Kezdőlap HÍR-MIX Quo vadis Komárom? – Építészetről, városfejlesztésről tartottak fórumot Komáromban

Quo vadis Komárom? – Építészetről, városfejlesztésről tartottak fórumot Komáromban

46
MEGOSZTÁS

52348_305_210Quo vadis Komárom? – ezzel a címmel tartottak szakmai fórumot Komárom építészetéről, jövőbeni rendezési tervekről és városfejlesztési koncepciókról március 10-én, a Tiszti pavilon épületében.

Hogyan válhatott a régió sereghajtójává a korábban virágzó, iparilag jelentős városnak számító Komárom? Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a város egy egységes építészeti koncepció mentén alakuljon újjá? Hogyan lehetne az építészet segítségével turistákat csalogatni a városba? Melyek a város építészileg leginkább „vérző” pontjai? Milyen új építészeti megoldásokkal alakíthatóak át a város rozsdaövezetei? És – mindenekelőtt – qou vadis (merre tartasz) Komárom? Ezeket a kérdéseket vetették fel komáromi építészek azon a szakmai fórumon, melynek legfőbb célja az volt, hogy a laikus komáromi közönséget közelebb hozzák az építészethez. A nagyszabású, grandiózus tervek és elképzelések mellett olyan fejlesztésekről és városrendezési megoldásokról is hallhattunk, melyek nem igényelnek jelentősebb anyagi ráfordítást.

Csémy Olivér, komáromi építész előadásában arról beszélt, a városnak jövőképet kell adni, ezt azonban a múlttal való foglalkozás nélkül nem lehet megtenni. Mint kifejtette, Komárom korábban stratégiai fontosságú városnak számított, mára azonban ez a jelentősége teljesen megszűnt, aminek legfőbb oka, hogy az elmúlt évtizedekben a helyi politikai elit nem tudta felmérni a város lehetőségeit.
Rámutatott: olyan jövőképre van szükség, amely mindenekelőtt a komáromiaknak szól. Először az itt lakóknak kell jól érezniük magukat, a turistákat is csak ez a megelégedettség csalogathatja a városba – jelentette ki.
A város építészetileg leginkább „vérző” pontjai között említette a lakóövezetek lepusztulását és a belvárost, amelynek rehabilitációjához – véleménye szerint – teljes átrendezés szükséges. Vissza kell csalogatni az üzleteket a város központjába, ez azonban csak egy egységes utcakép-koncepció kialakítása mellett képzelhető el – hangsúlyozta. Megfelelő városi vezetőkre és városi főépítészre van szükség – vélekedett.

Érdekes terveket mutatott be a fórumon Csémy Krisztián a belvárosi utcák egyirányúsításáról. A fiatal építész képekkel illusztrálta, hogyan nézne ki, ha a Belső körúton, a Duna rakparton, valamint a Nádor utca egy részén megváltoztatva a jelenlegi közlekedési rendet egyirányú forgalmat vezetnének be. Tervei szemléletesen mutattak rá, hogy az így átalakított utcákban megnőne a zöld területek száma, csökkenne az autós forgalom, és nem utolsó sorban a gyalogos és biciklis közlekedés is megélénkülne a város központjában. (Az építész egy-egy “merészebb” elképzeléseiről is beszámolt, ezeket Képgalériánkban tekinthetik meg.)

Tóth Imre, a nyitrai műemlékvédelmi hivatal komáromi részlegének vezetője szerint a jövőbeli tervek nem képzelhetőek el a város történelmi hangulatának megőrzése nélkül. Véleménye szerint a jelent oly módon kell ötvözni a múlttal, hogy az a modern kor kihívásainak is megfeleljen.
Siklósi József Dél-Komárom főépítésze azokról a beruházásokról és fejlesztésekről beszélt a fórumon, amelyek Észak- és Dél-Komárommal kapcsolatban gyakran emlegetett Egy város-két ország koncepciót erősítik. Ezek között említette az új komáromi Duna-híd és a Csillag-erőd rehabilitációját. Előbbivel kapcsolatban elmondta, „a kivitelezési tervek készen állnak”, semmi akadálya tehát, hogy megkezdődjenek az építkezési munkálatok. Az új Duna-hídnak több előnye van: jelentős mértékben mentesítené az Erzsébet hidat a teherforgalom alól, és olyan „lehetőségeket teremtene az ipari vállalkozások számára, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk.”
A szervezők a fórum után Sólya Lajos vezetésével építészeti világítástechnikai bemutatót tartottak, amelynek során a közönség a Szent András templom és a Víztorony művészi díszkivilágítását csodálhatta meg.

lm, Felvidék.ma

fotók: Jakab I. /dunataj.sk