Kezdőlap RÉGIÓ Az ünnepi ülésen történt

Az ünnepi ülésen történt

28
MEGOSZTÁS

cscscscsÁprilis 26-án Észak és Dél Komárom képviselő-testületeinek közös ünnepi ülésével kezdetét vette a 23. Komáromi napok. A dél-komáromi városháza dísztermében rendezett ülésen került sor az idei díszpolgári címek, valamint a pro urbe és a polgármesteri díjak átadására is.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrák csapatok ostromgyűrűbe zárták, és ’49. március 30-án megtámadták erődrendszerünket. A rohamot a hazai erők április 26-án sikerrel verték vissza, csapataink még az ostromgyűrűt is szétzúzták. E jeles győzelemre utal minden évben a Komáromi Napok időpontja is. Városainkban 1992. április 26-a óta rendezzük meg a programsorozatot.

Dr. Molnár Attila polgármester az ülésen hangsúlyozta: a Komáromi Napok közös ügy, hiszen Észak és Dél Komárom ezernyi szállal kötődik egymáshoz, legyen szó történelemről, kultúráról, vagy épp rokoni, és baráti kapcsolatokról. „Épp ezért azt gondolom, hogy a Komáromi Napok egy közös célért való összefogásnak is szép példája.”

A következőkben Komárom Város jegyzője, Dr. Ströcker Renáta ismertette a díszpolgári kitüntető címre, valamint a pro urbe díjakra és a polgármesteri díjra vonatkozó határozatokat.

Komárom Város Díszpolgára kitüntető címet kapta:

Dr. Borhy Lászlónak régész, tanszékvezető, az MTA doktora

Borhy László 1963-ban született Szombathelyen. 1988-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán régész – történész szakon. Pályája töretlenül haladt felfelé: 1991-ben egyetemi doktori fokozatot, 1996-ban PhD-fokozatot szerzett, 2002-ben habilitált, 2004-ben az MTA történettudományok doktora lett, 2013-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta.

Borhy László az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Régészeti Doktori Program vezetője. Szűkebb szakterülete a római provinciák régészete, Pannonia régészete és története, a római történelem, az ókori művészettörténet, az ókori falfestészet és a római hadtörténet.

1992 óta vezeti a feltárásokat Komárom/Szőny-Vásártér területén a Komáromi Klapka György Múzeummal közösen, tanítványai részvételével, akiknek lehetőséget biztosít az ott feltárt leletanyagból szakdolgozatok, disszertációk elkészítésére. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, tagja és tisztségviselője számos magyar és külföldi tudományos szervezetnek. Többek között alelnöke volt az Ókori Falfestészeti Világszövetségnek 2002-2007-ig, titkára volt az MTA Ókortörténeti Bizottságának, a Vallástudományi Elnöki Bizottságának, és jelenleg tagja a Régészeti Tudományos Bizottságának. 2013 óta a Görög és Latin Epigraphiai Világszövetség főtitkára. Részt vesz több szakfolyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. Borhy László vezeti az MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoportot is.

Tevékenységét számos díjjal jutalmazták. Többek között 2004-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuzsinszky-díjjal tüntette ki; 2007-ben Akadémiai Díjat kapott, 2013-ban pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett kutatási tevékenységért gróf Cziráky Antal-díjat.
Komáromban végzett tevékenységét, a helyi római kori emlékek kutatásában, a hazai és külföldi szakma előtti népszerűsítésében és ezzel a város hírnevének öregbítésében játszott szerepét már korábban is elismerte Komárom városa: 1994-ben Komárom város polgármestere ezüst emlékérmét kapta, 1997-ben pedig Pro Urbe Komárom-díjban részesült. A városért végzett kimagasló tevékenysége okán méltó a Komárom Város Díszpolgára címre.

Pro Urbe Komárom kitüntető címet kapott:

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komáromi Csoportja

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komáromi Csoportja 1991-ben alakult meg.

