HAZA RÉGIÓ Ódor a migrációról: a schengeni határokat kell megerősíteni

Ódor a migrációról: a schengeni határokat kell megerősíteni

505
hirdetés

Ahogy azt már a korábbi cikkünkben jeleztük: Ódor Lajossal a volt alma matere aulájában az egykori évfolyamtársa, Keszegh Béla, Komárom polgármestere beszélgetett, majd a kormányfő válaszolt a média képviselőinek szlovák és magyar nyelven feltett kérdéseire is.

„Jól gondolják meg, hogy kire fognak szavazni…!”

Az aulabeli beszélgetés elején kiderült, hogy az interjúalany és az alkalmi riporter 1994-ben érettségizett a komáromi magyar gimnázium IV.A, illetve IV.C osztályában. A vendég elárulta: „Világéletemben elég kockafejű voltam, minden tantárgy és a sport területén is próbáltam jó eredményeket felmutatni, sok terület érdekelt. Persze, ahogy más diákoktól, úgy tőlem sem álltak távol a csínytevések…

„Egy biztos: az iskola szóról mindig ez a gimi jut eszembe, ahol az ismereteimet olyan nagyszerű tanáregyéniségeknek köszönhetően gyarapíthattam, mint az osztályfőnököm, Lovász Gabriella, valamint a pályaválasztási tanácsadónk, Kalácska József, továbbá Szabó Endre, Ipóth Barnabás, Szakáll Ildikó, Fónad Ilona, Keszegh István, Fonód Tibor és a testnevelést tanító Windmühl József. Másokat is sorolhatnék, s elnézést kérek azoktól, akiket kihagytam“.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a mai pedagógusok is oly´ mértékű megbecsülésnek örvendenek-e, mint az általa felsorolt tanárlegendák, így felelt: „Elszomorító, hogy manapság a pedagógusok sem az ország, sem a szülők és diákok által nincsenek annyira tiszteletben tartva, mint az elődeik voltak. Ha mi panaszkodni mertünk a tanáraink miatti, vélt sérelmeinkre, kaptunk egy szülői nyaklevest, míg ahelyett a mai szülők bemennek panaszkodni a nevezett tanárra, az iskolaigazgatóhoz. Ez nagyon sajnálatos! A szakértői kormányunk azonban nagyon tiszteli a tanárokat, s a szívemen viselem a magyar iskolák sorsát“.
A szívemen viselem a magyar iskolák sorsát…

Azt is fájlalja, hogy „a mai iskolaügy el van maradva a XXI. századtól, jelenkorunk igényeitől. Ezért szorgalmazzuk az oktatásügyi reformot, amely kapcsán a tananyagon és a tanítás formáján is változtatni kellene“. Hiszi és vallja, hogy már az alapiskolákban sem csak kötelezően memorizáltatni kell az előírt tananyagot, mert ekképp a gyerekekből kiölik az iskola szeretetét, ami a többségükből az alsó évfolyamon még nem hiányzik. Továbbá azon is ügyködik, hogy az egyetemek a teljesítményük alapján a jelenleginél jóval több állami támogatást kapjanak: az eredményeiktől függően összesen 200 millió euró többletpénzhez juthatnak majd a következő három évben.

Egy újabb kérdés nyomán a pályaválasztás szempontjairól is szólt. Felidézte, hogy a 24 évvel indított matematika menedzsment szakot Kalácska József pedagógus javaslatára választotta, „Ez döntő pillanatnak bizonyult az életemben, hiszen miután felvételt nyertem, az általam mindig nagyon kedvelt matematikán kívül közgazdaságtannal, menedzsmenttel, pénzügyekkel… is foglalkozni kezdtem“.

A mai diákoknak pedig azt ajánlja, hogy tanári és szülői segítséggel abba az irányba induljanak el, amely területen a legtehetségesebbek, ám eközben vegyék figyelembe a mindenkori globális megatrendeket is. Elárulta, hogy a humán beállítottságú lánya a nemzetközi kapcsolatok és a nyelvek területén kezdte el az egyetemi tanulmányait.

