Kezdőlap NÖVÉNYVÉDELEM Szőlőtermesztők, figyelem: TÁMADNAK A BAGOLYLEPKEHERNYÓK

Szőlőtermesztők, figyelem: TÁMADNAK A BAGOLYLEPKEHERNYÓK

29
MEGOSZTÁS

A gazdák és a szakemberek is sejtették, hogy régiónkban a régen látott fagymentes tél megbosszulja magát. Valószínűsítették, hogy a károkozók inváziója a veteményesekben soha nem látott méreteket ölthet. Az első jelek máris itt vannak, a szőlőskertekben újfajta károkozóval kell szembenéznünk.

BAGOLYLEPKEA rügyfakadást követően a gazdák észlelték, hogy valamilyen kártevő igencsak megtépázta a fiatal hajtásokat. Nappal se híre, se hamva nem volt a kártevőknek. Köbölkúton nyugtalanok, tanácstalanok lettek a gazdák, permetezéssel próbálkoztak, sikertelenül. Hamar kiderült, a bagolylepke hernyója éjszaka támad, jóval sötétedés után mászik ki a földből, hogy táplálékhoz jusson. Ezért a furcsa, mutáns egyed nem válhatott természetes ellenségei, a madarak táplálékává, megszakadt tehát a biológiai tápláléklánc. Néhány nappal ezelőtt éjszaka volt kint a szőlőben Köbölkút apraja-nagyja, éjjel permeteztek a kártevő ellen, mások zseblámpával kezükben, az éjszaka közepén, kézzel szedték össze a
lárvákat. Több százat vagy több ezret. Közben kiderült, hogy a felszívódó permetezés nem használ, kontakt permetszerrel próbálkoztak. Az is csupán akkor vált részben hatásossá, amikor éjjel magukat a lárvákat permetezték. Számos esetben ez sem segített. Különös, rendkívül BAGOLYLEPKE2ellenálló kártevővel van tehát dolgunk, amely megjelent Kürtön, Muzslán, Ebeden és Párkányban is, az ottani szőlőültetvényeken. Vannak, akik a szőlő szárát ragacsos anyaggal kenték be, hátha segít. A korai szőlőfajták rügyfakadása igencsak meglepte a szőlősgazdákat, legalábbis a Duna mentén. A korai fajtákat a bagolylepke alaposan megtizedelte. A gazdák abban reménykednek, hogy a hernyók kétkezi begyűjtését követően újabb támadás, invázió nem éri őket, amely megritkítaná a későbbi szőlőfajtákat is rügyfakadásukat követően. A bagolylepke hernyója ugyanis a fiatal, friss hajtásokat kedveli, az erősebb, kifejlettebb hajtásokat nem támadja. A rendkívül enyhe, fagymentes tél következménye lehet az időbeni egybeesés, mikor is a rügyfakadást követően a lárvák azonnal megrohamozták a friss hajtásokat. Korábban, a hosszabb ideig elhúzódó fagy miatt ez nem következhetett be. Talány marad azonban, vajon miért csak éjszaka támad a bagolylepke hernyója, megelőzve ezzel, hogy a madarak táplálékává váljon. Mindenesetre a Duna mentén máris óriási károkról számoltak be a szőlőgazdák. Érdemes odafigyelni más régiókban is, nem zárható ki ugyanis néhány nappal vagy héttel később egy hasonló lefolyású invázió. A mellékelt fotók szemléltetik a kártevők tevékenységét és begyűjtését.

Farkas Iván
mérnök

DUNATÁJ HETILAP

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here