Kezdőlap DUNATÁJ Miért is kell Komáromnak a szeméttároló?

Miért is kell Komáromnak a szeméttároló?

1865
MEGOSZTÁS

A képviselőtestület múlt heti programjából végül kimaradt az izsai szeméttározó megvételéről szóló anyag. Lapunk is foglalkozott a tervezett vétellel, rámutatva azokra a pontokra, amik az elkészített anyagból kimaradtak. Van belőlük bőven. Most megpróbálunk válaszolni a címben feltett kérdésre, hogy: miért is kell a városnak egy szeméttároló?

Egyes, a közvéleményt formálni próbáló képviselők azzal érvelnek, hogy a tározó régebben a város tulajdona volt. Ezt persze senki sem vitatja, de nem is érdemes, mivel egy gazdasági döntést nem lehet történelmi tényekkel indokolni számok és korrekt elemzések helyett.
Már csak azért sem, mert azóta egy 133 méter magas szeméthegy nőtt ki a földből, aminek az összetételét nem ismerjük. A hivatal és néhány képviselő a közösségi hálón azzal érvel, hogy a szemétdíj drasztikus emelése miatt kell a megvételről dönteni, tehát a logika azt diktálja, hogyha a jövőben felemelik a villamos energia árát, akkor a város vásárol majd egy erőművet is? Szerényen megjegyeznénk, hogy az említett tározót több tíz éve használja a város közbeszerzés nélkül, tehát a reális piaci árképzés hiányában. Bár ez jelen esetben ez idáig előnyösnek tűnt a többi szolgáltató áraihoz képest, de most jött el az igazság pillanata és a szemét „visszanyalni
készül”, akár egy 58 – 61 %-os radikális áremelés formájában. Szerkesztőségünknek nyilvánvalóan kevesebb információ áll a rendelkezésére, így csak a mindenki számára elérhető forrásokra támaszkodhatunk, de néha ez is elég. Ezekből ugyanis kiderül, hogy:

1.) a vételár messze nem 3, 5 millió euró, mint az a határozati javaslatban szerepelt, hanem 4,2 millió, mivel az eladó a kínálatában nettó árról beszél.

2.) a cégbírósági bejegyzés alapján a cég üzletrésze banki zálogba van téve, tehát a vevőnek ki kell fizetnie a hitelt, vagy átvállalni az adósságot. Ez a könyvelési adatok alapján újabb 400 ezer pluszkiadás, tehát a valós ár már 4,6 milliónál tart.

3.) a legutóbbi integrált engedélyben a rekultivációs alap kb. 400 ezer eurós magasságban van megadva, ez a vételárat 5 millióra emeli, mivel a megjelentetett dokumentumokban nincs szó arról, hogy mennyi az alap jelenlegi állása, tehát feltételezhetjük, hogy nulla.

4.) a tároló alatti telek Izsa község tulajdona és a bérleti szerződés 2023-ban lejár!

5.) a szeméttározó jelenleg engedély nélkül szegi meg a maximálisan megadott rak magasságot 128 helyett 133 m magassággal, ami állandó kockázati tényezőt jelent a hivatalok által kiróható büntetések formájában.

6.) Az anyaghoz mellékelt szakvélemény alapján még 6,5 évre való 169 ezer m3 szabad kapacitása van a tárolónak,

7.) Az évi eltárolt hulladékmennyiség több mint a felét, a cég bevételeinek viszont csak a 28 % át adja a város, tehát a szolgáltató számára meghatározó partner ugyan a város, ám komoly aránytalanság van mennyiség és az árbevétel között, igyekszik ezt áremeléssel orvosolni.

Foglaljuk tehát össze
a leírtakat:

Komárom városa meg akar vásárolni egy idegen telken álló, a kiadott engedéllyel nem összhangban magasodó, évekig más által és áttekinthetetlen módon működtetett szeméttározót úgy, hogy még a valós vételárral, illetve a járulékos tartozásokkal sincs tisztában. Talán naivan azt remélik, hogy tulajdonosként más, jobb pozícióba kerülhet, és saját cégének kevesebbet kell majd fizetnie. Minden beruházási döntés alaptétele a megtérülés kérdése, azaz jelen esetben a város által beruházott 5 millió euró megtérülhet- e a szakvélemény által meghatározott 6,5 év lejárata alatt. Nos, ilyen jellegű számítása a városnak nincs, csak egy értékbecslése van az anyaghoz csatolva, mely a cég vételi árát volt hivatott meghatározni. Lett is belőle vagy 4 milló. Ha ezt vennénk döntési alapul és innét merítenénk a számokat (reméljük, hogy nem így lesz), akkor már a 8–ik évben megtérül a lerakat megvásárlására kiadott közpénz. Ez így első olvasatra rendkívül jó beruházásnak tűnik, de felhívnánk a figyelmet arra, hogy a becslésben közölt számok lélegzetelállítóan merészek. Épeszű ember hogyan is képzelheti azt, hogy ha (2019-ben) egy 86 ezres adózás utáni nyereségből 2020-ra 506 ezer euróra emelkedik az adózott nyereség értéke? Ez az érték fokozatosan 2027-re tovább emelkedve 1 millió 397 ezer euróra nő. Ez barátok között is több mint 1500 %-os nyereségnövekedést jelent. Ha ezt kumulatívan összeadjuk a 7. évre 7,5 millió adózott nyereséget jelenthetne a tulajdonosnak. Valóban lenyűgöző eredmény, de akkor miért is szeretne a jelenlegi tulajdonos megválni ettől a zsíros falattól? Vagy nem is biztos, hogy zsíros ez a falat, inkább piszoknak, toxikus szemétnek nevezhető. Szerintünk beláthatatlanok lesznek a következmények mind a 30 egynéhány ezrünkre értve. Talán ideje lenne elgondolkodni azon is, hogy nem volna-e időszerű elindítani egy új közbeszerzést a hulladék tárolására, ha másért nem, legalább a piaci árak meghatározása miatt. Az ami most van, már rég nem tükrözi a realitásokat.
A jelenlegi válság küszöbén álló várostól választott vezetőinek maximálisan kockázatot kerülő és fokozottan körültekintő, alapos, minden körülményt számba vevő döntéshozó magatartása volna elvárható, mert ugye nem a saját bőrükre vállalkoznak, hanem a közösből a közérdekét szem előtt tartva.

 

DUNATÁJ HETILAP 22/2020

hirdetés