Kezdőlap SZÍNES - ÉRDEKES Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa

Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa

130
MEGOSZTÁS

2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

MTI Fotó: Komka Péter

A matyóság a Magyarország északkeleti részén fekvő Mezőkövesd városának és környékének magyar lakosságát foglalja magában, mely sajátos népművészete a néprajzi csoport hagyományos népi kultúrájának, társadalmának, a település szerkezetében is megnyilvánuló életformájának, mély római katolikus vallásosságából fakadó szellemi műveltségének, vagyis több évszázados gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének köszönhette kialakulását.

A magyar nemzeti kultúra megformálódásának időszakában (19–20. század fordulója) a matyó népművészet a reprezentatív magyarságkép egyik megjelenítőjeként vált közismertté. Amikor elhangzik a szólásmondás – te sem vagy egy matyóhímzés! – egyértelműen a matyó népművészet dicsérete bújik meg a háttérben – a másik külsejének esetleges kritikája mellett.

Mezõkövesd, 2012. augusztus 5.
Matyó népviseletbe öltözött emberek vonulnak a Matyó Folklór Fesztiválon augusztus 5-én Mezõkövesden. A matyó örökséget is felterjesztették az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
MTI Fotó: Vajda János
MTI/Vajda János

A matyó hímzés 2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, míg a matyó népművészet  – mint egy hagyományos közösség hímzéskultúrája – 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A tarka, szabadrajzú, térkitöltő matyó hímzést lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A krónikások azt jegyezték fel, hogy a matyó hímzésben mindig Mezőkövesd diktálta a divatot.

Budapest, 2015. október 28.
A Matyó Népmûvészeti és Háziipari Szövetkezet falvédõje az Élõ népmûvészet XVI. országos népmûvészeti kiállítás sajtóbejárásán a Néprajzi Múzeumban 2015. október 28-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A leghíresebb “íróasszony” Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek, ám a matyók évente jelentkeznek turistacsalogató eseménnyel, így a hagyományőrző forgataggal, matyó folklórfesztivál, matyó húsvéttal és a matyó rózsa ünnepével is. Ezeken az alkalmakon a karakteres matyó népviseletet szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai.

Mezõkövesd, 2018. április 1.
Matyó népviseletbe öltözött hagyományõrzõk a Matyó Népmûvészeti Egyesület húsvéti bemutatóján Mezõkövesden 2018. április 1-jén.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A matyó népi műveltség összetevői – népművészet, vallási hagyomány, a jeles napok és a rítusok világa, hagyományos kézműves tevékenységek, tánc-, népdal-, népzenei- és szövegfolklór, népnyelv – ma is élő elemei a közösség kultúrájának. A matyó hagyomány nem változatlan örökség, annak tartalmát az itt élők mindig újra fogalmazzák, s az egymást váltó generációk ebből merítenek önazonosságuk megerősítéséhez.

Szentendre, 2015. május 24.
Egy kislány felpróbál egy ruhát a mezõkövesdi Matyó Népmûvészeti Egyesület bemutatóján, a Pünkösdi Örökség Fesztiválon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015. május 24-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A hímzésminták és fonalak mesterei, a hímzőasszonyok szoros együttműködésben dolgoznak olyan innovatív gondolkodású tervezőkkel, akik a népviselet mintáit új, mai, ám mégis elegáns ruhák díszeiként gondolják újra.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

sokszinuvidek.24.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here