Kezdőlap Egyéb Csáky: magyar közösségi jogok nélkül nincs igazi szabadság

Csáky: magyar közösségi jogok nélkül nincs igazi szabadság

46
MEGOSZTÁS

42255 Hagyományos fáklyás menettel emlékeztek a magyarországi és külhoni diákok a Rákóczi Szövetség szervezésében október 22-én A résztvevők a Műegyetem rakpartról a Bem térre vonultak át, ahol Csáky Pál mondott beszédet.

A felcsendülő himnusz után a székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kórusa Kodály Zoltán Köszöntőjével nyitotta meg a koszorúzási ünnepséget.
A méltóságteljes ünnepség főszónoka ebben az évben a Felvidékről Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja volt, aki beszédében hangsúlyozta, hogy minden kétely és minden félremagyarázás ellenére 1956. október 23-a a magyar lélek szabadságigényének felrobbanása volt, amikor a szabadságharcosok nem milliméterekben és grammokban mérték az esélyeket, hanem egy hatalmas elemi fellángolással mondták el tettben és szóban, hogy szabad emberként akarnak élni, és elutasítják a diktatúra minden formáját. Csáky szerint október 23-át a történelem avatta a győzelem napjává, amely egyértelművé tette, hogy nem a hóhéroknak és nem az idegen elnyomó rendszerek kiszolgálóinak volt igazuk, hanem a sokszor megtiport és megtagadott szabadságharcosoknak. A politikus hangsúlyozta „nem létezik, nem létezhet szelektív demokrácia”, nem működhet sikeresen az olyan demokrácia, amely elismeri a polgári szabadságjogokat, a gazdasági és a pénzügyek liberalizálását, de a kisebbségi jogok vonatkozásában a diktatúrák modelljét akarja továbbvinni.     „Egyetlen nemzet sem lehet szabadabb azáltal, hogy megpróbálja a saját kisebbségi közösségeinek jogait csökkenteni” – mondta.
Csáky beszéde végén felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy a magyar szabadsággondolatot folytatni kell mindenkinek azon a poszton, ahová őt a sors rendeli. „Ti vagytok a jövő letéteményesei” – mondta a mintegy 1200 diáknak –, „a ti vállalásotok lehet a garancia arra, hogy a magyarság felemelkedik és megerősödik, és ehhez nagyon sok energiát és elszántságot kívánok nektek” – fejezte be ünnepi beszédét Csáky Pál.
A határon túli ifjúság nevében Zsámbok Eduárd kolozsvári egyetemista mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékei hálával tartoznak az 1956-os forradalomnak, amelynek hőseiről példát kell venni. Mint mondta, a modern kor értékei között „a szabadság a legjobb”, amely nem rendelhető alá semmilyen más értéknek.42255 1
Az ünnepség végén Bem József, az 1848-1849-es szabadságharc hadvezérének szobra előtt a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit. Mások mellett koszorút helyezett el: Kumin Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök, Csáky Pál, az MKP Országos Elnökségének tagja, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Rákóczi Szövetség, a Magyar Cserkészszövetség, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői. (dé)
A Rákóczi Szövetség szervezésében mintegy 1200 határon túli magyar középiskolás és egyetemista vonult nemzeti zászlókat lobogtatva a budapesti Műegyetemtől a Bem térig. A fáklyás felvonulás élén egy koszorút vittek, illetve népviseletbe öltözött fiatalok haladtak.

További fényképek a Képgalériánkban ITT>>>

A Bem téri megemlékezés előtt Rétvári Bence a budapesti Műegyetemen az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának 57. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mondott beszédet.

