Kezdőlap Egyéb Vízi sportok, búvárkodás, és orvosi jó tanácsok

Vízi sportok, búvárkodás, és orvosi jó tanácsok

88
MEGOSZTÁS

1024px-Snorkelers_watching_fishAz elmúlt két évtized folyamán egyre többen utazunk tengerpartra, akár több ezer kilométer távolságba is. Egyre jobban elterjedt a vízzel kapcsolatos sportok pl. az úszás, a búvárkodás, a vízisí, a szörfözés és egyebek űzése.

         Sajnos szaporodtak a vizes sporttal kapcsolatos balesetek számai is. Vegyük is csak sorra mi vár bennünket, ha egy messzi desztinációt választunk a gyönyörű vízi világával, korall zátonyaival és sportolási lehetőségeivel.

  1. Repülőút – fel kell készülni a testünk válaszreakcióira:
  • megváltozott a barommetrikus nyomás felszállás és leszállás közben (fájdalmak, idült középfülgyulladások)
  • Turbulenciák a repülés közben (szédülés, hányás, izzadás, vegetatív reakció)
  • Az időzónák eltolódása (levertség, fáradtság, kialvatlanság)
  • Pszichikai stressz (félelem, klausztrofóbia, stb.)
  • Véralvadási komplikáció (trombembólia, embolizáció a hosszantartó ülés, erek szűkítése, szorítása következtében véralvadás a lábakban).
  • Megváltozott a levegő oxigén tartalma (akut szívinfarktus, Angina pectoris esetén legkorábban csak 14 nappal az infarktust követően szabad repülni)
  1. Búvárkodás – Könnyűbúvárok 10 méter mélységig nem szenvednek a dekompressziótól. Akik viszont mélyebbre merülnek minden újabb 10 méter mélységgel 0,1 MPa plusz nyomásnak vannak kitéve. Így a feloldott gázok a vérben a külső nyomásnak megfelelően maradnak oldva. Ha túl gyorsan merülünk fel és a nyomás is nagyon gyorsan csökken, akkor a gázok légbuborékok formájában kiválnak az ereinkben. A gázbuborékok mechanikus akadályokat képeznek az apró erekben ún. gázembóliát. Ezzel akadályozzák a finom arteriolákban a vér áramlását, így a tápanyagok, de főleg az oxigén szövetekbe való jutását. Ez katasztrofális állapotot teremt a központi idegrendszerben. A tudat gyors elvesztése, központi görcsök, a kéz és a láb lebénulásai, pneumothorax (azaz a légmell – a mellhártyában megjelenő gázok) és a bőr alatti emphysema (szabadon mozgó nagy mennyiségű gázbuborék a bőr alatt) a jellemző tünetek. Az egyetlen gyógymód az eredeti nyomás visszaállítása speciális nyomáskamrákban az ún. rekompresszió. Általában 0,6 MPa nyomást alkalmaznak, és rengeteg folyadékot kell adagolni a betegnek.
  2. Fulladás – feltételei: víz, vízi sportok, meleg, túlhevült emberi test. Szó szerint a víz belélegzéséről van szó, hiszen csökken a vérben lévő oldott oxigén mennyisége, ezért az agytörzsben levő légzést vezérlő központ automatikusan beindítja a légzés reflexét. Még akkor is, ha a sérült a víz alatt van. Ilyenkor fontos a víz minősége, tisztasága, hiszen ez fertőzés veszély forrása, és utólag akár tüdőgyulladáshoz is vezethet. Az elsősegély legrövidebb időn belül kimenteni a víz alól a sérültet, szabaddá kell tenni a felső légutakat és megindítani a szív és a légzés mesterséges ritmusát (mesterséges légzés és szívmasszázs). Itt minden perc számít, hiszen a test szöveteinek oxigénigénye a külső hőmérséklet függvényében alakul. A hideg víz segít, megelőző funkciója van, hiszen csökkenti az oxigén felhasználódását, fogyasztását. Melegben viszont nagyon gyorsan kimerülnek a test oxigén tartalékai, így a legérzékenyebb szövetek – az agy és a központi idegrendszer – rendkívül gyorsan károsodik, az idegsejtek helyrehozhatatlanul elpusztulnak.

Nem kell törődni az édes víznél a tüdő kipumpálásával, hiszen a víz gyorsan felszívódik a tüdő hólyagocskáiból. Más a helyzet a sós víz belélegzésénél, hiszen az a természeténél fogva hiperoszmoláris folyadék. Ahelyett, hogy felszívódna, még több folyadékot von el a tüdő szöveteiből, az erekből, egyenesen a tüdőhólyagokba. Így ahelyett, hogy szabaddá válnának a hólyagocskák, és megindulna a gázcsere, éppen fordítva, vizenyőssé, ödémássá válik a tüdő, mely képtelen a gázcserére. Ebben az esetben már szakorvosi beavatkozásra van szükség az intenzív osztályon, beleértve a légutak kitisztítását, az oxigén adagolását, és a tüdő vizenyőjének hormonális visszaszorítását. A fulladás utáni tünetek lázzal, hányással és pszichés hatásokkal függnek össze.

  1. Általános szabály az étkezés helyének az alapos megválasztása. Ott érdemes ebédelni, ahol sok a vendég. Először is jobban ismerik az éttermet, mint mi, talán bízhatunk a többség jó véleményében. Másodszor a sok étkező vendég nagy mennyiségben fogyaszt, így a húsételek, saláták állandóan frissek. Talán kisebb a veszélye a személyzet és a munkahely higiéniai összefüggéseiből fakadó bonyodalmaknak (alimentáris enterotoxikózis, staphylococcus okozta termostabil enterotoxin, vagy a szalmonella, a botulizmus – kolbászméreg – okozta neurotoxinos mérgezések).

A felsorolt esetek mindegyikében szakorvosi intenzív beavatkozásra van szükség, hiszen az élet minősége pár perc időveszteségen múlik. Az akupunktúra a komplikációk kezelésénél kap helyet, hiszen a funkciós hibáknál, a gyulladásoknál, a pszichés, stresszes megnyilvánulásoknál lehet rendkívüli jó hatásfokkal alkalmazni.

         A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicína és az akupunktúra szakorvosa.

                                                                                     MUDr. Balázs Tibor

fotó: wikipedia.org

dunataj.sk