HAZA GAZDASÁG Messze van Komárom Nyitrától? Nem is gondolta volna, hogy mennyire!

Messze van Komárom Nyitrától? Nem is gondolta volna, hogy mennyire!

2699
hirdetés

A határok, bár beszélünk ellégiesedésükről, gazdasági értelemben és az emberek tudatában bizony továbbra is keményen meg vannak húzva. Hasonlóan, mint a bolhacirkusz bolhájának az üvegplafon, minket is beidomítottak arra, hogy mekkorát is ugorhatunk.

Korábbi cikkünkben a Nagyszombati és a Dunaszerdahelyi járás gazdasági mutatóit hasonlítottuk össze, ezúttal kelet felé haladva a Komáromi és Nyitrai járás következik.

A két járás a Nyitra megyében fekszik. A megyét a nyugat-szlovákiai kerületből szakították ki, illetve a valamikori Nyitra, Bars, Hont és Esztergom vármegyék területeiből rakták össze.

A Nyitrai járás a Nyitra folyó mellett terül el, a megye központi részén, autópálya mellett. A Komáromi járás a Duna és a Vág folyók mellett fekszik. Komárom is viszonylag jól megközelíthető, nem messze fut a Bécs-Budapestet összekötő sztráda, viszont a Dunán való átkelés korlátozott, csak Komáromnál lehet átjutni, ott is csak a 25 tonnánál könnyebb járművek számára.

A megyének 684 922 lakosa van, a Nyitrai (NR) járásban 160 241-en, a Komáromiban (KN) 103 360-en élnek.

A két járás lakosainak korösszetételében is különbség van, a NR járásban több a fiatal az átlagéletkorban is: NR járásban 40,88 év, KN járásban 41,87 év, és a várható életkorban jelentős, 2,5 év különbség van (NR – 73,3, KN – 70,8).

Az NR járásban 2014-ben a természetes szaporodás három fővel csökkentette, a migráció pedig 204 fővel növelte a lakosság számát. A KN járásban 2014-ben negatív volt a természetes szaporulat (mínusz 480-nal). Betelepüléssel viszont a járás 131 lakossal gyarapodott.

A KN járás 74 ezer produktív korú lakosa közül a járás területén 20 570 (a munkaképesek 27,8%-a) van alkalmazásban, 15,5%-uk munkát keres, sokan pedig ingáznak, elsősorban a dél-komáromi ipari parkba.

A NR járásban a 114 ezer produktív lakosnak 49 439 (a munkaképesek 43,5%-a) alkalmazotti hely érhető el, a munkanélküliség aránya 8,6%.

A különbséget természetesen magyarázza a megyei központi státusz, ami jelentős előnnyel bír a munkahelyek számát tekintve, például az adminisztráció területén (KN járás – 873, NR járás – 3487), a közigazgatásban (KN járás – 1 604, NR járás – 4 348), az oktatásban (KN járás – 1 451, NR járás – 4 899), az egészségügyben (KN járás – 1 758, NR járás – 3 269), és jelentős a különbség az IT területén is (KN járás – 24, NR járás – 1 296).

A megye a gazdaságilag jobban teljesítő megyék közé tartozik Szlovákiában. Ennek megfelelő az átlagbér országos viszonylatban is a jobbak közé tartozik, de itt már kimutatható a két járás közti különbség. A megyében a Lévai járásban a legnagyobb az átlagbér (909 euró).

Átlagfizetések átlag férfiak nők
NR megye 829 918 726
NR járás 880 981 768
KN járás 751 795 706

Az átlagfizetések az egyes ágazatokban:

Agrár Ipar Építészet Kereskedelem
NR megye 780 904 733 766
NR járás 806 950 799 851
KN járás 653 719 693 737

A vállalkozó jogi személyek száma növekszik az egész országban (37%-os növekedés az öt év alatt). A KN járásban közel 73%-kal  5 535-re, a NR járásban 41%-kal 5 728-ra nőtt a számuk az elmúlt öt évben. A NR járásban (34db/ ezer lakos) 18-cal kevesebb a jogi személyként vállalkozók száma ezer főre, mint a KN járásban (54).

