HAZA HÍR-MIX Katasztrófahelyzet a termőföldeken!

Katasztrófahelyzet a termőföldeken!

870
hirdetés

vi1Száz évvel ezelőtt okosabbak lettek volna a vízügyi szakemberek? Nem tudom. Az a tétlenség, amellyel a rendszerváltás óta találkozhatunk az árvízvédelmi szerveknél, viszont nehezen magyarázható. A gútaiak még élénken emlékeznek a legutóbbi két árvízre, amikor a Duna Menti Vízgazdálkodási Vállalat (Povodie Dunaja) nem lépett idejében, megteltek a felvízi csatornák, s a kiadós záporok után a város alacsonyabban fekvő területein a talaj- és esővíz elöntötte a kerteket, pincéket, sőt néhány helyen beszivárgott a lakásokba is. Félő, hogy további tétlenség miatt mindez megismétlődhet, hiszen a múlt század harmincas éveiben kialakított csatornarendszer azonnali leszívatásra vár, különben a Komáromi járás vi5határaiban lassan ismét a víz lesz az úr.

– Én már a múlt héten megpróbáltam egyezségre jutni a vízgazdálkodás illetékeseivel, de nem sikerült – mondja keserî szájízzel Lőrincz Tibor, a keszegfalvai mezőgazdasági szövetkezet elnöke. – A 720 hektáros búzaföldből 250 hektárnyi került víz alá, a 460 hektárnyira tervezett tavaszi árpából 100 hektárnyi bevetetlen, 25 hektárnyit pedig még kikelés előtt elöntött a víz.

Takács Zoltán, a kava-vágfüzesi szövetkezet agronómusa is elkeseredett: – Az első negyed-évben már annyi csapadék hullott, mint tavaly egész évben, vagyis 260-270 milliméternyi. A vetést sikeresen befejeztük, viszont csaknem húsz százalékukon már áll a víz. A talaj és a levezető árkok egyaránt telítettek. Ha nem köszönt be hirtelen a jó idő, talán kisebb veszteséggel megúszható az idei gabonatermesztés, de ha gyorsan jön a meleg, megposhad a mag.

Máté Tibor, a gútai szövetkezet elnöke sem derülátóbb: – Csak a húsvéti ünnepek alatt 64 milliméternyi csapadék hullott a gútai határra, amelynek következtében a vetésterület több mint egyharmada került víz alá. Az 1500 hektáron elvetett búzából 350 hektárnyi van víz alatt, a 380 hektáron elvetett tavaszi árpának pedig min tegy 40 százaléka, azaz 150 hektárnyi került víz alá. Egyelőre még nincs minden veszve, hiszen a vi3vízzel ellepett gabona sorsa valóban a felmelegedés fokától függ. Ha idejében sikerül lecsapolni a földekről a vizet, s nem jön hirtelen a felmelegedés, a kár csak minimális lesz. Sokkal veszélyesebb, ha hirtelen, magas hőfokkal köszönt be a tavasz, mert akkor a víz alatt levő vetőmag nem tud kicsírázni. Ezért kell szorgalmazni, hogy az illetékesek még addig kezdjék meg felvízi csatornák kiürítését, mielőtt elérne bennünket a Vág és a Duna vízgyîjtő területéről érkező áradás. Ha ez nem sikerül, akkor az is várható, hogy további területekre terjed ki a felszíni és a talajvíz, ami esetleg a későbbi növények elvetését is nehezíti majd, de akár teljesen meg is akadályozhatja. Gondolok itt a kukoricára, napraforgóra, vagy a közelben termesztett szójára is. Ha ez megtörténik, még az állattenyésztésben is komoly problémákat okozhat, hiszen nem lesz miből takarmányozni.

A Balseed vállalatnál is sok a probléma: – A 837 hektáron elvetett búzából 207 hektárnyi van most víz alatt. Tavaszi árpát 552 hektáron akartunk termeszteni, ebből 220 hektár földbe is került, illetve ezt is vi7ellepte a víz. Idén nagy valószínîséggel árpát már nem is vethetünk. Ami komoly veszteséget okoz, az a 32 hektáron termesztett repce, aminek jelentős részét a rossz áttelelés és a rajta levő víz miatt ki kell majd szántani – tájékoztatott bennünket Ambus Pál, a vállalat tulajdonosa, ügyvezető igazgatója.

A csergői szivattyúállomás villanymotorokkal való felszerelése még várat magára, holott 1937-től csak ez védte meg Gútát a belvizektől. Talán az új, nagyteljesítményî szőlősi szivattyú is eredményes lenne, de ennek kilincsén még mindig ott a tavalyi verébpiszok…

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleGyerekszereplőket keresnek
Next articleKüzdelem a vágsellyei magyar iskola megmentéséért