Feszty Adolf, az Andrássy úti paloták mestere címmel szeptember 5-én Görbe Márk, budapesti művészettörténész és Feszty-kutató tartott humorral is átszőtt, ismeretgyarapító előadást a komáromi Zichy-palota Alapy Gyula-termében. A Duna Menti Múzeum Baráti Körének diavetítéssel színesített, élvezetes rendezvényére szóló meghívását portálunk is elfogadta.
A szervezők képviseletében Galo Vilmos történész üdvözölte a népes hallgatóságot, majd ismertette a tervezett őszi programsorozatukat. Görbe Márk köszöntése kapcsán hangsúlyozta: őt egy évtizede szoros baráti-szakmai kapcsolat fűzi a múzeumhoz, s együttműködésük gyümölcse több előadás, kiállítás és kiadvány. Majd átadta a szót az előadónak, aki leszögezte: Martosi Feszty Adolf (Ógyalla, 1846. augusztus 17 – Budapest, 1900. február 26.) neve kihagyhatatlan Budapest építészeti örökségéből, hiszen a munkásságának is köszönhető az, amilyenné az 1867-es kiegyezést követően a főváros központja vált. Az akkori felvirágzás során a mai Andrássy út is világvárosi jelleget öltött, s ott több mint tíz épület köthető Feszty Adolf, Feszty Árpád festőművész fivérének a nevéhez.
Majd ismertette az ötgyermekes, jeles Feszty családból származó Mester életútját, aki neves budapesti paloták, üzletek és bérházak tervezőjeként vált híressé. Az édesapja, Rehrenbeck Szilveszter ógyallai földbirtokos, az édesanyja pedig Linzmajer Jozefa volt. Az apja a vezetéknevét a keresztneve becézett formája (Veszti) alapján 1868-ban Fesztyre cserélte, 1887 tavaszán pedig I. Ferenc József magyar király nemességet, családi címert és a martosi nemesi előnevet adományozta neki. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, később a zürichi politechnikumba is beiratkozott, ahol a 19. század egyik legismertebb építészprofesszora, Gottfried Semper volt rá nagy hatással. A gótika, reneszánsz és barokk stíluselemeit ötvöző historizmus, azon belül pedig a neoreneszánsz lelkes hívévé vált.
1871-ben építészeti irodát nyitott Budapesten, az Akadémia utca 6. szám alatt, ahol legelső alkotása az 1877-ben átadott Haris-bazár volt, melyet Haris Gergely görög származású kereskedő számára tervezett. Az épület vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróházat, melynek udvarán az üzletek a keleti bazárok hangulatát idézték, 1910-ben lebontották, mert akkoriban már magasabb épületeket emeltek. Feszty a régi formákhoz a legmodernebb technikákat alkalmazta, több impozáns bérházat és palotát tervezett az akkortájt kiépülőben lévő Sugár úton (mai Andrássy út). Az első alkotásai egyike volt a Ferenciek téri bazár (1874).
A Keleti pályaudvarhoz közeli Lóversenypálya épületegyüttese (1878-1880) is az ő alkotása volt, amit a Népstadion építésekor, 1948-ban szintén lebontottak. Egyik legmeghatározóbb műve a francia Foncière Pesti Biztosító Intézet Andrássy út 2. szám alatti palotája, amely költsége a telekárral együtt 1 millió aranyforint volt. Jó hírként tudtuk meg azt, hogy a már hiányzó, 53 méter magas kupoláját a közeljövőben szeretnék pótolni. Ugyancsak híres az Andrássy út 60. szám alatt, jelenleg Terror Háza Múzeumként működő épülete, a 96. szám alatti műve pedig 1945-1948 között miniszterelnöki rezidenciaként szolgált, manapság az argentin nagykövetség székhelye.
Valamennyi alkotását terjedelmi okokból nem soroljuk fel, de megemlítendő, hogy például a Nádor utca 4. szám alatt levő Magyar Országos Bank épületcsodája (1885) is Feszty Adolf nevével fémjelzett. A kiváló jellemét bizonyítja az a tény is, hogy a Hajléktalanokat Segélyező Egylet épületét 1876-ban ingyen tervezte. A társadalmi és politikai életbe is bekapcsolódott: 1887-ben a tatai választókerület országgyűlési képviselőjévé választották. Munkásságával I. Ferenc József Lovagkeresztjét is kiérdemelte. Sajnálatos, hogy az öt gyermekéből csupán egy lánya érte meg a felnőttkort.
Egy másik vénáját megcsillogtatva, 1886-ban tervpályázatot nyújtott be barátjával, gróf Esterházy Miklóssal Budapest ivóvízellátására. A tervek szerint az akkor 800 000 lakosú fővárosba Tatáról szállítottak volna a napi 120 000 köbméter ivóvizet. Ennek megvalósításához azonban 8 millió forintra lett volna szükség, melyben egy Duna-híd is szerepelt, amin keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna. Egyébként a tatai tóparti villája ma is szemrevételezhető, s ott tavaly leplezték le az emléktábláját. A megromló egészségi állapotára hivatkozva 1890-ben visszavonult az építészettől, s kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. Nagy mennyiségű tőzeget talált a birtokon, melyet papírgyártásra próbált felhasználni. Több találmánnyal is szabadalmaztatta gyártási eljárását.
Váratlanul érte a halál élete egyik nagyon termékeny időszakában, alig 54 éves korában. A Fiumei Úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra, majd a sírja 1953-ban átkerült az Új köztemetőbe. Görbe Márk kifejezte reményét, hogy az Andrássy úton, talán éppen az említett kupola visszahelyezése kapcsán végre leleplezik Feszty Adolf emléktábláját. Végül megígérte, hogy majd több alkalommal tart előadásokat Komáromban, amit szívesen fogadnánk. A Duna Menti Múzeum Baráti Körének következő rendezvényeként, október 3-án 17 órától kerül sor Angyal Béla gútai történész-néprajzkutató A Komáromi járás a hontalanság éveiben (1945-1949) című, ugyancsak érdekesnek ígérkező előadására.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
(a szerző felvételei)
