Kezdőlap AUTÓVILÁG Audi A6 3.0 quattro S-Line: Érintésnyire a tökéletességtől

Audi A6 3.0 quattro S-Line: Érintésnyire a tökéletességtől

2536
MEGOSZTÁS

01Te atyavilág, hogy ez mennyire jó autó. Igaz, 7 generáció kellett hozzá, meg egy olyan őselőd, mint a 100-as volt. Nem a Škoda: az Audi 100, a 60-as évek végén. Most pedig a Nagy Német Trojka felső középkategóriásai közül sokak szerint simán veri a BMW 5-öst, az E-osztályos Mercivel pedig minimum pariban van. Érdemes lesz tehát kicsit szétszednünk. Pláne, hogy egy komolyabb – 272 lóerős, összkerékhajtású, sportcsomagos – példányt kaptunk belőle tesztelésre.

Alaktan

Ez itt kérem, tehát az A6-os hetedik generációja, annak is a finoman felfrissített változata. A jelző azért indokolt, mert ez a frissítés kívülről gyakorlatilag nem látszik – alighanem ama 6 milliméteres (!) növekmény környékén keresendő, amennyivel hosszabb lett az autó… Más dolog, hogy többre nem is volt szükség. Az egész formavilág egyszerre korszerű, dinamikus, ízléses és arisztokratikus, a lámpák kötelező LED-es frissítése is elöl-hátul megtörtént már korábban – mi a fenét akarhatnánk még?! Illetve bocsánat: van mit. Például S-line csomagot, sportos lökhárítókkal, diffúzorral, 10 mm-rel lejjebb ültetett karosszériával, továbbá különböző helyeken díszlő emblémákkal. Vagy mondjuk, 20 (!!!) colos kerekeket a szériában járó 17-esek helyett. S ha már ilyenek a kerekek, legyenek rajtuk kőkeményen peres – teszem azt, 255/35-ös – gumik. S ezzel össze is áll az, amit a képeken látunk…

Belvilág

Nincs mese, a prémiummárka az prémiummárka. S ez leginkább az autók belsejében ismerszik meg, mert szép karosszériát rajzolni nem igazán nagy kunszt. De OLYAN minőségérzetet generálni az emberfiában, plusz a legkorszerűbb elektronikus rendszerek olyan tömegét rázúdítani, mint amit mi ebben az autóban kaptunk – nos, ehhez prémiummárka kell. Az egész enteriőr FÖLÉNYESEN nagyvonalú, ugyanakkor érezni, hogy minden minket szolgál benne. És nem is akárhogyan. Jó, az igazán high tech cuccok zöme opciós volt, nem is kevés pénzért [éjjellátó rendszer: 2249, körkörös kamerarendszer: 1248, MMI Plus navigáció: 3588, automatikus önbeparkoló automata: 1316, Bose Surround hangszórószett (14 db, 600 W): 1114, DVD-lejátszó, tárral: 732, adaptív légrugózás: 2194 euró], de higgyék el: ezek nélkül is bőven meglenne az a bizonyos prémiumérzet. Ahhoz ugyanis elég egyszerűen körülnézünk az autóban, és imitt-amott megtapogatni az anyagokat, eresztékeket. Ja, és a 3385 eurós S-line pakett itt is jelen volt, például a minden irányban elektromosan állítható elülső sportülések formájában.

És még mindig tudunk szépet-jót mondani… Például, azt, hogy az MMI (Multi Media Interface) kezelőpultja (13. kép) abszolút intuitív; hogy a balra felette található tapipaddal a lehető legegyszerűbben válthatunk rádiócsatornát; hogy a menürendszerben rendkívül könnyű tájékozódni; hogy a telefon csatlakoztatása kevés autóban olyan egyszerű, mint itt. Tessék? Hogy mondjunk már végre valami csúnyát is?! Nos, mi tagadás, olyat is tudunk. Mégpedig a hátsó helykínálatról. Az idevágó (23-as) kép egy182 cm magas, komfortosan berendezkedett sofőr ülése mögötti állapotokat tükrözi, a szimmetria kedvéért ugyanerre a szintre navigálva az anyósülést is. Mit mondjunk szűkösnek azért nem szűkös az a lábtér, csak éppen nem egy felső középkategóriás limuziné. Aki ült már egy Škoda Superb hátsó kanapéján, tudja, hogy miről beszélek. De több rosszat már ne kérjenek, mert tényleg nincs…

Az országúton

A BMW-hez hasonlóan az Audi is szépen elvan a maga háromliteres dízelével. Nem fogják elhinni: összesen 8 (!!!) teljesítményváltozatban gyártja, 204-től 326 lóerőig. Az A6-os család ebből 4-et kapott (218, 272, 320, 326), tesztautónké a 272 lovas volt. Hétlépcsős S tronic automata váltóval és az Audi legendás quattro összkerékhajtásával kombinálva.

Ugye elhiszik nekem, hogy egy másodpercet sem szomorkodtam, amiért nem 3-assal kezdődött a messze előttem doromboló V6-os teljesítményadata? Ha mégsem, nézzék meg a százas sprint értékét és a végsebességet, a hozzáfűzött lábjegyzettel együtt. Szóval: ezzel a kettőhetvenkettessel is iszonyatosan megy az autó, de itt mégsem ez a lényeg. Hanem az utazás, az autózás fenséges komfortja és már-már templomi ünnepélyessége. Semmi zavaró hang, szinte semmi menetzaj (a V6-os nemcsak messze van, de eszméletlenül jól is szigetelték), az adaptív rugózás légpárnás járműhöz hasonlóan szinte úsztatja az autót az út felett. És mindent, a kormányszervótól egészen a váltó működéséig valami elképesztő tökéletességgel hangoltak össze.

Tessék? Hogy itt is mondjunk már végre valami kellemetlent? Bizony, itt is lehet, még ha X más autónál is felpanaszolhatnánk ugyanezt. Csakhogy itt TÉNYLEG túl nagy a fogyasztás steril gyári adata és a valóság közötti különbség. Ráadásul én a kereken 3 liter többletemet is úgy értem el, hogy a) 90 százalékban egyedül, poggyász nélkül autózgattam, b) nem holmi zord hegyvidéken, hanem jobbára a csallóközi rónán… De az autó üresen 1845 kilós, összkerékhajtású, és valamiből csak ki kell termeli azt a 272 lóerőt/580 nyútnmétert is. Öt egész egytized literből ez, kérem, egyszerűen nem megy.…

Vas Gyula
(A szerző felvételei)

ADATLAP
Hengerűrtartalom:         2964 cm3
Teljesítmény: 200 kW (272 LE)@3500–4250
Nyomaték: 580 Nm@1500–3250
Sebességváltó: hétfokozatú S-tronic automata
Legnagyobb sebesség: 250 km/óra*
Gyorsulás 0–100 km/óra: 5,5 s
Csomagtér: 530–995 l
Gyári átlagfogyasztás: 5,1 l/100 km
Tesztfogyasztás: 8,1 l/100 km
CO2-kibocsátás: 138 g/km
Üzemanyagtartály: 73 l
A modell induló ára: 40 150 €
A tesztelt típus alapára: 54 950 €
A tesztautó ára: 97 737 €
* leszabályozva

dunatajonline / dunataj.sk

 

hirdetés