HAZA HÍR-MIX Komárom: Egy demokráciában nincs helye a kollektív bűnösségnek!

Komárom: Egy demokráciában nincs helye a kollektív bűnösségnek!

960
hirdetés

39000_200_200A felvidéki kitelepítettek emléknapján rendkívüli ünnepi ülést tartott Dél-Komáromban a helyi városi képviselőtestület, majd a monostori erődben folytatódott a megemlékezés.

1947-ben ezen a napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé, ezért lett éppen április 12-e a felvidéki kitelepítettek emléknapja. A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a beneši dekrétumok miatt a Csehszlovákiából kizárt, Magyarországra telepített mintegy 100 ezres magyarságról is – tájékoztatott erről a városházán tartott ünnepi beszédében Molnár Attila, Komárom polgármestere, aki Komáromot a felvidéki kitelepítettek városának nevezte. Hangsúlyozta: „Ez csak az első lépés a helyes úton, el kell jutnunk a kitelepítettek teljes kárpótlásához”

A résztvevők között számos közéleti személyiség foglalt helyett. A polgármester a vendégek között köszöntötte Vadkerty Katalin történészt, Nagy János szobrászművészt, a Kecskés László Társaság tagjait, Potápi Árpádot, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökét, Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét, Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízottat, Berényi Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Batta György írót és a felvidéki polgármestereket is, Borsányi Gyulát (Pered), Horváth Árpádot (Gúta), Jancsó Istvánt (Negyed), Hajdú Lászlót (Deáki), Baranyay Alajost (Zsigárd), Iván Gyulát (Farkasd), Bergendy Ferencet (Vágkirályfa), Seres Lajost (Alsószeli), Juhos Ferencet (Nádszeg), Mészáros Mártát (Taksony). A polgármester elmondta, a városháza dísztermében a közelmúltban már 300 ember mondta el könnyes szemmel az állampolgársági esküt, Komárom városa büszke erre, és bízik abban, hogy ez a szám még növekedni fog.

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke fővédnöke volt a komáromi rendezvénynek, nem tudott részt venni az ünnepségen, de levélben köszöntötte a résztvevőket. „Emlékezünk azért is, hogy az etnikai tisztogatásokra már soha ne kerülhessen sor. Ez a nap egyben az összetartozásunkat is jelképezi” – üzent a magyar házelnök.

Oláh Kálmán tanár és a komáromi fiatalok kitelepítettek korabeli krónikáinak felolvasásával hozták közelebb a 67 évvel ezelőtt indult embertelenségeket.

Halzl József elnöke elmondta, saját családja révén is érintett a kitelepítésekben. Nagyapját is áttelepítették. A Rákóczi Szövetségben még mások családjának is vannak hasonló élményei, ezért is támogatnak miden olyan aktivitást, amely közelebb visz ahhoz, hogy a kitelepítetteknek végre igazságot szolgáltassanak. „Ma itt jó dolog történik, ezt is vegyük észre” – mondta.

Berényi József emlékeztetett arra, hogy a magyar identitásunk megőrzéséért ma Szlovákiában mindennapi küzdelem folyik. „A kollektív bűnösség eltörlésének az elvét Szlovákiában csak egy politikai erő, a Magyar Közösség Párta képviseli, mások ezt programjukban nem fogalmazzák meg. Ma már senki sem marasztalja el a németeket a második világháborúért, Európában csak egyetlen közösséget bélyegeznek meg a kollektív bűnösséggel, a felvidéki magyarságot. Nem érthető ez, hiszen az Európai Unió tagországán belül történik ez. A szlovák politikusok azzal magyarázkodnak, hogy a kollektív bűnösség eltörlése összefügg a határokkal, a revízióval. Nem függ össze! A kollektív bűnösség eltörlésének az elve erkölcsi kérdés, nem függ össze a határokkal, hiszen azokat nemzetközi szerződések rögzítik. A kollektív bűnösség eltörlése egy gesztus lenne, a tényleges egyenrangú állampolgárság létrehozása Szlovákiában. … Ez az emléknap arra is jó, hogy évente fogadalmat tegyünk, hogy apáink és nagyapáink nevében nem adjuk fel a kollektív bűnösség eltörlésének a követelését” – mondta az MKP elnöke.

Potápi Árpád hangsúlyozta, az emléknapot nem csak az érintett személyeknek alkotta meg az Országgyűlés, hanem valamennyi magyarnak, és üzennek egyben Európának is, szorgalmazva az igazság kimondását. „A beneši dekrétumok ma is mérgezik a szlovákok és magyarok együttélését. Sajnálatos, hogy az Európai Unió eddig semmilyen konkrét eredményt nem tud felmutatni ennek az ügynek a rendezésében” – mondta.

A városházában a Himnusz eléneklésével ért véget a rendezvény, amely a monostori erődben, a felvidéki kitelepítettek emléktáblájánál, Nagy János alkotásánál folytatódott.

Vadkerti Katalin történész úgy látja, a felvidéki magyarság mai állapota, többek között az, hogy az utóbbi húsz esztendőben több mint százezer fővel fogyatkoztunk, is a múlt öröksége. „Ma is folytatódik a magyarok lakta vidék gazdasági tönkretétele” – figyelmeztetett. A történész szerint amíg a felvidéki magyarság meg tudja őrizni értelmiségét, van remény arra, hogy sorsa jobbra forduljon.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes biztosította az ünnepség résztvevőit, hogy a magyar Országgyűlés és kormány továbbra kiemelt figyelmet szentel a Magyarország államhatárain túl élő magyarokra. Az, ami 66 évvel ezelőtt kezdődött, genocídiumnak is tekinthető, hiszen népirtást a gyökerek elvágásával, a kultúrától és a nyelvtől való megfosztással is el lehet követni. Néha az is elég ahhoz, hogy odébb költöztetik az embereket. „Nyolcvanezernél több embernek kellett megélni egy új tragédiát két évvel a második világháború befejezése után. (…) Magyarország nem tudta nemzetközi fórumok előtt kiharcolni azt a védelmet a magyar állampolgárok számára, hogy szülőföldjükön maradhassanak” – mondta. Rámutatott, a kitelepítések a soknemzetiségű Közép-Európa kudarcát is jelentették. A folyamat az első világháborúval kezdődött, ebből következett a nemzetiségi viszályok sorozata, amely csaknem száz éve lehetetlené teszi az összefogást annak érdekében, hogy „egymást tisztelve, boldogabb és gyarapodó Közép-Európát építsünk fel” – fogalmazott Navracsics Tibor.

A rendezvény az emlékmű megkoszorúzásával ért véget. A Magyar Közösség Pártja országos vezetősége nevében Berényi József és Stubendek László koszorúztak. A szertartás alatt a komáromi Concordia vegyeskar énekelt.

Képgalériánk itt tekinthető meg.

Felvidék.ma, ON

hirdetés
Previous articleA második világháborút követő kitelepítésekre emlékeztek a Felvidéken
Next articleA fiatalok súlyosbodó munkaügyi gondjai