Kezdőlap HÍR-MIX Dobai Sándor református esperes: Húsvét, Jézus feltámadásának az ünnepe

Dobai Sándor református esperes: Húsvét, Jézus feltámadásának az ünnepe

29
MEGOSZTÁS

Obrázok1Ma mindenki a saját életfelfogása szerint üli a húsvéti ünnepeket. Van, aki a népszokásokhoz ragaszkodik, esetleg kirándulni megy, és van, aki mélyen átéli az ünnep eredeti tartalmát: a keresztre feszített Megváltónak, Jézus Krisztusnak a feltámadását. A feltámadásban való hit a keresztyén tanítás alapja. Mégis sokan csupán olcsó vigasztalásnak tartják, ha a mennyei viszontlátással próbálják enyhíteni szeretteik elvesztésekor sajgó fájdalmukat. A feltámadás ugyanis mindazzal szemben áll, amit itt a földön tapasztalunk. Látjuk a születést, a fejlődést, s ha megadatik a kiteljesedett életet, majd az elmúlást. Utána azonban megszűnik a tapasztalati valóság.
Az Úr Jézus feltámadását, s ezzel együtt testünk feltámadását nehezen tudjuk elhinni, elfogadni. Azonban, ha nem fogadjuk el a feltámadás valóságát, annak számunkra súlyos etikai következményei is vannak. Aki úgy gondolja, hogy nem támad fel, annak az egész élete erre a földi világra korlátozott. Tehát lelkiismeret-furdalás és következmények nélkül igyekszik mindent és mindenkit kihasználni saját boldogulása érdekében. És bár habzsolja az életet, mégis állandó rettegésben él, hiszen tudja: boldognak hitt állapota bármelyik pillanatban véget érhet – és nincs tovább! Az Úr Jézus tanítványai közül Tamás a mai ember képviselője. Amikor társai örömmel újságolják neki, hogy látták a feltámadt Mestert, ő szomorúan ingatja a fejét: „Ha nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, nem hiszem.” (János 20.25) – Miért olyan nehéz elfogadni a feltámadást? – Azért, mert nem segít az, amit mások tapasztaltak vagy hittek. Amikor azonban Tamás felismeri a kereszten meghalt Mesterben a feltámadt Krisztust, boldogan így kiált: „Én Uram és én Istenem!” (János 20.28) – S ekkor Jézus minden kor kétkedő emberének valami nagyon fontosat mond: „Boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (János 20.29) – Mit jelent ez? Talán valami vak hitet, vagy az értelemmel szembehelyezkedő magatartást? – Véletlenül sem! Az Úr Jézus itt a megismerésnek egy másik lehetőségét ajánlja. Tamás a hitetlenségből tapasztalás révén érkezett el a hithez. – Aki hisz a feltámadt Jézusban, az tapasztalja meg az Ő valóságát, hatalmát és vezetésének erejét. Ez a hit azonban nem egy filozófiai álláspont, hanem gyermeki bizodalom. – A hit egzisztenciális döntés Jézus mellett. – A hitben járó ember megérti, hogy értelmünk véleménye nem a végső szó élet és halál kérdésében. A hitben járó ember megérti, hogy Isten teremtő ereje nagyobb, mint a halál romboló ereje. Megérti, hogy Isten, aki a semmiből teremtett mindent, képes arra is, hogy újjáteremtsen egy marék hamuból vagy éppen a semmiből. Hogy ezt Isten megteheti, arra bizonyíték az Úr Jézus feltámadása, aki meghalt a golgotai kereszten, mégis örökké él. Húsvét örömüzenete ezért hangzik közel kétezer éve: Jézus feltámadt! Van élet a halál után, s nem is csak valamilyen szellemi, vagy lélekvándorlásos, ahogy sokan gondolják, hanem teljesen újjáteremtett élet! Húsvéti hit ott van, ahol boldogan vallják: Jézus él! Ne feledjük: Csak a húsvéti hittel rendelkező ember lehet tartósan boldog ebben a földi életben is, mert számára feloldódott a halál rejtélye és rettenete; s ezzel lehetősége nyílt egy félelemmentes, a mennyei boldogság felé tartó örök életre. Használjuk ki jól az ünnepek kínálta döntési lehetőséget. Döntsünk az élet, az örök élet mellett!

DUNATÁJ HETILAP

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here