1996-ban az Országos Központ, az Önkormányzat, valamint a nagylelkű támogatók, anyagi hozzájárulásával szociobuszt vásároltak. A Támogató Szolgálat 2004-ben alakult meg. Munkatársaik otthonukban segítik a fogyatékkal élő személyeket. 2005. évben alakult meg a Fogyatékkal élők Nappali Intézménye, melyben autista, értelmileg sérült, mozgássérült, down-kóros, halmozottan sérült embereket egyaránt gondoznak.

Az ellátottak között sok a rászoruló, akiket lehetőségeik szerint gyógyszerrel, élelmiszerrel, ruhaneművel támogatnak. Reumatológiai kezelésekre is napi szinten szállítanak betegeket.

Az önkormányzat által fenntartott Hajléktalanok Menedékházában élőknek is gyakran juttatnak ruhaneműt, pékárut, gyógyszert vagy éppen kerékpárt, de igény szerint bármikor segítségükre vannak. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Karácsonyváró ünnepségének szervezésében is rendszeresen közreműködnek.

6 alkalommal rendezték már meg a fogyatékosok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a Rendhagyó Napot, ahol minden évben sok fogyatékkal élő fiatal vett részt.

11. alkalommal szervezték meg 2013-ban az élet árnyékos oldalán élő gyermekek közül 25 fő részére térítésmentesen a napközis nyári tábort, ahol a teljes ellátás mellett színes, változatos programokban vethettek részt a gyermekek.

A 2013. évi rendkívüli árvíz idején az Önkormányzattal, és a Katasztrófavédelemmel együttműködve élelmiszerrel, kávéval, édességgel segítették a védekezésben dolgozók emberpróbáló munkáját Komáromtól Almásfüzitőig, az első naptól az utolsóig, 3 autójuk rendszeresen járta a védelmi vonalat.

Önkénteseik, munkatársaik betegeket látogatnak, illetve segítenek az idős, nehezen mozgó rászorulóknak. A családokat élelmiszerrel, ruhaneművel, tüzifával, a gyerekeket játékokkal, sporteszközökkel tudják rendszeresen megajándékozni.

Mottójuk: „A rászorulóknak nyújtott kezünk azért ilyen erős, mert a másikat nagyvonalú adományozók fogják!”

A Komáromi Egressy Fúvószenekar

A Komáromi Egressy Fúvószenekar 1997-ben alakult a Komáromi Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola növendékeiből. A zenét tanuló komáromi gyerekek számára kitűnő lehetőséget nyújt a közös zenélésre, a városi rendezvényeken való megmutatkozásokra, így erősítve Komáromhoz való kötődésüket.

Eleinte főleg zeneiskolai rendezvényeken mutatkoztak be, de az évek során létszámuk kibővült 40-50 főre, amely lehetővé tette a nagy nyilvánosság előtti bemutatkozást is. A zenekar két ízben 2002-ben és 2007-ben látogatott el a német testvérvárosba Naumburgba, a két város közti kapcsolatot ápolva. Rendszeres szereplői városi, megyei kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak.

A zenekar 2012. november 17-én ünnepelte fennállásának 15. jubileumát, ez alkalomból a Jókai moziban adtak ünnepi műsort a zeneszerető komáromiak nagy örömére. A Komáromi Napok rendezvénysorozatának rendszeres és aktív fellépői, az elmúlt 15 évben minden megnyitón szerepeltek, a komáromi közönségnek minden évben magas színvonalú, szórakoztató műsort adtak. Városi rendezvények, nemzeti ünnepek rendszeres fellépői. Aktív kapcsolatot ápolnak Észak-Komárom zenei együtteseivel. A 2013-as esztendőben megrendezésre került Térzene Fesztiválnak is meghívott vendégei voltak.

A zenekart alapította és azóta is vezényli, Szabó Ferenc karnagy, aki több mint, húsz éve tanít a Zeneiskolában, növendékei közül többen is zenei pályát választottak. A 2014-ben megrendezett Volt növendékek koncertjén, tanítványi kimagasló teljesítményt nyújtottak, akik „öreg diákként” a mai napig az Egressy Fúvószenekar tagjai. Magas színvonalú szakmai munkáját igazolja, hogy 2012-ben Budapesten átvehette a Hidas Frigyes-díjat, ami az egyik legnagyobb elismerés a fúvószenekari karnagyok körében.

