HAZA RÉGIÓ Sajátos időutazás a komáromi Zichy-pontban

Sajátos időutazás a komáromi Zichy-pontban

485
hirdetés

A Villa Camarum Polgári Társulás Mi, a komáromiak címmel, december 8-án a helyi Zichy-pont Közösségi Központban indított adventi beszélgetés-sorozatot a város jeles egyéniségeivel. A teltházas nyitányon Szabó Csekei Tímea művészettörténész a 19. és 20. századi Komárom ünnepváró időszakát idézte fel, miközben Holocsy Katalin színművész témábavágó, szívmelengető történeteket olvasott fel.

Szabó Csekei Tímea művészettörténész a 19. és 20. századi Komárom ünnepváró időszakát idézte fel

Miután Kiss Réka műsorvezető üdvözölte a jelenlevőket, elkezdődött a közös időutazás. Először a 19. század derekán találtuk magunkat, amikor még a komáromiak is csak a lábbelijükre felszerelt korcsolyákban hasították a jeget, s nyoma sem volt a megannyi mai, flancos korcsolyacipőnek.

A közkedvelt hobbi helyszínéül pedig a Duna és a Vág folyó vastag jégpáncélján kívül a Katonatiszti Korcsolya Egyesület által a Gútai kapunál létesített koripálya szolgált, s az utóbbinál a katonazenekar muzsikája és az alkalmi tűzijáték fokozta a nagyszerű hangulatot.

A Polgári Lányiskola pedig parádés jégünnepélyeket rendezett, s a kívülállókat is elbűvölte a jégen keringőzők ügyessége. Aztán a Víztoronynál 1905-ben megnyílt Ráckertben koris jelmezbálokat is tartottak, amelyeken a korabeli feljegyzések szerint akár hétszázan is vigadtak. Szó esett a szánkázásról is, amely egyik kedvenc régi helyszíne a Szent Rozália-templom mögötti ún. Pihegő volt.

Kiss Réka műsorvezető üdvözölte a jelenlevőket

Akkoriban több egyesület, intézmény, azok között a Komáromi Első Takarékpénztár jótékonysági rendezvényeken, így estélyeken szervezett ruha-, lábbeli és pénzgyűjtést a szegény családok részére.

A gyermekek, akik közül esetenként ötszáznak is örömet szereztek, a kapott adományokat a karácsonyfák mellett elmondott szép versekkel, dalokkal köszönték meg a jóindulatú adakozóknak.

A többi között a Komáromi Jótékony Nőegylet, a Vöröskereszt és a Polgári Lányiskola a helyi árvák, háborúból hazatért rokkantak és a fronton harcolók családjai számára az időnként kórházban megrendezett karácsonyfa-ünnepélyeken és a Tiszti Pavilonban megtartott hangversenyeken is gyűjtött szeretet-adományokat a rászorulóknak.

A Komáromi Lapokban nem csak az említett eseményekről, hanem arról is írtak, hogy a Klapka téren új látványosságként 1928-ban állították fel a város első, méretes karácsonyfáját, amely alatt az iskolai műsorok szereplőin kívül katona- és tűzoltó-zenekar szórakoztatta a családok apraját-nagyját. A pazar ünnepi díszkivilágításban szintén megvalósultak ünnepélyek, a kihelyezett urnákba pedig pénzgyűjtések a nyomorgók javára. Egyes kávéházi asztaltársaságok a szegényházak, iskolák részére is szívesen adakoztak.
Nagy érdeklődés övezte a rendezvényt

Az esténként is fűtött Szent András-templomba zenés misékre, a református templomba karácsonyi áhítatokra hívták az ünnepvárókat. A külvárosi szegénynegyedbe, Kabátfalura a reformátusok lovaskocsival vitték ki a sok ajándékot, s amikor az a sárba ragadt, akkor a rakománnyal teli kocsit a közeli mezőgazdasági iskola ökreivel vontatták be a házak közé. Kava városrészben pedig Csepi Dániel birtokán szoktak feledhetetlen karácsonyi ünnepségeket tartani.

Megdöbbentő karácsonyi történet is elhangzott: Harmos Károly festő- és grafikusművész zsidó származású feleségét, Révai Aranka tanítónőt a II. világháború alatt elhurcolták, és a Holt-Vág jeges vizébe gyilkolták a nyilasok.
Holocsy Katalin színművész szívmelengető történeteket olvasott fel

Érdekes részleteket hallhattunk a hajdani komáromi karácsonyi vásárokról is. Azokat a 19. században a Klapka téren, 1906-tól több éven át pedig a megyeháza dísztermében, illetve a Kultúrpalotában is tartották. Az árusok közül a hazai termékeket, azok között a sajátkészítésű kézimunkákat, dísztárgyakat, tulipános ládákat, csikóbőrös kulacsokat, mézeskalácsokat, gyertyákat, enni- és innivalókat… kínáló mestereket részesítették előnyben.

A temérdek látogatót vonzó, 5-8 napos vásárok ünnepi megnyitóján a főispán szólt a jelenlevőkhöz, s annak elején a Himnusz, a végén pedig a Szózat hangzott el. A kísérőrendezvényeken felváltva több zenekar muzsikált, a jelmezekbe beöltözött gyerekek pedig humoros élőképekkel reklámozták a portékákat.
Feszült figyelem kísérte az elhangzottakat

Azt is megtudtuk, hogy a Katolikus Legényegylet is szervezett szilveszteri estélyeket, és a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda farsangi műsoros estjén 1928-ban, személyesen a híres zeneszerző, Seress Rezső konferálta be saját műveit. Egyes sajtóértesülések szerint a Tiszti Kaszinóban is megrendezett táncos rendezvényeken a közkedvelt csárdást a nem magyar résztvevők is szívesen ropták, s azokon a 20. század 20-as éveitől kezdve pedig már a modernebb zenét játszó jazzbandákat is szívesen fogadták…

A beszélgetőesten Holocsy Katalin színművész egyebek mellett Jókai Mór A koldusgyermek című, szomorkás elbeszélését és a komáromi vásárokról szóló, a helyi sajtóban megjelent Komáromi apróságok című írást is felolvasta.

Végül többen hozzászóltak a hallottakhoz, hiszen a múltidézés családi emlékeket is előhozott. Egy úr elárulta: a nagyszülei mintegy százhúsz évvel ezelőtt a Kis ér befagyott vizén úgy ismerkedtek meg, hogy egy óvatlan pillanatban összeütköztek. Hozzátette: részben az akkori nagy esésüknek köszönheti a saját létét.

A közös múltidézés családi emlékeket is előhozott

Még sokáig hallgattuk volna az élvezetes komáromi történeteket, amelyek videó-felvételen karácsony előtt felkerülnek a Zichy-pont oldalára. A Mi, a komáromiak-sorozat keretében pedig majd 18 órától, december 13-án a helyi „Virtuózzal“ és Harmónia-díjas operaénekessel, Kristóf Rékával, 15-én pedig Gál Tamással, a Komáromi Jókai Színház igazgatójával beszélget Kiss Réka, illetve Janković Nóra.

A Kultminor által támogatott program ingyenes, de arra ezen a címen kell regisztrálni: villa.camarum@gmail.com.
Nagy-miskó Ildikó, muzsa.sk
hirdetés