Kezdőlap DUNATÁJ Mácza Mihály: Komárom az első világégés kezdetén (1.)

Mácza Mihály: Komárom az első világégés kezdetén (1.)

74
MEGOSZTÁS

SZÁZ ÉVE ROBBANT KI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

Obrázok1deededMa már iskolai tananyag az 1914.június 28-iki szarajevói merénylet, amely a száz éve kirobbant első világháború közvetlen oka lett, a trónörökös pár meggyilkolása előtti napokban azonban még zavartalanul folyt a békebeli Komárom mindennapi élete. A városban nagy sikerrel szerepelt Mezei Béla színtársulata, amely többek között Lehár Ferenc akkori legújabb operettjét, a Tökéletes asszonyt is bemutatta, a Szent Benedek-rendi Főgimnázium az iskola udvarán tornaversenyt rendezett, a Komáromi Sportegyesület az Erzsébet-szigeti telepén teniszversenyt, a Győrtől Komáromig és vissza rendezett kerékpárversenyen a komáromi Győry János győzött 2 óra 42 perces idővel, s éppen a vasárnapra eső június 28-ára tűzték ki a KFC mérkőzését a budapesti Hellas Atletikai Club csapatával a ráckerti pályán.

A szarajevói merényletről a komáromiak még annak napján, délután 3 órakor értesültek, Obrázok1deedwqmajd egy órával később Az Ujság szerkesztősége közölte telefonon a Komáromi Lapok szerkesztőségével a hercegi pár halálának hírét is. Vasárnap lévén a hír telefon útján terjedt tovább és este 7 óra tájban már mindenki értesült róla a város és a vármegye területén. Röviddel ezután a városban megszűnt minden vígság és zene, a középületeken és templomok tornyain fekete lobogók hirdették a gyászos eseményt. Kürthy István főispán július 7-re összehívta a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlését, s ugyanarra a napra a város törvényhatósági bizottságának gyászközgyűlését is. A Komáromi Lapok július 4-i száma vezércikkben foglalkozva a szarajevói merénylettel a várható következményekről többek között ezt írja: „Micsoda rémes fekete lavinát indított meg 1914. június 28-ika, ki tudná azt megmondani?… De hogy a mindnyájunk tiszteletétől és ragaszkodásától környezett trónörököspár halála megbillenti egy kicsit a szuronyok milliárdjai által őrzött ugynevezett európai egyensulyt, s nem mulik el nyom nélkül a történelemben, a felett nem lehet kétségük azoknak, akik nemcsak a dolgok felszínét nézik, de belátnak az események mélyére is.” A cikk írójának sajnos igaza lett. Országszerte, s Komáromban is erősödött a háborús hangulat. A Komáromi Lapok 1914. július 8-i számában „A háború láza” c. vezércikkben már ezt olvashatjuk: „A lelkeket mintha valami elviselhetetlen nyomás, a rombolásnak delejes ösztöne szállta volna meg, önuralmát vesztve rohan ki irodájából és munkája műhelyéből a kulturember s nem törődve vagyonnal és jóléttel, csak bosszút és háborút liheg. (…). Mintha az eldobott bomba nem csak egy nagyrahivatott emberpárt rabolt volna el a földről, de minden családban legyilkolt volna valakit, ugy horkan fel a monarchia területén a közvélemény. Háborút kiált minden zuga ennek az országnak.” Az idézet jól érzékelteti az akkori, egyre erősebben eluralkodó háborús közhangulatot. 1914. július 7-én megtörtént a vármegye és Komárom törvényhatósági bizottságának rendkívüli gyászközgyűlése. Mindkettőn Kürthy István főispán mondott beszédet, melyet a jelenlevők állva hallgattak végig. Az izraelita hitközség templomában gyászistentisztelet volt, ahol dr. Schnitzer Ármin főrabbi emlékezett meg a trónörökös párról, a Szent András-templomban pedig gyászmisét tartottak, amelyen testületileg részt vett a helyőrség tiszti kara, s a hatóságok képviselői. Az események júliusban gyorsan peregtek. A Monarchia ultimátumot adott Szerbiának a merénylet kivizsgálásának követelményeivel, Szerbia ezek egy részét nem volt hajlandó elfogadni, kormánya Belgrádból Kragujevacba helyezte át székhelyét és mozgósította hadseregét. Az osztrák – magyar követség elhagyta Belgrádot és monitorok fedezete alatt Zimonyba vonult, a két ország között megszakadt a diplomáciai kapcsolat. Ahogy azt a Komáromi Lapok 1914. július 25-i rendkívüli kiadása is megírta: a háború elkerülhetetlenné vált.

Folytatása következik

ccss

DUNATÁJ HETILAP