Kezdőlap DUNATÁJ Konkoly Thege Miklós halálának századik évfordulóján

Konkoly Thege Miklós halálának századik évfordulóján

22
MEGOSZTÁS

KONKOLY THEGELassan száz éve lesz annak, hogy 1916-ban nagy veszteség érte a magyar tudományos életet. Elhúnyt Konkoly Thege Miklós, az ógyallai csillagda megalapítója, utolsó polihisztoraink egyike. A Komáromi Ujság 1916-ban megjelent nyolcadik számában dr. Alapi Gyula méltatta Konkoly Thege Miklós életművét. Az írását az alábbiakban közreadjuk.

Elköltözött tehát ő is oda, ahova annyi előde: az ógyallai akácok közé. Ötszáz éve bírja a Konkoly Thege nemzetség ezt a szép földet, melynek utolsó tulajdonosa, a nagy tudós visszaadta annak, akiktől a birtokot valamikor ősei kapták, a magyar államnak. Mennyire fog hiányozni Ógyalla közéletéből az „öreg méltósága”, mint a nép nevezte, a vármegyéből az ő kedélyes és sziporkázó szellemű egyénisége és a magyar tudományosságból az ő alapvető és alkotó munkássága, azt ítéljék meg a nálamnál hivatottabbak, kik közelebb álltak hozzá, mint mi. Itt megkíséreljük csoportosítani életútjának, nagy ívben lendülő pályafutásának egyes főbb adatait. A tudós munkájának a megítélése az irodalomtörténet munkája leend, ennek számára jegyezzük fel ez adatokat. Konkoly Thege Miklós 1842. január 20-án született Konkoly Thege Elek és Földváry Klára szülőktől. Szülei előkelő földbirtokosok voltak, akik fiuk gondos nevelése érdekében mindent elkövettek. A vézna kis gyermeket iskolába nem járatták, hanem elemi ismereteit házi oktatásban sajátította el, középiskoláira pedig nevelő készítette elő. Középiskolai tanulmányait Pesten fejezte be, felsőbb tanulmányait pedig a pesti és a berlini egyetemeken. 1862-ben szerezte meg a doktori oklevelet. Közben nagy utazásokat végzett és ezek alatt fejlődtek hajlamai a tudományos pálya iránt, melyre később lépett. 1864-ben kezdte meg csillagászati tevékenységét. Mint világlátott ifjú, mohón szítta magába az ismereteket és haza kerülve érezte csak, hogy Magyarország kulturális fejlettsége a külföldéhez viszonyítva mily nagy munkát kíván. Szülei az akkori idők szokásához, de a családi tradíciókhoz is híven a megyei közigazgatásnál látták volna legszívesebben érvényesülni fiuk tehetségét. Ennek a kívánságnak engedve 1867-ben vármegyei aljegyző lett. Azonban a megyei közigazgatás nem volt az ő levegője, csakhamar megvált onnan és attól kezdve csak a tudományos kutatásnak élt. A csillagos ég végtelen birodalma vonzotta és a csillagászati tanulmányoknak szentelte ezután minden idejét. 1870-ben állítja fel az ógyallai csillagvizsgálót kastélyának parkjában, melyet azóta a modern tudomány színvonalára emelt. Ógyallai magányában kizárólag nemes passzióinak élt. Megtanulta a mechanikát és finom kivitelű műszereket készített csillagdája felszereléséhez. 1874-ben a csillagvizsgáló kezdetleges felszerelését teljesen kicseréli és kibővíti. Ekkor került ez a mai végleges helyére. Eközben – mindig saját költségén – fiatal tudósokat alkalmazott obszervatóriumában, kik közül többen ma németországi egyetemeken professzorok. Oldalán működtek dr. Kövesligethy Radó budapesti egyetemi tanár, dr. Lakits Ferenc, Bártfay József, stb. ismert nevű tudós csillagászok. A Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban választja levelező tagjai sorába a fiatal tudóst, ki akkor már tudományos folyóiratokban úgy itthon, mint Németországban elismert nevet vívott ki magának dolgozataival. 1881-ben egy nagy munka megírásába kezdett (Enleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen), melyet 1883-ban fejezett be és adott ki Németországban. Ennek megjelenése után 1883-ban indult második európai körútjára, hogy a csillagászati tudomány fejlődését tanulmányozza és azokból az ógyallai obszervatóriuma számára a legjobb és legszebb műszereket összegyűjtse és lerajzolja. A csillagvizsgáló mellett már mechanikai műhely is működik és ott Konkoly Miklós versenyt dolgozik mechanikusaival. Saját tervei szerint épült az obszervatórium kupolája, a főépület mellé pedig kisebb pavilonokat építtet. E közben nagy irodalmi munkásságot fejt ki a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályában, melynek 1884. június 5-e óta tiszteletbeli tagja lett. Számos hazai és külföldi tudományos társulat: az Astronomische Gesellschaft, a Magyar Földtani Társulat, az Astronomical Society, a Société Astronomique de France, a Societa dei Spectroscopisti Italiani tagjai sorába választja, a Deutsche Meteorologische Gesellschaft, a Magyar Földrajzi Társulat, a Komáromi Katonai Tudományos Kaszinó, a Délmagyarországi Természettudományos Társulat, a Pozsonyi Orvostermészettudományi Társulat, és a Komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület pedig tiszteletbeli tagjai közé iktatja, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatótanácsának tagja, az Erzsébet Népakadémia társelnöke, a Szabad Lyceum alelnöke és a Jókai Egyesület társelnöki tisztét is viselte. Az is teljesen Konkoly Miklós érdeme, hogy Magyarországon a meteorológiai megfigyeléseket tudományos alapon szervezte. A m. kir. meteorológiai és földmágnesességi intézetnek 1890- ben igazgatója lett, mely állását 1913-ban történt nyugalomba vonulásáig viselte. Ez időhöz fűződik ezen tudományos intézetnek európai színvonalra fejlesztése. 1899-ben adta át az ógyallai csillagvizsgálót az állam tulajdonába azzal a hármas kikötéssel, hogy az állam köteles fenntartani és abban három tisztviselőt alkalmazni, az obszervatóriumot Ógyalláról beleegyezése nélkül nem szabad áthelyezni és életében az obszervatórium igazgatói tisztét, míg dolgozni képes lesz, mint tiszteletbeli hivatalt, ellátja. Azóta az obszervatórium nagyszerű átalakuláson ment át, modern hivatali és könyvtárhelyisége épült 1914-ben és a kor színvonalán van.

-németh-
(Folytatása következik)

DUNATÁJ HETILAP 3/2016

politikai hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here