Magyarázat lehet erre a külföldi és nemzetközi tulajdonrésszel bíró vállalkozások aránya.

Külföldi tulajdonú

Látható, hogy ez a százalékos arány Szlovákiában minimális mértékben csökkent, a NR járásban szintén csökkent, a KN járásban viszont – és ez elgondolkoztató – már egy magasabb százalékarányról indulva is jelentősen nőtt. A vállalatok számának 73%-os növekedésében, ami 2331 új vállalatot jelent, 1 507 a külföldi tulajdonos, és csak 824 a tisztán szlovákiai tulajdonos. Egyértelmű, hogy ezt a kiemelkedő értéket a határ közelsége eredményezi.

Az egyik kitörési terület szempontjából tartottuk fontosnak ábrázolni az információs technológiával foglalkozó vállalatok számát. Bizakodásra ad okot, hogy az IT jogi személyek száma jóval magasabb volt 2014-ben a KN járásban 318 (86%-os növekedés), mint a NR járásban 292 (24%-os növekedés), akárcsak a fuvarozással, raktározással és logisztikával foglalkozóké: KN járás – 640 (137%-os növekedés), NR járás – 396 (120%-os növekedés). További érdekesség, hogy a KN járás területén a kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó jogi személyek száma 61%-kal nőtt (1924-re) a vizsgált öt évben, míg a NR járásban csak 24%-kal (1618-ra). Külföldi tulajdonú vállalatok számának alakulása biztosan szerepet játszik ezekben a változásokban.

A KN járás ipari teljesítménye az öt év alatt 16,6%-kal nőtt, a NR járásé nehezen értelmezhető, de látható a különbség. Egy főre vetítve a NR járás ipari teljesítménye 2,5-szer nagyobb, mint a KN járásé.

Ipari teljesítmény

Végezetül néhány adat az idegenforgalomról. A KN járásban az utolsó öt évben a szálláshelyek száma 44-ről 33-ra csökkent, az ágyak száma 1543-ról 1341-re. A NR járásban, ugyanebben az időszakban a szálláshelyek száma 45-ről 53-ra, az ágyak száma 2876-ról 3610-re növekedett. Ami veszélyesebb tendencia, hogy a KN járásban a vendégéjszakák száma az öt év alatt 57,6 ezerről 46,7 ezerre csökkent, ahogy csökkent az itt töltött éjszakák átlagos száma is – 2,18-ról 2,08-ra.

A fent leírt adatok tükrében komoly lemaradás tapasztalható a KN járás teljesítményében, viszont kiolvasható néhány olyan lehetőség, amelyeket kihasználva a járás fejlődni tudna. Egyértelmű, hogy az idegenforgalom az, ahol a jelenlegi alacsony szintről indulva jelentős sikereket lehetne elérni.

További kiugrási pont azoknak a pozitív folyamatoknak, területeknek a felerősítése, amelyek az utolsó öt évben látványosan fejlődtek. A járás fekvéséből adódóan megugrott az információs technológiával foglalkozó, a logisztikai és a kereskedelmi vállalatok aránya. Az a tény, hogy például az IT cégek aránya magas, lehetőséget ad a járás vezetőinek arra, hogy ezen cégek együttműködését ösztönözve, nemcsak az adott iparágon belüli fejlődést, hanem más iparágak fejlesztését is generálhassa. A logisztikai cégeknek remélhetőleg nagy lökést ad majd az új, teherforgalomra is méretezett Duna híd megépítése, és a vízi áruszállítás esetleg jobb kihasználása. A külföldi cégek jelentős számaránya pedig erősíti a feltételezést, hogy a járás könnyen a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok egyik jelentős hídfőjévé válhat.

Matus Tibor: Messze van Komárom Nyitrától? (Forrás: gazdaság.sk)

FELVIDEK.MA

hirdetés
Previous articleFico: az Európai Uniónak támogatnia kell a demokratikusan megválasztott török vezetést
Next articleGombaszög zárónapján is koncertek a nagyszínpadon