A Magyar Vöröskereszt Komáromi Területi Szervezete

Magyar Vöröskereszt Komárom- Esztergom Megyei Szervezetén belül a Komáromi Területi Szervezete két évvel ezelőtt még 100 önkéntes tagot számlált, ez mára már közel 500 tagra bővült. Egyik legfontosabb feladatuk a sikeres véradás-szervezés. Másik kiemelkedő tevékenysége szervezetüknek az elsősegély-nyújtás és életmentés elsajátításának propagálása. Szívügyükké vált ez a feladat, ezért nagy vágyuk hogy eljuttassák ezt minden intézmény dolgozójának, főleg ahol gyermekek, idősek vannak.

Részt vesznek Komárom Város „Kincset ér” elnevezésű Prevenciós Programjában, melynek keretén belül vezetőjük minden végzős évfolyamnak előadást tart a Magyar Vöröskereszt munkájáról, a véradás részleteiről.

Rengeteg olyan feladatuk van, amiket kizárólag az önkéntesekkel látnak el. Az elmúlt két év alatt volt véradó-toborzó felvonulás, gyerektábor, önkéntes-nap, képzések, lakossági fórum, egészség hónapja megnyitó ünnepség, véradó ünnepségek, karácsonyi rendezvények, ruha és élelmiszer osztások, adomány-gyűjtések, elsősegély és csecsemőgondozási versenyek.

2013. évben két katasztrófa helyzetben is helyt álltak, mind a márciusi hóhelyzetben, mind a júniusi árvíznél, amikor az élelmiszer-gyűjtést és több száz ember étkeztetését vállalták. Rengeteg önkéntes dolgozott mindkét alkalommal éjjel és nappal is, melynek során hihetetlen összefogás volt tapasztalható az önkéntesek között is. Sok szép munka vár még rájuk, hiszen feladatuk és céljuk az emberi életek jobbá tétele! A szervezet tevékenységéért külön köszönet illeti.

A Tempo Karate Sportegyesület

A Tempo Karate Sportegyesület 1988-tól folyamatosan működik Komáromban, 1991-től önálló egyesületként.

Az egyesület a rendszeres mozgás, és sportolás lehetőségével együtt kiemelt figyelmet fordít, a szellemi nevelésre, a jellem szilárdítására, a kitartás, a szorgalom és az akaraterő fokozására. Az egyesület a testkultúra olyan helye, ahol a karate jellemformáló erejét kihasználó munka folyik. A sportág nemre, korra való tekintet nélkül űzhető, az edzéseket rendszeresen látogatják teljes családokig, 5 éves, és több mint 60 éves tagjuk van.

Hivatalosan 1990 szeptemberében alakult meg az egyesület először Komáromi Shotokan Karate SE, majd 1998-tól Tempo Karate SE néven.

Az egyesület Filep Imre vezetésével jött létre, aki 1981 októberében kezdett el Shotokan karatét tanulni. Filep Imre 15 éves versenyzői pályafutása során a különböző versenyeken közel 80 érmet érdemelt ki, 10-szer indult Európa, illetve Világbajnokságokon, Világ Kupákon. A komáromi sportolók Filep Imre vezetésével nyertek először rangos versenyeken érmeket.

2009 januárjától sajáterős beruházású edzőtermükben működnek. Helyi versenyzőik több mint 3000 érmet nyertek 25 év alatt a különböző szintű versenyeken. 2013-ban három helyi ingyenes versenyt rendeztek, alkalmanként közel 100 résztvevővel és 300 nézővel.

Ahhoz, hogy a gyermekek komplex nevelését megvalósíthassák, a gyermekekkel az edzéseken kívül is nagyon sok időt töltenek. Az edzéseken felül tanulók számára évente több alkalommal házi versenyeket, bemutatókat, kirándulásokat, sporthétvégéket, táborokat, edzőtáborokat és utazásokat is szerveznek. Komárom város sportéletének meghatározó szereplői.