Rétvári: a forradalmakat soha nem a múlt erői vívták
42255 retvariA közigazgatási tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom abban különbözik sok más szabadságharctól, hogy nem elsősorban “vezetők vívták” vagy politikusok, grófok, azt a pesti srácok, egyetemista fiatalok hívták életre. Ha van is olyan figurája, például Nagy Imre személye, aki valamelyest ikonikussá vált, akkor őt is a nép emelte erre a magaslatra. Felidézte, nem véletlenül választotta a következő évben a Time magazin az év emberének a Pesti srácot.
Szólt arról is, hogy a forradalom messze túlmutató jelentőséggel bírt az ország határain kívül is. Ez volt az, ami felnyitotta a nyugati világ szemét, és a kommunizmus valódi és rémisztő, embertelen arca ekkor nyilvánult meg minden nyugati ember számára. Ha van valami, ami összeköti a kelet-közép-európai országokat, akkor az egyebek között az antikommunizmus kell, hogy legyen – emelte ki.
Hangsúlyozta: addig amíg az utolsó szabadságharcos él, és még azután is a közép-európai népeknek élő lelkiismeretnek kell lenniük az egész Európai Unió és a világ számára. Az antikommunizmusért mindig ki kell állni és egyik közép-európai nép sem engedheti, hogy a világon ezt bárki, bárhol kétségbe vonja.
Az államtitkár felidézve az október 22-i, forradalom előestéjén a műegyetemista fiatalok által megfogalmazott 16 pontot, azt mondta: nagy és merész álmok voltak, sok időnek kellett eltelnie, amíg megvalósultak, és ezek közül egy-két kérdésben még mai napig adósak.
Rétvári Bence azt mondta: egyre több lélekben 56-os forradalmárra van szükség. Egyre több olyan fiatalra van szükség, aki már a szabad világban megtapasztalta, milyen érzés szabadságban élni, és milyen nagy áldozatot hoztak ezért a nagyapáink és a dédapáink. Az államtitkár kitért a forradalom utáni megtorlásokra, az országot elhagyókra és úgy fogalmazott: ezek a fiatalok hiányoztak a rendszerváltáskor, ha ők itt lettek volna annak irányítói, ma sokkal kevesebb dolga lenne minden politikusnak.
A műegyetemista fiatalok pedig talán kicsit alulértékelt figurái az 56-os eseményeknek, pedig sok minden az intézmény falai közül bontakozott ki – mutatott rá.
Az ünnepségen az államtitkár Kellner Lajos forradalmárnak 1956-os szerepvállalásáért a köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Lovagkereszt állami kitüntetést adta át. Kellner Lajos – aki a forradalmat jelképező eredeti lyukas zászlót is menekítette, illetve sebesülteket is ápolt – még élő bajtársai nevében mondott köszönetet és úgy fogalmazott: megcselekedték, amit megkövetelt haza.
Bóna Zoltán, a felvidéki Diákhálózat, a diákokat tömörítő közösségek ernyőszervezete nevében kiemelte: az 1956-os forradalom összekötötte az egyes generációkat és áthidalta a különbségeket. A határon túliak szíve együtt dobbant a budapesti szabadságharcosokéval – fogalmazott.
Hozzátette: 1956. október 23. több mint a szabadságharc ünnepe, jelképesen összeköti a már elhunyt, a még élő és a majdan megszülető magyarokat – mutatott rá.
Az ünnepségen részt vett Sólyom László volt államfő, Fekete Tamás az 1956-os forradalmi bizottság tagja, aki Torontóból érkezett haza az ünnepségre és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, valamint kormánytagok, illetve az egykori műegyetemi nagygyűlés résztvevői.
A rendezvény előtt csendes gyertyagyújtást tartottak, ahol Rétvári Bence, Péceli Gábor, az intézmény rektora és az egyetem hallgatói közösen emlékeztek a forradalom hőseire.

A Rákóczi Szövetség második alkalommal hirdette meg ősszel határon túli középiskoláknak az október 23-ai diákutaztatási programot. Ennek keretében 48 határon túli középiskola több mint 2000 diákja ünnepelhet magyarországi középiskolák vendégeként.
A program célja, hogy a határon túli magyar középiskolások ellátogassanak egy magyarországi település magyar középiskolájához, és ott emlékezzenek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. A program kiemelt célja az is, hogy a látogatás során minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között.

Október 23. – Országszerte tartanak megemlékezéseket
Országszerte tartanak központi és kisebb ünnepi rendezvényeket az 1956-os forradalom 57. évfordulója alkalmából. Október 23-án a Civil Összefogás Fórum az idén is megrendezi a Békemenetet, emellett a fővárosban több párt tart külön vagy közös megemlékezést, megmozdulást.
Október 23-án, szerdán reggel a budapesti Hősök terén katonai tiszteletadás mellett felvonja a nemzeti lobogót a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége. A rendezvényen részt vesz Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke és Orosz Zoltán, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese.
A központi ünnepségek délután 3-kor a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál ünnepélyes gyertyagyújtással folytatódnak, majd 4-kor a Hősök terén Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Oda várja az ünneplőket a Fidesz, és oda vonul a Békemenet is.
A fővárosban délelőtt a Széna téri emlékműnél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester mond ünnepi beszédet.
A VIII. kerületi Corvin közben Kocsis Máté (Fidesz), a kerület polgármester szólal fel, majd felavatja az 1956-os forradalom golyónyomainak emléket állító táblát is.
A XXI. kerületben Wittner Mária (Fidesz) országgyűlési képviselő, Csepel díszpolgára, 1956-os halálraítélt a Weiss Manfréd szakközépiskolában mond beszédet.
A Magyar Írószövetség székházában megrendezendő ünnepségen Halász János kultúráért felelős államtitkár mond beszédet.

MTI nyomán Felvidék.ma
Fotó: Mohai Balázs, mti