HAZA HÍR-MIX Megemlékezések március idusán

Megemlékezések március idusán

413
hirdetés

Március 15-én az egész világon az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeire emlékeznek meg, így van ez a Felvidéken, és járásunkban is. Összegyűjtöttük a megemlékezések legszebb pillanatait, hogy ezzel is fejet hajtsunk a hősök előtt, akik 176 évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságért.

Keszegfalva

Keszegfalván Pataki Dezső polgármester köszöntője után Viola Miklós megyei képviselő mondott ünnepi beszédet, aki kiemelte: 1848 tavaszán a magyar nép felemelkedett a Habsburg elnyomás alól. A szabadságharc leverése ellenére a magyarok példát mutattak a világnak, és bebizonyították, hogy nem lehet elnyomni a szabadságvágyukat.A forradalom és szabadságharc öröksége ma is élénken él bennünk. A magyarok büszkék a múltjukra, és elkötelezettek a szabadság eszméje mellett.Ma is vannak kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk. Ma is elnyomni próbál egy láthatatlan birodalom, ezért ma is küzdenünk kell a szabadságért és a függetlenségért.Ezért fontos, hogy összefogjunk és közösen építsünk magunk és főleg gyermekeink, unokáink számára egy élhető, szabad és főleg magyar világot itt a szűkebb, felvidéki pátriánkban úgy, ahogy szerte a Kárpát-medencében.

Ezért is fontos megőriznünk édes magyar anyanyelvünket és magyar identitásunkat a globalizáció korában.A mai, kihívásokkal teli korszakban elengedhetetlenül fontos a magyarok összefogása a felvidéki politikai szintéren is, hogy az elnökválasztás kapcsán is jelezzük az államhatalom, az országos politikum, de főleg saját magunk felé, hogy vagyunk, és még számítunk valamit. Adjunk jelzést magunkról, mutassuk meg, hogy fontos számunkra a magyar egység további építése, hogy mindig is fontos számunkra a magyar egység demonstrálása. Ezért kell elmennünk szavazni március 23-án, és ezért kell az egyetlen magyar jelöltre adnunk a szavazatunkat. Magunkért, a gyermekeinkért, az unokáinkért, az önbecsülésünkért.Éljen a magyar szabadság! Éljen a magyar haza! – zárta szavait Viola Miklós.

Gúta

Gútán az elmúlt évek hagyományaihoz híven március 14-én a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola tartott megemlékezést a Szent Rozália Parkban, ahol Kolek Zsolt az iskola volt tanára, újságíró tartott ünnepi beszédet. Március 15-én szinte egész nap zajlottak a megemlékezések, délelőtt az alapiskolák diákjai vettek részt az ünnepségen, a Szent Rozália parkból átvonultak az Adamis Annak Városi Művelődési Központ előtti térre, ahol megkoszorúzták a kopjafát. Délután öttől a város vezetői és a társadalmi szervezetek koszorúztak. A VMK színháztermében a három magyar alapiskola és a magánszakközépiskola tehetséges diákjai adták elő közös műsorukat.

Az előadás előtt Halász Béla a város polgármestere tartott beszédet, aki elmondta: augusztus 20-a Magyarország születésének napja, március 15-e pedig az egész nemzet születésnapja. Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb időszaka az 1848-49-es időszak, a nemzetté válás és a függetlennévállás időszaka. Az emberek összefogtak és együttes erővel álltak ki a szabadságért. Ha egy közösség összefog, valódi csodák történnek, ma is egy csodát láthat a közönség, hiszen egy nagy összefogásnak köszönhetően az összes magyar iskola együtt készült a kulturális műsorral.