A Concordia Vegyeskar

Komárom város kulturális örökségét vállalva 1980-ban alakult meg Stubendek István karnagy vezetésével a Városi Művelődési Központ Concordia Vegyeskara.

Pedagógustól vállalkozóig, mérnöktől tisztviselőig és diákig találhatók itt a Duna mindkét partjáról énekesek, akik örömben és jókedvben, fellépések, versenyek előtti izgalmakban igazi nagy családként tudnak érezni és főleg – a karnagy beintésére – énekelni.

Ez a kórus több mint harminc éve alkotóan, egyre magasabb színvonalon igyekszik terjeszteni a magyar és az európai kórusmuzsikát. Hazai és nemzetközi fesztiválokon és versenyeken méretteti meg tudását. Évente kb. 30-szor lép közönség elé. Repertoárjában a régebbi korok kórusművei mellett a kortárs kórusirodalom alkotásai is szerepelnek.

A Concordia Vegyeskar a legrangosabb szlovákiai magyar kórusverseny, a galántai Kodály Napok állandó résztvevője, első díjjal és többszörösen aranykoszorús minősítéssel. A kórus énekelt II. János Pál pápa budapesti és pozsonyi miséjén, s többször szerepelt Prága, Bécs, Budapest, Pozsony templomaiban, hangversenytermeiben. Nagy sikerrel mutatkoztak be a lengyelországi Krakkóban, az olaszországi Loretto-ban, Spanyolországban vagy éppen az Egyesült Államokban, ahol a kórus közel egy hónapon át énekelt Amerika nagyvárosaiban. Az énekkart baráti szálak fűzik a hazai tájak, városok és apró falvak népes közönségéhez, a Vox Femina Női Kar révén pedig különösképpen Dél-Komárom lakosságához.

A Concordia Vegyeskar elsősorban felvidéki magyar kórus – a zene nyelvén azonban az egész emberiséghez kíván szólni.

Polgármesteri díjat kapott:

Kravcsenko György, az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Kravcsenko György 1962-ben született az ukrajnai Mihajlovkan, itt járt Műszaki Szakközépiskolába, majd Lvovi Nemzeti Műszaki Egyetemen szerzett főiskolai diplomát.

Amellett, hogy a Komáromi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, az Ukrán Országos Önkormányzat alelnöke is.

Komárom város történetében első alkalommal 1998-ban indult az ukrán kisebbség a helyi önkormányzati választásokon. Az ukrán kisebbségi önkormányzat megalakulását nem a városban élő kisebbség magas aránya indokolta, hanem az itt élő ukránok kultúrájának minél szélesebb körű megismertetése.

A Komáromi Ukrán Önkormányzat tehát azzal a céllal alakult meg, hogy a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület hagyományápoló tevékenységét önkormányzati szinten is hivatalossá tegye. Ennek megfelelően törekednek a város kulturális életének színesítésére.

Azt a közösséget képviselik, akik hazájuktól távol itt Magyarországon élnek, dolgoznak, de gyökereiket nem hagyják elszakítani. Anyanyelvüket továbbadják gyermekeiknek, néphagyományaikat mindenki számára nyitottan őrzik, nemzeti kultúrájukat szűkebb és tágabb környezetüknek is szívesen bemutatják.

Így vált hagyománnyá a kisebbségi önkormányzat megalakulása óta városunkban is az ukránok nagy nemzeti költőjének születésnapján, a Sevcsenko tiszteletére megrendezett zenés irodalmi est, ahol az Ukrajnából érkezett vendégművészek szerepelnek.

1998 novemberében az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat az elsők között juttatta ki az árvízkárosultak megsegítésére összegyűjtött adományokat Ukrajnába. A küldeményt az önkormányzat elnöke személyesen elkísérte.

A felsorolt programokon kívül rendszeresen megszervezik, hogy a komáromi ukrán anyanyelvűek és baráti körük részt vehessen az ország más ukrán önkormányzatainak hagyományos rendezvényein.

Dudás György az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse

1934-ben született Hajmáskéren. Szőnyben járt általános iskolába, Komáromban polgáriba.
Az almásfüzitői timföldgyárban esztergályos szakmát tanult.

