Kezdőlap DUNATÁJ Újabb bíztató fordulat a gútai legelőtársulat ügyében

Újabb bíztató fordulat a gútai legelőtársulat ügyében

837
MEGOSZTÁS

Jelentkezzenek az örökösök, kárpótlást kaphatnak!

Az ember ragaszkodik ahhoz, amiért megdolgozott. Sőt, ahhoz is, amiért nem az ő háta görbült, nem az ő körme kopott: elődei hagyatékához. Esetünkben a jó zsíros, gútai földhöz. A földhöz, amelynek minden holdját nagyapáink, dédapáink keserves munkával szerezték, mert a sokak által lenézett parasztmunka, a földdel való foglalatosság a legnehezebb megélhetések közé tartozott. A munkát el kellett végezni, akkor, amikor annak a sora volt. A hitelt – amiből a földet vették, ki kellett fizetni. Sokszor a saját szájuktól vonták el a falatot, hogy az adósságot törleszthessék.

Dr. Szabó Olga

Aztán jött egy rendelet, és elkobozták a lemondások árán megszerzett vagyont csak azért, mert annak a tulajdonosa magyar volt. Történt ez a második világégés után sokfelé az országban, így Gútán is. Évtizedeknek kellett eltelniük ahhoz, hogy ez az égbekiáltó sérelem orvosolva legyen. Lett is – meg nem is. Az 1991- ben, illetve 2003-ban elfogadott kárpótlási törvények rendelkezései szerint jogosult személy csak fizikai személy lehetett. Így a vagyont, földet a jogi személyek nem kaphatták vissza. Már pedig a Gútai Közlegelők Társulata jogi személy volt. Mivel vagyona közös, egy pontos névsorban tüntették fel, hogy abból kinek mennyi a része. A gútaiak 1992-ben jogi személyként kérték vissza a földeket, de eredményesek nem voltak. 2004-ben magánszemélyként igényelték vissza a földeket, de az eljáró szerv megállapította, hogy nem jogosult személyek, mert a földeket a társulat nevén vezették az ingatlan nyilvántartásban. Természetesen ebbe sem nyugodtak bele a károsultak, fellebbeztek. Akkor dőlt be a kályhacső, amikor a Legfelsőbb Bíróság határozatát ki akarták kézbesíteni az ügy résztvevőinek. Levélhullás volt akkor a Nyitrai Kerületi Bíróságon, mert a 175 személy közül több mint 30 nem vette át a küldeményt. Akkor derült ki, hogy sem a közigazgatási szerv, sem a bíróság nem frissítette folyamatosan a résztvevők névsorát. Így történhetett meg, hogy a közigazgatási szerv és a bíróság is elhunyt személyek jogairól döntött. Az már csak hab a tortán, hogy a Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a résztvevők képviselete sem volt összhangban a törvénymódosítással. Ilyen ügyben ügyvédnek kell eljárnia a résztvevők nevében. Ekkor kerestek meg engem a gútaiak képviselői. Amikor elmondtam, hogy szerintem az ügy veszett ügy, mert a szlovákiai kárpótlási törvény szerint nem adható vissza a jogi személyektől elkobzott föld, más ügyvéd után néztek. De nem találtak olyat, aki bíztatta volna őket, aki az ügyet vállalta volna. „Nagyszigeti menyecskeként” elvállaltam azzal, hogy megpróbálok az ügyben történt eljárásbeli hiányosságokra hivatkozva panasszal élni a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságán. Naiv voltam, amikor azt hittem, hogy ott sikeresek lehetünk. Simán lesöpörték az ügyet az asztalról. Javasoltam megbízóimnak, hogy igazságos eljáráshoz való joguk megsértése miatt adjunk be egy újabb panaszt. Ezúttal az Európai Emberi Jogi Bíróságra Strasbourgba. Láss csodát, ott nekünk adtak igazat! Amikor a panaszosok megkapták a bíróság által megítélt jóvátételt, nem volt nálam boldogabb ember. Ez az ügy akkora munkaigénnyel járt, hogy mást nem is vállalhattam. Újabb és újabb résztvevők nevében nyújtottam és folyamatosan nyújtok be panaszt az Alkotmánybíróságra illetve az Európai Emberi Jogi Bíróságra Strasbourgba. Mivel az ügyvédnek akkor is jár a honorárium, ha az ügyben nem jár sikerrel, rövidesen elküldöm az érintett személyeknek a szerződést, miszerint csak siker esetén tartok igényt munkadíjra, amely a megítélt jóvátétel nagyságától függ. Esetleges kudarc esetén a munkát szívességből végeztem el. Tisztelettel kérem az érintetteket, hogy vegyék át a küldeményt és aláírva küldjék vissza a szerződést. Időt és pénzt takaríthatunk meg, ha nem kell többször elküldenem ugyanazt a dokumentumot.
Újabb – reményeim szerint az utolsó – alkotmánybírósági panasz benyújtására készülök. Januárban szeretném kiküldeni az ezzel kapcsolatos meghatalmazásokat azoknak, akiknek az adatait ismerem. Mindannyian halandók vagyunk. Ezért arra kérem az időközben elhunyt résztvevők örököseit, értesítsenek a halálesetről, és küldjék el nekem az igazolást az örökösök köréről, vagy a hagyatéki végzés fénymásolatát. Ezekre a jogfolytonosság igazolásához van szükség, és tovább küldöm az eljáró szervnek, amely az utóbbi években a Nyitrai Kerületi Bíróság volt.

Az ügyben azonban jelentős változás történt. 2019. december 9-én döntött az illetékes bíróság arról, hogy megszünteti a Komáromi Körzeti Földhivatal általunk megtámadott döntését, és az ügyet visszautalja további eljárásra a Komáromi Járási Hivatalnak mivel az elhunyt személyek jogairól döntött. Bízom benne, hogy az ügy résztvevői lehetnek mindazok leszármazottai, akik 2004-2010 között – tehát az ügy közigazgatási eljárási szakaszában hunytak el. Van esély egy igazságosabb eljárásra, de arra, hogy a földeket visszakapják az érdekeltek, nincs. Ahhoz új kárpótlási törvények kellenének. Van erre irányuló igyekezet, igaz, az országon kívül, melyet Önök is támogathatnak aláírásukkal.

Ne feledjék: aki harcol veszíthet.
Aki nem harcol, már veszített is.
Köszönöm a bizalmat, köszönöm a segítséget és jó erőben, egészségben megélt boldog új évet kívánok.

Dr. Szabó Olga

 

DUNATÁJ HETILAP 1/2020

hirdetés