HAZA RÉGIÓ Emlékezés és emlékeztetés

Emlékezés és emlékeztetés

622
hirdetés

A Komáromi Zsidó Hitközség megalapításának 230. évfordulója alkalmából kültéri kiállítással, rövid műsorral és zsidó ínyencségek kóstolójával egybekötött megemlékezésre került sor november 11-én a Tiszti Pavilonban. Január 21-én e kerek évforduló alkalmából iskolánkba, a Selye János Gimnáziumba került az egyik szabadtéri tárlat. A nagyméretű tablók a  komáromi zsidóság történetét mutatják be. A megnyitón iskolánk igazgatója, Andruskó Imre és a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke, Paszternák Antal osztották meg gondolataikat a jelenlevőkkel és a diákokkal. Ezt követően Dr. Novák Tamás jogász, a jubiláló hitközség vezetőségi tagja nyújtott alapos történeti áttekintést. 1791-től a helyi zsidóság a megmaradás és a polgárosodás rögös útján építette ki fokozatosan intézményeit, templomait, temetőjét. 1944 áprilisától a helyi zsidóságot rövid idő alatt megfosztották jogaitól és vagyonától, június 1-re kialakították a komáromi gettót, ahonnan az összegyűjtött zsidókat a Monostori erődbe, majd pedig az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba szállították. A deportálásokat elkerülő zsidók közül többen az 1944 októberében hatalomra kerülő nyilaskeresztesek terrorjának estek áldozatul. A II. világháború alatt több mint 1900 komáromi zsidót, a helyi zsidó közösség mintegy 90 százalékát gyilkolták meg. A holokausztot mindössze 248-an élték túl. A világháború után a koncentrációs táborokból fokozatosan visszatértek Komáromba a megmaradt zsidó lakosok, akik 1945 második felében újraindították a közösségi életet. A nagy változás 1996-ban kezdődött, amikor megjelent a Hitközségi Híradó első száma. Ez egy kétnyelvű újság, amelyet a júniusi mártír megemléke zésen osztottak ki először az egybegyűlteknek a temető bejáratánál. A lap az akkor 15 és 17 éves Paszternák András és Tamás szerkesztésében és ötlete alapján készült el. Az újjáéledő közösségről szóló panelen a Paszternák testvérek is megjelennek, akik bár több mint 20 éve Budapestre költöztek, nem engedték el a hitközség sorsát és programkoordinátorként továbbra is részt vesznek az események szervezésében. Az elmúlt években a megromlott állapotú Menház is megújult- főleg szlovákiai és magyarországi pályázati forrásokból. A Menházban ma a zsinagógán és az irodán kívül közösségi helyiség, könyvtár és egy kis múzeum is helyett kapott. Utóbbit oktatási célokra használják, iskolák hozzák ide a diákokat, hogy megismerjék a zsidóság történetét, a kultúrát és a szokásokat. A diákok toleranciára és aktív állampolgárságra nevelése nem csupán a tananyag része, hanem egyre sürgetőbb aktuális feladat is. Több mint húsz éve minden évben gimnáziumunk holokauszt-emléknapot tart. Évente több alkalommal megpróbáljuk a felnövekvő korosztály számára tanárok és neves vendégelőadók tanúságtétele révén egyértelművé tenni, hogy a múlt felkiáltójelei a mai társadalom számára is intő jelek. Több vendégelőadónk volt már Izraelből, Magyarországról is. Pár éve részt vehettünk az Auschwitzból Birkenauba vezető Élet Menetén. A helyi zsidóság megmaradásért vívott harcát, a jeles zsidó személyiségeket és a vallásgyakorlás komáromi szakrális helyeit bemutató, öt magyar és szlovák nyelvű panelből álló tárlat február közepéig gimnáziumunkban marad, majd tovább „vándorol” más iskolákba. Köszönet Kollár Zoltánnak is!

Králik Zsuzsanna,a gimnázium tanára

hirdetés
Previous articleMarcelházán lángolt a raktár
Next article12 pont Komáromért