Csáky Pál, volt miniszterelnök-helyettes, író ünnepi beszédében kiemelte: vannak napok, vannak ünnepek, amikor különösen jó magyarnak lenni, ilyen ünnepünk augusztus 20-a a magyar állam megszületésének emléknapja, ilyen ünnep október 23-a is, amikor egy maroknyi nemzet először mondta a világon azt egy nagyhatalomnak, hogy elég volt, de a legszebb, legtöbb dinamikával töltött ünnepünk az mégis csak március 15-e, a magyar szabadság emléknapja. Csáky megjegyezte, ugyan sokan úgy mondanak beszédet az 1848/49-es események kapcsán, mintha azok csak Pest-Budán történetek volna, utólagosan Magyarország mai határai közé szorítva a történteket. Azok is fontosak voltak, de nem meghatározóak: legalább olyan fontosak azok a politikai események, amelyek Pozsonyban történtek. Az utolsó reformországgyűlés Pozsonyban ülésezett, az ülés alatt született meg a nagy kiegyezés az egyes politikai táborok között, és az a politikai felirat is, amelyet később közös delegáció vitt Bécsbe, amelynek alapján megszülettek az áprilisi törvények, és a császár-király kinevezte az első független magyar kormányt. 1848-ban egész Európa forrongott, Párizsban február 24-én forradalom tört ki, és március 14-én reggelre megérkezett a hír Pozsonyba, hogy a bécsiek is lázadoznak. Március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal közöljék követeléseiket, amelyből a császár egyet nem volt hajlandó teljesíteni, nem akarta kinevezni Batthyány Lajost miniszterelnöknek. Közben Pesten is zajlottak az események: tanácskozás a Pilvaxban, népgyűlés az Egyetemnél, a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása Landerer nyomdájában, nagygyűlés a Nemzeti Múzeum előtt. A király március 16-án fogadta a pozsonyi küldöttséget, és átvette tőlük a feliratot. Batthyány miniszterelnöki kinevezését március 16-án tudta kiharcolni István nádor.

Az eseményeknél fontos megemlíteni, hogy a március 23-án megalakult Batthyány-kormány összetétele példaértékű, hiszen a Pozsonyban egymással vitatkozó, majd együttműködő politikusok voltak a tagjai, akik teljesen más politikai nézetket vallottak, de jól tudtak együtt dolgozni, hiszen 3 hét alatt 31 törvényt szentesítettek.

A beszédek után a három magyar alapiskola és a magánszakközépiskola diákjai közös műsorát láthatta a közönség, Rigó Magdolna és az iskolák pedagógusai munkájának köszönhetően.

Naszvad

Naszvadon a helyi Csemadok szervezésében tartottak megemlékezést, kultúrműsorral, lovasfelvonulással, ünnepi beszédet Iván Tamás a Magyar Szövetség komáromi helyi szervezetének elnöke mondott, aki méltatta a 48-as hősöket, és buzdította a felvidéki magyarságot, fogjunk össze ma is.

Madar

Madaron a helyi kultúrházban és a kopjafánál emlékeztek meg a márciusi eseményekről. Beszédet Iván Tamás, a Magyar Szövetség Európai Parlamentiképviselő-jelöltje, a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke mondott, a Madari Édes Gergely Alapiskola tehetséges diákjai szolgáltatták a kultúrműsort.

Komáromszentpéter

Komáromszentpéteren a helyi kultúrházban és a kopjafánál tartottak megemlékezést. Ünnepi beszédet Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnöke, államfő-jelölt mondott, aki kiemelte, a március 23-iki megmérettetés nem róla szól, hanem arról, mennyire tudnak a felvidéki magyarok összefogni. A mai összefogás ugyanolyan fontos, mint 1848-ban volt. Nem hiába lett a választási szlogenje sem az, Talpra magyar! A Kossányi József Alapiskola diákjai műsorukkal emelték a megemlékezés nívóját. Viharmadár, avagy Bor, Szerelem, Halál címmel Tóth Tibor és Farnbauer Péter zenés szemelvényeket adott elő Petőfi Sándor életéből és költészetéből. A kopjafánál Hamran Tibor polgármester köszöntőjét hallgathatták meg az emlékezők, valamint a Rezeda énekkar, a helyi óvodások, az iskola énekkara lépett fel.

Perbete

Perbetén a kopjafánál ünnepeltek, ahol Iván Tamás volt az ünnepi szónok. A Perbetei Csemadokkal ünnepelt a Csemadok Bajcsi Alapszervezetének elnöke Pogány György és felesége Pogány Olga. Az emlékezés koszorúit a kopjafánál helyezték el, majd a gyermekek is letették az általuk készített piros fehér zöld színben pompázó alkotásaikat. A kultúrműsorban az Árvalányhaj népdalkör, a Nyitnikék Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda, a Napraforgó Református Óvoda kisgyermekei, majd a Magyar Tannyelvű Alapiskola 3. osztályos tanulói, énekkara, valamint felső tagozatos diákjai adtak elő egy nagyon szép, igényes és hazafias műsort.

Hetényen a Tarczy emlékműnél tartottak megemlékezést.

Megyercsen a helyi temetőben az alapiskola és óvoda részvételével emlékeztek meg a márciusi eseményekről.

Lakszakállason a kopjafánál tartották meg a megemlékezést az 1848/49-es forradalom hőseiről.

Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk

hirdetés
Previous article1848. március 15-én nem tudott érvényesülni az oszd meg és uralkodj elv…
Next articleMegemlékezések a forradalom tiszteletére