HAZA KÜLFÖLD iDnes: a cseh-német kiegyezés példa lehet Szlovákia számára Magyarország vonatkozásában

iDnes: a cseh-német kiegyezés példa lehet Szlovákia számára Magyarország vonatkozásában

807
hirdetés

A cseh-német történelmi kiegyezés, amelyben Milos Zeman is szerepet játszott, példaként szolgálhat Pozsony számára, hogyan lehetne megoldani a hasonló szlovák-magyar problémát – írja a cseh államfő csütörtökön kezdődő hivatalos szlovákiai látogatását beharangozó jegyzetében az iDnes című cseh liberális hírportál.

    Bár Szlovákia már sok területen megelőzte Csehországot, mégis van egy dolog, amelyben Csehország továbbra is példa lehet Szlovákia számára. „Ez a szomszédjainkkal, elsősorban Németországgal való történelmi kiegyezés kérdése. Németország szerepét, legalábbis pszichológiai szinten, a szlovák értelmezésben Magyarország játssza” – állítja Lubos Palata, az írás szerzője.
    Emlékeztet: Zeman miniszterelnöksége idején (1998-2002) képes volt arra, hogy már „kiégetteknek” minősítse a 2. világháború után a németeket és a magyarokat sújtó Benes-dekrétumokat. Gerhard Schröder akkori német kancellár erre válaszul megfogalmazta azt a német kötelezettségvállalást, hogy kormánya nem fogja támogatni a kitelepített szudétanémetek Csehország elleni vagyoni követeléseit. Petr Necas mai cseh kormányfőnek a bajor parlamentben elmondott beszéde, illetve az ezt megelőző bajor és szudétanémet bocsánatkérések „a dekrétumok kérdését a legérzékenyebb cseh-bajor viszonyban is lezárták”.
    A szerző úgy látja, hogy a két tapasztalt miniszter, Miroslav Lajcák és Martonyi János vezette szlovák és magyar diplomácia hasonló megbékélésen dolgozik Pozsony és Budapest között. És ebben Zeman „tapasztalataival, sőt tanácsaival és a megbékélés támogatásával segítséget nyújthatna a szlovák félnek”.
    Bár a cseh politika az utóbbi húsz évben úgy tett, mintha a szlovák-magyar viták Prágát nem érintenék, tény, hogy azok alapjainak lerakásában a cseheknek is részük volt. Ha semmi mással, legalább azzal a rossz példával, ahogy a szudétanémetekkel bántak a világháború után. Még szerencse, hogy a szlovákok ezt nem teljesen vették át – jegyzi meg Palata, nyilván arra célozva, hogy Csehországból kitelepítették a szudétanémeteket, míg a magyarok nagyobbik része a problémák ellenére is Szlovákiában maradt.
    „Ezért ha Zemannak, mint cseh államfőnek Pozsonyban valami jót kellene átadnia, akkor erre ez a jó példa alkalmas. Példa arra, hogy türelmes diplomáciával, kölcsönösen előzékeny lépésekkel, a bizalom és a közös jövő építésével át lehet hidalni és meg lehet oldani a szomszédjainkkal minket összekötő múlt legnehezebb fejezeteit is” – szögezi le a szerző.
    Úgy véli, hogy ha Szlovákia és Magyarország eljut majd valamiféle kölcsönös bocsánatkéréshez a múlt sérelmeiért, akkor ahhoz Csehországnak is csatlakoznia kellene.
    „A cseh bocsánatkérés, ráadásul Milos Zeman elnök szájából, ebben az összefüggésben európai gesztus lenne, méltó ahhoz az elnökhöz, aki a Prágai Várban a mi (cseh) zászlónkkal együtt az Európai Unió zászlaját is felvonta” – zárja jegyzetét a magyar témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.

MTI

hirdetés
Previous articleLevéláradattal kampányolnak a nyelvhasználati jogokért a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái
Next articleOrszágos fazekasmester-találkozót tartanak Naszályon