HAZA RÉGIÓ Az enyhe időjárás feléleszti a kullancsokat és fokozza az általuk terjesztett vírusos...

Az enyhe időjárás feléleszti a kullancsokat és fokozza az általuk terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás előfordulásának veszélyét

367
hirdetés

A kellemes tavaszi időjárás a természetbe csábítja az embereket. Viszont közülük csak kevesen tudatosítják, hogy a meleg idő a kullancsokat is felébreszti. Előfordulásuk Szlovákia területén néhány éve már rendkívül nagy számban tapasztalható, a szakemberek ezért óvatosságra intenek és egyben emlékeztetnek a kullancsencephalitis elleni védőoltás lehetőségére.

A kullancs 2–10 milliméteres nagyságú élősködő, mely állatok és emberek vérét szívja és főként azért veszélyes, mert különböző súlyos megbetegedést okozó vírusokat terjeszthet. Ezek egyike a kullancsencephalitis, mely az ember központi idegrendszerét támadja meg és az agyhártya, agyvelő gyulladását okozza. „A kullancs által okozott agyvelőgyulladás tipikusan szezonális betegség. Mivel fertőzött kullancsok terjesztik, általában véve márciustól októberig fordul elő, és nyáron a leggyakoribb. A kullancsok által okozott betegség azonban enyhébb teleken is előfordulhat” – magyarázta az AGELLAB igazgatója, Elena Gaboňová mérnök.

A kullancsok előfordulása nem korlátozódik a városra vagy a vidékre, gyakorlatilag bárhol megtalálhatóak, ahol magasabb fű, alacsony növényzet vagy bokrok találhatók. Ebből adódóan nemcsak erdőből vagy rétekről, hanem a kertből, gyümölcsösből, játszótérről, akár temetőből is hazavihetünk kullancsot.

Hosszú nadrág, hosszú ujjú felső ruházat, illetve térdzokni viselésével ajánlott védekezni ellenük, ezen felül pedig kullancsriasztó szerekkel, illetve gyógynövényekből (levendula, citromfű vagy eukaliptusz) készült illóolajok használatával. A szabadba tett kirándulás után tanácsos lezuhanyozni, és megvizsgálni magunkat, gyermekeinket és a szabadban tartózkodó háziállatokat is.

„Ez a betegség emberről emberre nem terjed, viszont a haszonállatoktól származó élelmiszerekkel átvihető. A fertőzött állatoktól származó hőkezeletlen tehén-, juh-, vagy kecsketej és sajt szintén fertőzési forrás lehet” – hívta fel a figyelmet Gaboňová.

Amennyiben kullancsot fedezünk fel a testünkön, el kell távolítani. Ajánlatos a kullancs körüli terület fertőtleníteni, majd csipesszel megragadni a kullancs fejét a bőrünkhöz minél közelebb, és többször félkörben megcsavarni, majd függőlegesen kihúzni. Fontos, hogy ne nyomjuk össze a kullancs hasát, mert felrepedhet, és a nem kívánt anyagok bekerülhetnek a sebbe. Az eltávolítás után ellenőrizzük a kullancsot és a sebet is, hogy nem szakadt-e bele az élősködő feje, majd fertőtlenítsük újra a sebet, lehetőleg jóddal.

Az eltávolításhoz nem ajánlott olajat vagy krémet használni, mivel a kullancs megfullad, a fertőző anyagok pedig bekerülhetnek a sebbe. Kerüljük a szappanos vattapamacs használatát is, mert a kullancs a feje a sebben maradhat.

A kullancs eltávolítása után következő néhány héten át figyelni kell a sebet. A kullancs által okozott agyvelőgyulladás lappangási ideje általában 7–14 nap, egyes esetekben akár 28 nap is lehet. Jellemzően két fázisban jelentkezik. Az első fázis tünetei, amely általában 3–5 napig tart, feltűnően hasonlítanak az influenza tüneteihez, lázzal, fáradtsággal, izomfájdalmakkal vagy emésztési problémákkal jelentkeznek.

A betegség második szakasza elhúzódóbb, 2–3 hétig tart, a tünetek a központi idegrendszer érintettségére, valamint az agy és az agyhártya gyulladására utalnak. Ez magas lázban, fényérzékenységben, szédülésben, hányásban, fejfájásban, ideg- és izombénulásban, dezorientációban, alvás- vagy tudatzavarokban nyilvánul meg. Kezelés nélkül a betegség maradandó egészségkárosodáshoz vezethet. A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás tünetmentes is lehet. Ezért nagyon fontos a betegség korai felismerése és a helyes diagnózis megállapítása.

„A kullancscsípés utáni kullancsencephalitis megerősítésére szolgáló vérvizsgálatokat vagy az orvos javaslatára végzik el, aki a tünetek alapján feltételezi a betegséget, vagy az érintett saját kérésére, ha tünetek ugyan nincsenek, de biztos akar lenni abban, hogy nem fertőződött meg. A laboratóriumi vizsgálat során ellenőrizzük az antitestek szintjét, amelyek általában 3–4 héttel a vírus átadása után kezdenek kialakulni” – magyarázta a laboratórium igazgatója. Mivel a betegség vírusos eredetű, a betegnek nem lehet antibiotikumos kezelést adni. A kezelés ezért a tünetek enyhítésére, azaz a láz és a gyulladás csökkentésére, valamint az emésztési és bélrendszeri panaszok enyhítésére irányul. Súlyosabb esetekben kórházi, fertőző osztályon történő kezelésre is szükség lehet.

A kullancsencephalitis elleni védőoltás hatékony és egyre szélesebb körben elterjedt védekezési mód. Ezt már a szezon megkezdése előtt be lehet adni, 1 éves kortól gyermekeknek is. Az oltás 3 dózisból áll, és 3 évig hatásos.

„A betegek a kullancsencephalitis elleni oltás után az AGELLAB laboratóriumaiban ellenanyag-ellenőrzést is végeztethetnek, így képet kaphatnak a védettségükről és az esetleges emlékeztető oltás szükségességéről” – fejezte be a tájékoztatást Gaboňová.

agel, (N.Zs.)

hirdetés
Previous articleKažimír: Ártatlan vagyok, megvédem magam a bírósági főtárgyaláson
Next articleA komáromi énekkarok tavaszi hangversenye, a XXI. VOX HUMANA elé