő mozivászon-kijelzőnk (head-up display); továbbá parkolóradarunk, kétzónás légkondink, USB-s/Bluetooth-os rádiónk és navigációs rendszerünk, hogy tényleg csak a legfontosabbakat említsük. Az S verziók dizájnját elegáns piros varratok és sportos elülső ülések képviselték az utastérben.

Az országúton

Az SD típusjelzés a sportos gázolajost jelöli, a maga 170 lóerejével (a két gyengébbik dízel a háromhengeres 1,5-ös 95, illetve 116 lóerős változata). Tesztautónkban hatlépcsős Steptronic automata váltó, plusz hárompozíciós rezsimválasztó kapcsolódott hozzá, Green, Mid és Sport üzemmóddal. Az egyes rezsimek kiválasztásakor korrektül megjelenik a kijelzőn, mire számíthatunk: a Sport például „gokartos vezetési élményt” ígér, amit hiánytalanul meg is ad. Másként szól a motor, gyorsabbak a gázreakciók, változik a kormányzás karakterisztikája, később kapcsol a váltó. Mindez – a kiváló alvázzal, a nagy tengelytávval és a komoly erőpotenciállal kombinálva – valóban élményszámba menő vezetést garantál! A másik véglet a „zöld rezsim”, ahol az erő ugyan megmarad, éppen csak jóval komótosabban jön elő a gázpedál alól. Jutalmul (vagy vigaszként?) megjelenik előttünk egy skála, amely azt mutatja, hogy e steril autózással hány kilométerrel tehetünk meg többet az alaprezsimhez képest. Nyilván kipróbáltam ezt is – de tényleg csak a kötelesség okán, plusz az idevágó fotó kedvéért. Utána rögtön két pöccintés balra, a gokartrezsimbe. Ennek az autónak ugyanis még ötajtós és dízelmotoros kivitelben is elsősorban ez való. Ja, és a fogyasztásért sem kell aggódni: zömmel ebben a rezsimben közlekedve értem el azt a bizonyos 5 litert…

Vas Gyula
(A szerző felvételei)

 

ADATLAP
Hengerűrtartalom:         1995 cm3
Teljesítmény: 125 kW (170 LE)@4000
Nyomaték: 360 Nm@1500–2750
Sebességváltó: hatfokozatú automata
Legnagyobb sebesség: 223 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 7,3 s
Csomagtér: 278–941 l
Gyári átlagfogyasztás: 4,1 l/100 km
Tesztfogyasztás: 5,0 l/100 km
CO2-kibocsátás: 107 g/km
Üzemanyagtartály: 44 l
Ár: 26 600 €
Induló ár (ötajtós): 18 700 €

[nggallery id=88 template=caption]

 

hirdetés
Previous articleQuo vadis Komárom? – Építészetről, városfejlesztésről tartottak fórumot Komáromban
Next articleA magyar forradalom és szabadságharc emlékünnepségei