HAZA KÜLFÖLD Jaroslaw Kaczynski: rendezni kell a volhíniai mészárlás ügyét

Jaroslaw Kaczynski: rendezni kell a volhíniai mészárlás ügyét

871
hirdetés

Rendezni kell a 80 éve a lengyel népességen az Ukrán Felkelő Hadsereg és az Ukrán Nacionalisták Szervezete által elkövetett volhíniai mészárlás ügyét, de a lengyel-ukrán viszonyban jelenleg Oroszország legyőzése a fő cél – jelentette ki szombaton Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes.

Kép: Illusztráció, Pixabay

    Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak adott hosszabb interjúban a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnökét a lengyel-ukrán megbékélés lehetőségeiről is kérdezték a Lengyelország által népirtásnak minősített, 1943-as volhíniai mészárlás júliusi kerek évfordulója kapcsán.
„Ki kell mondani, hogy rendkívül brutális, kegyetlen népirtás volt az, még bizonyos német népirtásoknál is rosszabb” – jelentette ki Kaczynski. Aláhúzta: az ügyet „rendezni kell, ki kell mondani a megfelelő szavakat”, és egyben meg kell találni a tömegsírokat, újratemetni az áldozatokat.
Arra válaszolva, hogy a rendezés érdekében kész lenne-e újból Kijevbe utazni, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni róla, Kaczynski felidézte: korábban a volt ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval „még határozottabb szavakat használva” is beszélt a témáról.
„Most viszont nem gondolom, hogy ezáltal elősegíteném azt, ami a fő célunk, vagyis Oroszország legyőzését” – fogalmazott Kaczynski. Hozzátette: nem osztja az ukrán fél azon álláspontját, miszerint a rendezés most nem lehetséges. „De ők most háborút folytatnak, elesnek a fronton, őket bombázzák, különféle módokon pusztítják őket, (…) rajtuk is népirtást terveztek elkövetni” – magyarázta a politikus.
Hangsúlyozta egyúttal: a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, mégsem szabad felejteni, hiszen „semmilyen civilizált nemzet és állam nem feledkezhet meg az állampolgárain elkövetett népirtásról”.
1943. július 11-én a ma nyugat-ukrajnai Volhínia területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg. Ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyel lakosság ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az ukrán kormány tavaly jelezte, hogy jóváhagyja az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását. Májusban Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a lengyel szejmben elmondott beszédében részvétét fejezte ki a volhíniai mészárlásban áldozatul esettek hozzátartozóinak.


MTI

hirdetés
Previous articlePutyin egységre szólított fel a belső árulással szemben
Next articleTúl drága és nem célzott támogatást adott az állam a járvány alatt