Kezdőlap DUNATÁJ Feszty Árpád és a Magyarok bejövetele

Feszty Árpád és a Magyarok bejövetele

543
MEGOSZTÁS

Feszty Zsuzsa és István előadása az ipariskola diákotthonában

EDEDDBecses vendégek látogattak el a múlt héten kedden este az ipariskola diákotthonába, ahol Feszty Árpád és a Magyarok bejövetele címmel Feszty Zsuzsa és Feszty István tartottak vetítettképes előadást erről a rendkívül érdekes témáról. A figyelmes hallgatóság a történelmi család leszármazottaitól olyan érdekességeket is megtudhatott a Körképről és alkotójának életéről, valamint pályafutásáról, amelyek családi hagyományként őrződtek meg.

A bevezetőből megtudhattuk többek között, miként lett a Rehrenbeck családnévből Feszty. A hét gyerek közül Árpád (1856-1914) korán jelét adta tehetségének. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban és a Budai Főreáltanodában végezte, majd, 16 évesen egy időre vándorszínésznek állt. A festészet kezdettől vonzotta, így 1874-ben Münchenbe ment az ottani képtárak anyagát tanulmányozni. Első alkotói sikere is ehhez a városhoz fűződött, tájképével állami ösztöndíjat nyert. Négy év múlva Delelő című vásznával a párizsi világtárlaton hívta fel magára a szakmai és a közvélemény figyelmét. Útja Velencén át szülővárosába, Ógyallára vezetett, ahol műtermében megfestette a Pusztai találkozás című nagyobb méretű kompozícióját. Ösztöndíjjal a nyolcvanas években három évetObrázok3 Bécsben töltött, ahol megalkotta Golgota című bibliai vásznát, amelyet a Levétel a keresztről, majd a Szent Gellért követett. Zsánerképei közül mindenképpen említést érdemel a hetényi tűzvészt és túlélőit megörökítő Kárvallottak, majd a Bányaszerencsétlenség című festménye. Miközben megfestette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit, feleségül vette Jókai Mór fogadott lányát. A millennium éveiben monumentális festményekre kapott megbizatást, így készült a Kultúrpalotában (ma Duna Menti Múzeum) látható Bánhidai csata és Bihar vármegye megrendelésére a Zsolt eljegyzése. A honfoglalás ezredéves évfordulójára apósa javaslatára több művésztársának közreműködésével megfestette nemcsak a magyar művészettörténet, hanem a világ egyik legmonumentálisabb festményét, a Magyarok bejövetelét, amely nemcsak az egészségét viselte meg, de kis híján anyagi romlásba sodorta. A körképet, amelyet eredetileg a később felépült Szépművészeti Múzeum helyén állítottak ki, a továbbiakban Londonban is bemutatták. A millenáris kiállítás legfőbb látványosságának rendkívül hányatott sorsa volt, a rossz raktározás miatt károsodást, majd a második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett az akkor már felszabdalt alkotás, amelyet restauráltak és 1995-től az Ópusztaszeren létesített Nemzeti Történelmi Emlékpark fő látványossága. A megroppant egészségű festő az Adriai-tenger partján fekvő Lovranában hunyt el 1914-ben, és az ógyallai családi kriptában alussza örök álmát.

(németh)
(A szerző felvételei)

DUNATÁJ HETILAP