Kezdőlap HÍR-MIX Kövér: az ellenzék és Soros szervezeteinek koalíciója ősszel megpróbálhatja megdönteni a demokratikus...

Kövér: az ellenzék és Soros szervezeteinek koalíciója ősszel megpróbálhatja megdönteni a demokratikus intézményrendszert

253
MEGOSZTÁS
Martosi Szabadegyetem – Fórum

Az ősszel leplezetlen koalíció jöhet létre a magyarországi ellenzék és a Soros György-féle szervezetek között, hogy utóbbiak a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal gerjesszenek hangulatot a választások előtt – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a Felvidéken zajló Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán.

    Kövér László, aki kérdésekre válaszolva a világpolitika elmúlt egy évét értékelte, illetve a jövő évi választásokat megelőző időszak várható eseményeiről beszélt, utóbbiról azt mondta: idén ősszel “forró időkre kell készülni” a magyarországi ellenzék és a Soros-féle, úgynevezett civil szervezetek összefogása miatt.
    “Megpróbálnak majd egy olyan hangulatot kialakítani, amiben mindent fölülír a polgárháborús pszichózis” – jósolta Kövér László, aki szerint az ellenzék így akarja majd elterelni a figyelmet saját alkalmatlanságáról, s ezt a “piszkos munkát” a Soros-féle szervezetek aktivistáival végezteti el.
    A házelnök kifejtette: a hangulatfokozásra azért is szüksége van az ellenzéknek, hogy ilyen módon próbáljon olyan közhangulatot kialakítani, amelyben a választók mindenképpen szükségét érezzék a változásnak, a Soros-féle szervezetekre pedig azért van szükségük, mert – mint mondta – “egy magát demokratikusnak definiáló pártnak nem áll jól, hogy nyílt törvénysértésre, utcai zavargásokra buzdítson. Kövér László megjegyezte: nem Magyarország az első “kísérleti terep”, ahol kívülről avatkoznak be annak érdekében, hogy “potens ellenzéki pártok” hiányában letaszítsák a kormányról azokat, akik demokratikus választásokon jutottak oda. Rámutatott: az ilyen manipulatív módszerek kivédése miatt meg kell mutatni, kik állnak az ilyen kezdeményezések mögött, s azt is, hogy milyen célokat követnek.
    Az Országgyűlés elnöke a világpolitika elmúlt egy évét értékelve úgy vélekedett: minőségi változás nem ment végbe, viharos, de mégis unalmas volt az elmúlt egy év. Kiemelte: az Orbán Viktor miniszterelnök által előre jelzett “lázadás éve” elkezdődött, és folyamatosan zajlik, ám az is igaz – mondta Franciaországra utalva -, hogy vannak országok Európában, ahol a régi rend hívei új erőre kaptak.
    Donald Trump amerikai elnök megválasztásával kapcsolatban Kövér László azt mondta: a Trump-jelenség olyan léptékű változásokkal kecsegtet, ami a változtatások ellenlábasait egy “végső harcra” késztette, s megmutatkozott az is, hogy az Egyesült Államok mint nemzetállam csak eszköz azoknak a kezében, akik valamilyen “nehezen megfogalmazható” érdekeket próbálnak megvalósítani.
    Kövér László hangsúlyozta: a nemzetállamok lebontásával a demokráciát veszélyeztető erők Európában is jelen vannak. Hozzátette: egy európai egyesült államok megvalósítása tragikus következményekkel járna, olyanokkal mint például a bejáratott politikai intézményrendszerek lebontása.
    A házelnök az illegális migrációról is beszélt, azt “európai népességcserének” nevezve, és azt mondta: nem látja esélyét, hogy az európai politikusok részéről ennek a kérdésnek a megítélésében valós nézetváltozás állna be, pedig az “nagy megkönnyebbülés” lenne.
    Az ötödik Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeit ismertette. Elmondta: a nemzetpolitikában 2010 óta csak sikerekről lehet beszélni, ezek közé tartozik a könnyített honosításról elfogadott törvény, az alaptörvény és a választójogi törvény kibővítése is. Rámutatott: jelentősen nőtt a nemzetpolitikára fordított összeg is, ami tavaly 73 milliárd forint volt, szemben a 2009-es 9,3 milliárd forinttal.
    Hangsúlyozta: a nemzetpolitika eredményes útját folytatni kell, a hagyományos nemzetpolitika mellé időközben felzárkózott új eszközök bevonásával ráerősítve arra. A nemzetpolitika jövőbeli eszközeiről szólva hozzátette: a jövőben meg fogják erősíteni a külhoni magyarság intézményrendszerét, illetve ráerősítenek a szülőföldön való boldogulás elképzelésének támogatására, illetve ki fogják terjeszteni a családpolitika rendszerét a határon túlra, ahol ez a folyamat már meg is kezdődött a babakötvény és az anyasági támogatás bevezetésével.
    A fővédnöki fórumon, annak harmadik résztvevője, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki pártban tavaly ilyenkor lezajlott tisztújítás óta eltelt időszakról beszélt és terveiket ismertette. Elmondta: az MKP-t a tavaly tavasszal Szlovákiában tartott parlamenti választások után (amikor ismét nem jutott be a törvényhozásba) már sokan temették, de ennek ellenére sikerült stabilizálni a pártot, amely megújultan kezdett az új évnek, helyzetfelmérést, kapcsolatépítést valósítottak meg, illetve stratégiai terveket dolgoztak ki. Rámutatott: az idén már a tervek megvalósítása veszi kezdetét, ezek célja a felvidéki magyarság “szövetének megerősítése”. Kifejtette: az egyik ilyen a megújított Baross Gábor-terv (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet már augusztusban társadalmi vitára bocsájtanak, illetve a médiastratégia is, amelynek keretében hamarosan feláll egy alap a felvidéki magyar közszolgálati jellegű tájékoztatás erősítése érdekében.

MTI

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here