Kezdőlap GAZDASÁG A közpénzek alakulása

A közpénzek alakulása

128
MEGOSZTÁS

A makro közgazdászok tudják: a pénzügyi tárcának ma nincs nagy mozgástere, ami a költségvetés bevételi oldalát illeti. A kevés lehetőség közül a legegyszerűbb a hozzáadottérték-adó bevételének (HÉA) módosítása. Ennél politikailag kockázatos az adókulcsok megnövelése, ám szinte korlátlan lehetőség nyílik az adóbevételek hatékonyságának megnövelésére, a szürkegazdaság enyhítésére. Csak legyen meg hozzá a politikai akarat!

Növelni a jövedelmet!

Az idén ugyan 120 millió euróval megnőtt az államkassza HÉA bevételéből származó jövedelme, ám a jövedelem alakulása így is elmarad a 2013-ra betervezett összegektől. A pénzügyi tárca sokat remél a néhány hete beindított számlalottótól, reményei szerint az alacsonyabb összegű vásárlások esetében alaposan megnöveli az adóbevétel hatékonyságát.  Az adóbehajtás rendszere így is alapos átértékelésre szorul, hiszen az Eurostat becslése alapján a HÉA bevételének hatékonysága Görögországgal, Romániával és Lettországgal együtt Szlovákiában a legrosszabb. A számszerűsített becslés alapján az államkincstár tavaly 2,8 milliárd eurónyi hozzáadottérték-adó bevételétől (HÉA) esett el, miközben az államháztartás hozzáadottérték-adó bevételéből származó jövedelme 4,3 milliárd euróra rúgott. Vagyis az Eurostat becslése alapján a tavalyi kereskedelem negyven százaléka (!) szabálytalanul, a hozzáadottérték-adó bevallása és befizetése nélkül zajlott le. Ha az adóbevétel hatékonyságát tekintve el szeretnénk érni az uniós átlagot, 1,3 milliárd euróval kellene megnövelni az államkassza HÉA bevételéből származó jövedelmét. Nagyon komoly, szinte teljesíthetetlen feladat. Megismétlem: csupán politikai akarat kérdése. Ám lehet, hogy a kialakuló szűkös helyzet miatt a kormánynak nem marad más választása, mint alaposan szigorítani a HÉA befizetésének rendszerét. Teszem hozzá: figyelembe véve a szlovákiai államháztartás állapotát, ez mindannyiunk alapvető érdeke.

Kevesebb adóbevétel

2013 első felében, a lejtmenetet látva fennállt a recesszió veszélye. Mára ez a veszély elhárult, az év végére 0,8 százalékos növekedést várnak. Ám ne feledjük el: az idei költségvetést 1,7 százalékos gazdasági növekedésre alapozták, ezt távolról sem sikerül teljesíteni. Emiatt az eltervezettnél kevesebb adóbevétellel számolhatnak. A kiadási oldalon is történt némi lefaragás, takarékoskodik az államigazgatás. Ám ha a takarékosság üteme nem szárnyalja túl az adóbevétel csökkenésének ütemét, akkor az idei hiány magasabb lehet, mint az eltervezett 2,9 százalék (a hazai össztermék – HÖT 2,9 százaléka). Az pedig azt eredményezné, hogy az államadósság rendkívüli erőteljes tavalyi növekedését (8 százalék!) újabb növekedés (reméljük, hogy szerényebb) követné az idén, ami hihetetlenül kényelmetlen helyzetbe sodorhatja a kormányt, következőképpen az ország lakosságát. Az államadósság mára megközelítette a HÖT 56 százalékát.

Az adósságplafonról szóló alkotmánytörvény értelmében az 57 százalékos szint elérését követően súlyos szankciók lépnek életbe. Lényegesen lecsökken a kormány és a pénzügyi tárca mozgástere. Miközben az adósságplafon a HÖT 60 százaléka, ezt az arányt semmiképpen nem szárnyalhatja túl. Ha mégis, akkor a következő években kiegyenlített állami költségvetéssel kell számolni. Amit három úton lehet elérni: vagy az egyes adónemek adókulcsainak drasztikus megnövelésével, vagy a kiadások drasztikus lefaragásával, illetve a kettő kombinációjával. A második, kézenfekvő megoldásnál a mai állami költségvetés kiadási oldala durván 3 milliárd euróval lenne szegényebb. Ami 3 átlagos költségvetési fejezet vagy szaktárca teljes éves költségvetésének felel meg. Avagy a fűnyíró-effektus alkalmazásánál mindegyik tárca költségvetését húsz százalékkal lecsökkentenék. Még elképzelni is borzalmas. Éppen ezért kell felelősségteljesen hozzáállnia a kormánynak a jövő évi költségvetés megtervezéséhez, hogy valós, teljesíthető, a katasztrófa-forgatókönyvet megelőző állami költségvetés szülessen.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

hirdetés