HAZA vélemény Hogyan tékozoljuk el értékeinket

Hogyan tékozoljuk el értékeinket

814
hirdetés

IMG_8739Mindig elcsodálkozom azon, hogy vannak emberek akik saját maguk teszik tönkre örökségüket, tudatlanságukkal megsemmisítik azt, amit éppen nekik kellene megőrizni és féltve védeni mint a hímes tojást. A történtek után általában senki nem akar, vagy nem mer a tudatlan kárvallottnak szólni, hogy milyen ostobaságot követett el.

            Ám de Komáromnak sem kell a szomszédba mennie, ha értékei pusztulásáról és pusztításáról van szó. Nem, most nem az épített örökségre gondolok, hanem ami alatta van.     Régóta sejtjük, hogy a város egyik fő ékessége, a komáromi vár, fontos központ lehetett már legalább a kelta időszaktól fogva. A régészeti lelőhelyhez azonban egészen az ezredfordulóig nem sok esély látszott hozzáférni, hiszen az katonai objektum volt. Azóta, mint tudjuk a város tulajdonában van, még sem történt a vár területén nagymértékű revitalizálás, de régészeti kutatás sem, természetesen mindkettő elsősorban a piszkos anyagiak miatt.

            Az öreg vár területén 2009-ben történt puhatolózás régészeti szempontból, hogy mi az ami megmaradt az kn 001egykori kelta és római kori központból, illetve a középkori városból és várból a sorozatos átalakítások után. Mint kiderült a várdombot ugyan nagyrészt az erődítések során a korábbi korok régészeti rétegeivel együtt eltüntették, mégis érintetlenül maradt több őskori objektum. A leletek az újkőkorszak zselízi csoportjához (neolitikum, i. e. 5. évezred), a Baden-péceli és a Kostolac kultúrához (i. e. 3. évezred), a keltákhoz (La Tène, i. e. 1. század) tartoztak, illetve előkerült néhány középkori és újkori emlék is.

            Az új erőd területén 2012-ben volt szükség azonnali leletmentésre, mivel akkor sem voltak sokban tekintettel a Nemzeti Kulturális Műemlék régészeti lelőhely voltára. Ekkor késő kelta kori rétegeket (i. e. 1. század) bolygattak meg a lőszerraktár körül, és a leletmentés során egy valószínűleg kora újkori temetőrészletet, illetve falmaradványokat is sikerült dokumentálni. Az előzetes értékelés már meg is jelent a múzeum legutóbbi évkönyvében.

            2015-ben a vár területén nagyobb beruházásra kerül sor, mely során a katonaság számlájára írható szennyezett talaj cseréjét is elvégzik. Többek között a 2012-es pozitív lelőhely helyszínén is. Sajnos a fürdővízzel együtt a gyereket is sikerült kiönteni. Bár a szakmai lehetőség jelenleg adott a járási központunkban, mégsem sikerült, vagy volt akarat a lelőhely alapos feltárására. A korábban érintett terület nagy részét egyszerűen kikotorták, és csak a gyors reagálásnak köszönhető, hogy nem jutott erre a sorsra az egész talajcserére ítélt rész.

            Remélem, hogy a város múltjának feltárásáért és megőrzéséért aggódók a várossal, a járási műemlékvédelmi hivatallal és az ásató régészekkel karöltve a jövőben fokozottabban figyelnek majd oda a vár területén tervezett vagy folyó földmunkákra, hiszen könnyen arra a sorsra juthatunk, hogy a város nagy történelmét csak sejteni fogjuk, de esély sem lesz már annak szakszerű alátámasztására.

  1. március 25.

Csuthy András, Marek Gere
Duna Menti Múzeum

 

hirdetés
Previous articleAz első lépés megtörtént!
Next articleIskoláink ismét nívós ünnepi műsorral tisztelegtek az 1848-as márciusi ifjak emléke előtt