Az a kérdés is elhangzott, hogy mit kéne tenni a külföldön továbbtanuló, majd más országban elhelyezkedő fiatalok hazavonzása érdekében. „Ezeknek a tehetséges fiataloknak idehaza sokkal jobb feltételeket kell teremteni a szülőföldjükön való boldogulásukhoz: jobban meg kell fizetni a kívánatos hazai munkahelyi teljesítményüket és attraktív juttatásokat – például adókedvezményeket, lakáslehetőségeket – kellene felkínálni nekik. Persze, annak érdekében, hogy a hazatéréshez kedvet kapjanak, a külföldre távozókkal az egyetemi éveik alatt is tartani kellene a kapcsolatot“ – véli a kormányfő.

Mindketten 1994-ben érettségiztek a komáromi magyar gimnáziumban

Vajon hátrányként éli — élte-e meg azt, hogy magyar nemzetiségű? Nos, e kérdésre így válaszolt: „Harminc évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna az, hogy akár rövid ideig is magyar miniszterelnöke legyen Szlovákiának. Manapság e téren kissé jobb a helyzet, bár tény, hogy egy magyar kormányfőnek ma sem minden párt örül…“. Hangsúlyozta: sosem érezte  a magyar nemzetisége miatti hátrányt, de ő nem politikai, hanem szakmai úton-módon, lépcsőről lépcsőre haladva, jutott fel idáig. „A pozícióm is azt mutatja, hogy ezt meg lehet csinálni, tehát magyar iskolából is be lehet kerülni a miniszterelnöki székbe, még ha ideiglenesen is.“ Végül egyetértett azzal a diákkal, aki megjegyezte: az iskolákban többet kéne foglalkozni a konkrét problémák megoldásával, mint az elmélet bifláztatásával.

E témák közül több a sajtótájékoztatón is felmerült. A diákok kivándorlása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az a jövőben a nemzetközileg is sikeres cégek számának csökkenésével, valamint a családok, illetve a rokoni és baráti kapcsolatok szétszakítottságával s nem utolsó sorban az állami pénzügy nehezebb fenntarthatóságával járhat.

A kurrikuláris reformmal kapcsolatban kiemelte: érdekes gondolatokat és összefüggéseket kell tanítani, s erősíteni kell a kritikus és a stratégiai gondolkodás szerepét. Szerinte az is kívánatos, hogy az oktatásügy nemzeti prioritás legyen, egyes diákok pedig ne csak azért választanák a tanári pályát, mert más felsőoktatási intézménybe nem vették fel őket…

A hazai magyar oktatásügy helyzetének javításával kapcsolatban elárulta, hogy előkészítenek egy olyan oktatási tervezetet, amely a régiók igényeit venné figyelembe. „Annak részét képezhetné az oktatási kerületek felállítása is, amelyek akár az közigazgatási beosztásoktól is eltérhetnének. Azok lényege az lenne, hogy helyi szinten születhessenek döntések az oktatásügyről, s ne minden Pozsonyból legyen előírva az intézményeknek. Ez kihatással lehet a mindenkori megfelelő tanerő megtalálására és az iskolák fenntartására is” — fogalmazott.

Ezt a sok ledarált szlovák koronát korábban kaptam Ódor Lajostól…
A Szlovákiát is növekvő mértékben sújtó migrációval kapcsolatban leszögezte: ez az idei nyár nagy témája. Úgy gondolja, hogy annak orvoslásaként elsősorban a schengeni határokat kell megerősíteni, s ha jelentős mértékben romlana a helyzet, azt sem tartja kizártnak, hogy a határvédelmet majd a katonaság bevonásával erősítsék meg, „mert elsődleges a lakosság biztonsága”.

Végül arra az újságírói kérdésre, hogy mit üzen az első szavazóknak, akik szeptember 30-án voksolhatnak először, ekképp válaszolt: „Azt üzenem, amit mindenkinek, hogy menjenek el voksolni, mivel nagyon fontos választás lesz, amely az elkövetkező 10-15 évre meghatározza az ország jövőjét! És jól gondolják meg, hogy kire fognak szavazni…!”

Mindez Komáromban hangzott el, ahol az első gimnáziumot 1649-ben a jezsuita atyák alapították. Az elmúlt 370 évben még sosem volt arra példa, hogy az iskola volt diákja miniszterelnökként nyitotta volna meg a tanévet, ezért ez történelmi pillanatnak nevezhető.

A cél az, hogy helyi szinten születhessenek döntések az oktatásügyről, s ne minden Pozsonyból legyen előírva

Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk

hirdetés
Previous articleKét terroristát is kiszűrt a rendőrség a migránsok ellenőrzése során
Next articleNagycsalomján a focipályán helyezik el a menekülteket