Ritka manapság, hogy egy rockfesztivál több mint tíz éves hagyománnyal sikeres tud lenni. Hiszen láthatjuk, hogy a nagy múltú nagyobb nyári fesztiválok is sorra elmaradoznak, vagy csak nagy nehézségek árán valósulnak meg. Mondván, válságát éli a rockzene tájainkon. Így egyre kevesebb az igény is rá.
Ezért mindenképpen méltányolandó a karvai Have-Rock Club igyekezete és szervezése, hiszen évről-évre neves zenekarokat meghíva töltik színültig a Duna-menti falucska kultúrházát, és tartják ezzel életben a rock világát a térségben. Rácáfolva ezzel a fent említett tévhitre.
Színpadra állt már itt többek közt a Pokolgép, Kalapács, P. Mobil, Rómeó Vérzik, Ossian, Blues Company, Junkies, Zorall, Auróra és a sor még hosszan folytatható lenne, mivel a szervezők különös tekintettel odafigyelnek, hogy komoly előadókat hívjanak. Mint ahogyan arra is, hogy a neves főzenekarok mellett, mindig teret nyújtsanak a környékbéli feljövő formációknak is. Érdekesség, hogy a zselízi Ayers Rock banda mind a 11 alkalommal színpadra lépett a fesztivál életében.
Idén is, ahogy a fesztivál esetében megszokott már, január utolsó hétvégéjén dübörgött fel a Rock ‘n’ Roll a helyiek által csak „rockünnepnek” nevezett eseményen. Az idei főzenekar a méltán híres Beatrice volt, élén a rock fenegyerekeként számon tartott Nagy Feróval. Őket vezette fel a már említett Ayers Rock, a komáromi Colerosa, valamint a bátorkeszi Rock Stone és a Kovbojok együttes Budapestről. A felsoroltak nem restelkedtek, hogy így együttesen, fantasztikus hangulatot varázsolva szórakoztassák a mintegy 3-400 száz tagú közönséget, egészen a kora hajnali órákig.
További érdekesség, hogy Kapás István, alpolgármester, aki 10 évvel ezelőtt elindította a rendezvénysorozatot, és szervezte is ez idő alatt, idén átadta a képzeletbeli stafétát Finta Gergelynek. Finta portálunknak elmondta: „Amikor átvettem István barátomtól a szervezést, akkor tudatosult bennem igazán mekkora felelősséggel jár is ez. Hiszen nagy hagyományai vannak már a rockfesztünknek.
Az évek alatt mondhatni a falu egyik szignójává vált, amit évről-évre rengetegen várnak és kísérnek figyelemmel. Az ő igényeiket szem előtt tartva kellett úgy megszervezni mindent, hogy azzal mindenki elégedett legyen. Bár sok buktató volt az idevezető úton, úgy érzem sikerült megfelelni az elvárásoknak, és ismét egy színvonalas rendezvénnyel gazdagítani Karva kulturális életét.”
Csonka Ákos, Felvidék.ma
