Kezdőlap RÉGIÓ Visszatért a Felvidék

Visszatért a Felvidék

31
MEGOSZTÁS

mainNovember 4-én és 6-án városunk újraegyesítésének 75. évfordulójára emlékeztünk. Az eseménysorozatot Hamrák Zsófia tanácsnokasszony szervezte, továbbá külön köszönet illeti meg a témát felkaroló civil szervezetet, az Endresz Csoportot is. Hétfőn a Jókai Mór Városi Könyvtárban hallhattunk előadás, míg szerdán dr. Popély Gyula történész professzor tartott előadást 1938 novemberének eseményeiről.

A Felvidék visszacsatolásának 75. évfordulója kapcsán a Szent István csatahajó elsüllyesztéséről, majd annak megtalálásáról beszélt az expedícióban részt vevő észak-komáromi Zétényi-Csukás Dénes László. A felvidéki történész és kutatóbúvár a magyarok közül elsőként lehetett tagja annak a felderítő csapatnak, amely 1994-ben Horthy elsüllyedt csatahajóját, a Szent Istvánt kutatta a tenger mélyén.

Az utolsó pillanatban kerültem az osztrák-német csapatba mint víz alatti operatőr. A kutatáshoz nem sikerült szponzorokat találni, így mindenki kénytelen volt mélyen a zsebébe nyúlni. 1994. szeptember 25-én horgonyoztunk le azon a helyen, ahol a koordináták szerint megtalálhattuk a Szent István csatahajót – mondta a helytörténész, majd hozzátette: nem volt olyan ország Európában, amelyik ne kereste volna a Szent Istvánt, annak koordinátáit azonban tizenhat kilométerrel távolabb jelölték valódi helyzeténél. A 20 ezer tonnás, monumentális, valaha volt legnagyobb építésű magyar hajót 1918 júliusában süllyesztette el az olasz királyi haditengerészet torpedós motorcsónakjai.

– Akkoriban a világ hatodik legerősebb haditengerészete volt a magyar. Magyarként megélni, hogy tagja lehetettem a kutatócsoportnak, egyszerűen felemelő érzés volt – tette hozzá Csukás László.

Az európai híradások előtt nyilván nem maradt titokban a hajóroncs felfedezése, melynek elvesztéséről még ma is szembeálló vélemények vannak.

Az évforduló kapcsán a Jókai Mór Városi Könyvtárban egy történelmi kutatásokon alapuló dokumentumkiállítás nyílt.

Az ünnepi megemlékezés szerdán a Jókai Moziban folytatódott, ahol dr. Popély Gyula történész professzor tartott előadást.

– 1938 novembere nemzetünk fölemelkedésének kezdetét jelentette, hiszen hatalmas rést ütöttünk a trianoni békediktátum falán. Azt, amit a nagyhatalmak 1919-20-ban elrontottak, részben igyekeztek jóvátenni. Angol, francia, olasz és német segítséggel az elcsatolt Felvidék magyarlakta területei egyesülhettek az anyaországgal. Az első bécsi döntést 1938. november 2-án ratifikálták a Belvedere palotában. A tényleges visszavételre november 5. és november 11. között került sor. Komáromba november 6-án, a kora délutáni órákban érkeztek meg a honvédek, élükön Horthy Miklóssal. Örömünnep volt az mindenki számára. Megismétlését minden igaz magyar várja és reméli – mondta a professzor.

A nagyhatalmak előtt már 1938 előtt is világossá vált, hogy Csehszlovákia Európa beteg embere. Ahogy Szabó Dezső író fogalmazott: Csehszlovákia egy történelmi csaláson alapuló idénybirodalom. Akuttá vált tehát a nemzetiségi kérdés megoldása. Előbb a többségében magyar illetve németek lakta területek kerültek el Csehszlovákia fennhatósága alól, majd 1939 márciusában Szlovákia is kikiáltotta függetlenségét.

– A visszacsatolással győzött az igazság, a jog és az erkölcs. Mindenki azt hitte, hogy ez örökre így marad. Azonban kitört a második világháború, melynek végén a nagyhatalmak megint egy meggondolatlan döntést hoztak. Újraalkották a Párizs környéki békét. Ismét megalakult Csehszlovákia és Jugoszlávia, Románia pedig visszakapta 1938 előtti határait. Az elmúlt évek, főként a 90-es évek bebizonyították, hogy ez mennyire rossz döntés volt. Csehszlovákia másodszor is széthullott. Jugoszlávia véres felbomlását pedig mindnyájan ismerjük. Hogy mi lesz Romániával? Egyelőre nem tudjuk… – tette hozzá a professzor.

Dr. Popély Gyula történész szerint a magyar nemzet, a trianoni határokon kívül és belül egyaránt morális válságban van. A szlovák népszámlálási adatok szerint egyre kevesebb magyar vallja magát magyarnak, de az anyaországban is 1 millió ember nem nyilatkozott a nemzetiségéről.

Ezen a hozzáálláson kellene változtatnia a politikusnak, a közéleti személyiségnek és minden embernek. A legfőbb cél a nemzeti öntudat erősítése, ehhez a cselekvési lehetősége mindnyájunknak megvan. Kérdés, hogy lelkiismerete szerint ki hogyan cselekszik – mondta végezetül a történész.

A rendezvényen közreműködött az észak-komáromi GAUDIUM Vegyeskar, valamint Palotás Gáspár korabeli felvételeken alapuló filmhíradóját tekinthették meg a résztvevők.

komarom.hu