HAZA KULTÚRA Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház

211
hirdetés

Szavaljuk együtt határon innen és túl a Himnuszt! – ehhez az összmagyar kezdeményezéshez a magyar kultúra napján, vagyis nemzeti imánk 200. születésnapján a komáromi Csemadok-székházban is sokan csatlakoztak.

Több résztvevőnek már nem jutott ülőhely…

Az egyórás nemzettudat-erősítő műsor Sámson Gizella izsai „pacsirta“, a Teátrum színházi polgári társulás, a Felvidéki Értékőrzők, a Kárpátia Sport PT és nem utolsósorban a házigazda komáromi Csemadok-alapszervezet összefogásából született, s azon Keszegh Béla, Komárom polgármestere is jelen volt.

Ketten a szervezők közül: Mihacs Szilvia és Török Ágota

A zsúfolásig megtelt teremben Mihacs Szilvia a szervezők nevében üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette a tervezett műsort. Utána Stubendek László, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke is köszöntötte a nemzeti imánkat közösen szavalni akaró helyi és a környékbeli falvakból érkezett érdeklődőket. Felidézte, hogy Kölcsey Ferenc 200 évvel ezelőtt, 1823. I. 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát, s emiatt minden évben e napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.

“A Himnusz megírása mérföldkő volt Kölcsey költészetében…”

Megragadta az alkalmat, s mindenkit megkért arra, hogy felállva, egy percnyi néma főhajtással emlékezzenek a napokban eltemetett Duray Miklós politikus-íróra és a szintén elhunyt Szentpétery Aranka színművészünkre. Majd Sámson Gizella Duray halála és hiánya kapcsán egyebek mellett megjegyezte: „Ha csak egy kis részét is tesszük annak, amit Duray Miklós tett a felvidéki magyarságért, már érdemes volt élnünk. Jusson eszünkbe, hogy nekünk is van feladatunk, s annak elvégzése közben mindig a szeretet, ne pedig a gyűlölet vezéreljen minket…!“.

Több korosztály képviseltette magát a rendezvényen

Azt követően Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja beszélt a Himnusz születésének körülményeiről, ami „mérföldkő volt Kölcsey költészetében”. Ő együttérzéssel fordult a magyar nép felé, vele együtt vállalva a balsorsot is“. Hangsúlyozta: nemzeti imánk a magyar vallási énekeskönyvekben mindmáig megtalálható.

Az izsai Sámson Gizella Duray Miklós haláláról és hiányáról is szólt

Miután Sámson Gizella az általa előadott énekben azt kérte, hogy „Isten áldjon meg bennünket, minden igaz magyar embert…“, A csitári hegyek alatt című népdal közös eléneklésére buzdította a jelenlevőket. Mivel még hátra volt pár perc a magyarlakta területeken 17 órakor kezdődő közös Himnusz-szavalásig, Dráfi Mátyás Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versével örvendeztette meg a közönséget, szólva a világszerte szétszóródott magyarsághoz: „Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart…“. Az est fénypontjaként pedig több tucat torokból hangzott fel az „Isten, áldd meg a magyart…!“.

A “gaudiumosok” Grassl Ferdinánddal (zongora)

Az ünnepség második részében a helyi Gaudium Vegyeskar és a dél-komáromi evangélikus énekkar, valamint Pfeiferlik Tamás szólóénekes és versmondók fellépését élvezhettük. Közreműködött Fekete Éva (fuvola), Fekete Vince (hegedű) és Grassl Ferdinánd (zongora). Lélekemelő volt a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország címmel 1920-ban született, majd átmenetileg betiltott, hazafias dal, továbbá a két világháború között komponált, Tartsd meg hazánkat, Isten… kezdetű Gárdonyi Zoltán-kánon, a Rákóczi megtérése című Kacsóh Pongrác-nóta, a Kell még egy szó című Honfoglalás-betétdal meghallgatása.

A dél-komáromi evangélikus énekkar is fellépett

A dél-komáromi Pro Urbe-díjas versmondó, pedagógus, Oláh Kálmán Kölcsey Huszt című versével mindenkit arra sarkallt, hogy „Hass, alkoss, gyarapíts: S a haza fényre derül“. Szabó Csilla pedagógus-rendező pedig a már szintén elhunyt M. Csepécz Szilvia költő-újságíró A madárjós és a tél című versét mondta el: „Éjharang borul utcára, térre./ Szelíd az álom: szeretni kéne!“.

Oláh Kálmántól Kölcsey Ferenc Huszt című versét hallhattuk

A Himnusz közös eléneklése előtt Dráfi Mátyás egyebek mellett azt is felidézte, hogy Erkel Ferenc zeneszerző a Pesti Nemzeti Színház pályázatára egy óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét, s az megzenésítve először 1844. VIII.10-én a Széchenyi-gőzhajó avatásán hangzott el. Maradandó élménnyel gazdagodtak mindazok, akik fontosnak tartották, hogy együtt ünnepeljék a Himnusz bicentenáriumát…

Szabó Csilla M. Csepécz Szilvia A madárjós és a tél című versét mondta el

Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk

hirdetés
Previous articleMegajándékozták a Komáromi Kórház gyermekosztályát
Next articleElfogadta a parlament az előrehozott választáshoz szükséges alkotmánymódosítást