1954-ben Rétságra vonult be katonának. 1956-ban Esztergomban és Budapesten volt katona, a forradalom leverése után Pestről gyalog jött haza a Duna mellett.

1956. után ellenforradalmárrá nyilvánították. Egy ideig sehol sem kapott munkát, majd kiváló szakmai ismereteinek köszönhetően a komáromi fűtőházhoz vették fel. 1957-ben átkerült az almásfüzitői timföldgyárba egy pesti beruházó céghez. 1959-től az erdészethez került Tatára esztergályosnak. Itt szerzett autószerelő szakmát, majd a Tanéphez került.

Mindig szerette a gépeket, a motorokat. Eleinte csak szabadidejében segített a bajbajutottakon, később vállalkozóként dolgozott a családi háza telkén épített műhelyben. Az elmúlt évtizedekben Szőnyben, Komáromban és a környéken a legismertebb motorszerelő lett. Széleskörű ismeretei, az átlagnál több szakmai gyakorlata, munkamániája, tevékenysége tette ismertté.

Kitüntetései:

• Emléklap Göncz Árpád köztársasági elnöktől a nemzet sorsát és történelmét formáló nehéz időszakban tanúsított példamutató helytállásáért.
• Köztársasági elnöki arany érdemkereszt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolásában és a forradalom szellemiségének folyamatos érvényesülése érdekében kifejtett kimagasló munkássága elismeréseként.
• 1997-ben az 1956-os vitézi lovagrend tagja lett Budapesten, hadnagyi rangban.
• Kitüntették a Vitézi Lovagrend kiskeresztjével 1998. október 23-án.
• 1999. október 1-jén kitüntették a Vitézi Lovagrend Nagykereszt Csillaggal.

2002-ben tartalékos százados lett.

Szamaránszki Erzsébet óvodapedagógus

Szamaránszki Erzsébet 1955-ben született Komáromban. Középiskolai tanulmányait befejezve 1973-ban helyezkedett el a kapuit akkor megnyitó Komárom- Koppánymonostori Napsugár Óvodában képesítés nélküli óvónőként.

1974 februárjától egy rövid időre ő látta el az óvoda élelmezésvezetői, majd kolléganője betegsége miatt az óvodavezetői teendőket.

1974-től munka mellett járt főiskolára Esztergomba, ahol levelező tagozaton végezte el az óvónőképző főiskolát. 1976 júniusában sikeres záróvizsgát tett. Kezdetektől fogva ő az óvoda gyermekvédelmi felelőse. Rendszeres résztvevője volt a nyári egyetemeknek, amivel szakmai tudását megújította, tovább bővítette.

Szerény, de határozott személyiségét szeretet és elkötelezettség jellemezte a mindennapokban és az óvodai gyermekcsoportjaiban. Szeretetteljes odafordulással gondoskodott a rábízott gyermekekről. Megteremtette a biztonságot nyújtó légkört, befogadó környezetet, melyben a gyermekek szabadon kibontakoztathatták személyiségüket.

Hivatásának minden fortélyát kihasználta, hogy a gyermekeknek örömteli óvodai életet teremtsen. Az óvoda szakmai programját széleskörű módszertani kultúrával valósította meg. Munkássága példa értékű. Munkatársai mentoruknak tekintették. Nagy tapasztalattal és gyermekek iránti elkötelezettséggel rendelkezik.

Hűségét és odaadását tükrözi, hogy 40 éves óvodapedagógusi munkásságát nyugdíjba vonulásáig egy intézményben, a Koppánymonsotori Óvodában fejtette ki.
Galéria: 23. Komáromi napok – az ünnepi ülésen történt

komarom.hu

1 hozzászólás

  1. GYEREKEK! Mit kapott Andruskó Imre? Csak nem a Kiss Péntek Józsi munkájáért adományozott (de nem neki!) oklevéllel díszeleg? Talán már Komárom polgármesterének képzeli magát? Tolja valaki közelebb az ágyához a bilit, hogy felébredjen!!!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here