Két alkalommal látható N. Tóth Anikó A kacagó királykisasszony című mesejátéka május 25-én a Komáromi Jókai Színház nagyszínpadán. Tudvalevő, hogy a hazai szerző szövege a Dialóg nonprofit szervezet Dráma 21 címmel, két évvel ezelőtt meghirdetett drámapályázatának győztes alkotása volt, a mai premier pedig ősbemutatónak számít. Túlzás nélkül állítható: színházi ünnep ez, hiszen ritkán kerül sor felvidéki író darabjának színre vitelére, pláne hazai magyar meseelőadáséra.
Ezért és a szerző témaválasztása miatt is nagy érdeklődéssel ültem be A kacagó királykisasszony szerda esti nyilvános főpróbájára. Ugyanis e nehéz időkben tájainkon is előszeretettel várjuk a gondűző kacaj- és fényhozókat, s ahogy a látott meseprodukcióban, talán egyszer hozzánk is megérkezik a Kacagócia jóindulatú királykisasszonyához és a komor, bátor lovaghoz hasonló „mentőangyalok”. Azok, akik hozzájuk hasonlóan, sok-sok nehézséget leküzdve, visszahozzák a fényt és az örömöt országunkba, egész bolygónkra.
A Földre, a világegyetem egyetlen olyan planétájára, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Kérdés, hogy még meddig, hiszen a nagyon elfoglalt lakói nem tudatosítják, hogy azt sokféle felelőtlen cselekedetükkel tönkreteszik a saját életterüket. A kék bolygó pedig legszívesebben levetné őket magáról…
De térjünk vissza a színpadra varázsolt mesébe! Mi tagadás, annak fantáziát megmozgató, színpompás látványvilága már az első percekben magával ragadott. Köszönhető ez elsősorban a Komáromból származó, ám már jóideje magyarországi felnőtt és bábszínházakban sikeresen munkálkodó díszlet- és jelmeztervezőnek, Mihac Gábornak. N. Tóth Anikó mesejátéka alapján a szövegkönyvet Csikmák Kati e.h. dramaturg és Matusek Attila rendező, a fülbemászó zenét pedig Kalocsányi Gábor m.v. készítette.
„Nagyon tetszett N. Tóth Anikó meséje, elsősorban a kacagástörténet: mit lehet megoldani nevetéssel, mit jelenthet a nevetés. Arra jutottunk, hogy a nevetés maga a remény. Mindig van remény kicsit megmenteni magunkat, olykor az egész emberiséget. Innen kezdve pedig a perspektíva kitágult: nézzünk egy kicsit távolabb, ne mindig csak azt lássuk, ami az orrunk előtt van. Erről már a kicsiknek is érdemes beszélni. Abban bízunk, hogy elültetünk egy magot, és aztán hátha fává cseperedik. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a színpadi megvalósítás, főleg a kosztümök újrahasznosítottak legyenek, a jelmeztervező nagyrészt abból dolgozott, amit a raktárban talált” – nyilatkozta Matusek Attila színművész-rendező. Hozzátette: miközben A kacagó királykisasszonyt színpadra álmodta, a saját meseélményeire is támaszkodott, egyebek mellett Guillermo del Toro Pinokkiójának a látványvilága járt a fejében.
Lássuk a szereposztást, melyben a színészek némelyike több figurát is életre kelt! A „görcipőn” közlekedő Hostomský Fannit Aninaként és a kacajra vágyó Vadalma királykisasszonyként is viszontláthatjuk, Tomi barátját és Hilárusz lovagot pedig Szebellai Dániel alakítja. Segítőtársuk a vélhetően gyeremekközönség-kedvenccé váló Vihogonc/Nyihogonc, a kétarcú törpe, akit Köleséri Sándor m.n. fergetegesen formál meg.
Holocsy Krisztina felváltva az anyát, a királynét, a kacagógerlét és az egyik fát játssza, míg a párja apaként és királyként Olasz István, aki az egyik ötletes fába bújva is feltűnik a színen. A harmadik fában Bernáth Tamás rejtőzik, akivel többnyire főudvarmestertként találkozhatunk. Előbb félelmetes, majd kiderül a valójában jó természete Arikánnak (Molnár Xénia). A Kossuth-díjas Dráfi Mátyás pedig a hangját kölcsönözte az életben maradásához Nap-morzsára vágyó Világvégi Bolyongónak. Na, és a Kacagócok, vagyis Leczkési Dóra és Nagy László sem maradhatnak ki e felsorolásból.
Meséről lévén szó, borítékolt a pozitív végkifejlet, amely reményt sugall, hogy a bolygónk is megmenthető. Örvendetes lenne, ha a pedagógusok növendékeiknek elmagyaráznák e mese mondanivalóját, s miután közösen megnézik a hiánypótló előadást, majd együtt tesznek is valamit a Föld megmentéséért. Hiszen az olyan kisebb-nagyobb tettek, mint a közös szemétgyűjtés, hulladék-szelektálás, óvodai-iskolai zöldövezet-bővítés… is egy-egy fontos lépésnek számítanak ahhoz, hogy a mese valósággá váljon. Az előadást mesebérletben, alsó tagozatosoknak, valamint családi programként is jó szívvel ajánlja a színház.
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk
