Kezdőlap RÉGIÓ Befejeződik idén a komáromi Csillag erőd felújítása

Befejeződik idén a komáromi Csillag erőd felújítása

363
MEGOSZTÁS
Komárom, 2018. április 4.
A Mányi Stúdió által közreadott látványterven a komáromi Csillag erõd 2018. április 4-én, a létesítmény udvarán emelt új kiállítócsarnok bokrétaünnepsége napján. Még idén befejezõdik a Liget Budapest Projekt keretében az erõd felújítása és bõvítése, így jövõ év nyarától fogadhatják az elsõ látogatókat.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Még idén befejeződik a Liget Budapest Projekt keretében a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése, a létesítmény 2019 nyarától fogadhatja az első látogatókat – közölte az erőd udvarán emelt új kiállítócsarnok bokrétaünnepségén szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

    Krucsainé Herter Anikó elmondta, a hatmilliárd forintos beruházás eredményeként a Csillag erődben és a nagyméretű, új kiállítócsarnokban hétezer négyzetméteres kulturális központ jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatainak gyűjteményét mutatják be.
    Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője és -jelöltje szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy az európai antik kultúrák hagyatékát egy erődben tekinthetik majd meg, és szólt arról, hogy az itt létrejövő kiállítás jól szolgálja az ismeretek élményalapú átadását.
    Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa elmondta, hogy az új intézményben a szobormásolatokból álló kiállítás lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését az antikvitástól a reneszánszig, a stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását.
    Az eredetileg sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített műalkotások után készült gipszmásolatokat itt közelről, akár körüljárhatóan és szemmagasságból lesz mód tanulmányozni.
    A gipszgyűjteményt bemutató állandó kiállítás 2019-ben nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az új, kibővített komplexumban a XXI. századi igényeknek megfelelően nemcsak a műtárgyak, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.
    Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg.
    Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.
    Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.
    A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.
    A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.
    A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket.
    A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt menedéket az után, hogy Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
    A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.


MTI

hirdetés