HAZA NÖVÉNYVÉDELEM Idén is károsít az uborkalisztharmat

Idén is károsít az uborkalisztharmat

1088
hirdetés

Obrázok1A lisztharmat az uborka és még más kabakos növények föld feletti részein fehér, lisztes bevonatot képez, amely a kórokozó gomba tenyészfonálzatából – micéliumából – és a rajta láncokbanképződő ivartalan szaporítósejtek – konídiumok – tömegéből áll. A lisztharmatgombák a levél felületén élő parazita szervezetek. A gombafonalak tapadókoronggal tapadnak a növény felületéhez, nem hatolnak be a növényi szövetekbe, csak szívókorongokat bocsátanak a felső sejtekbe. Innen szívja fel a gomba a számára szükséges tápanyagokat.. Hatására a megtámadott levelek lankadni, hervadni kezdenek és idő előtt elpusztulnak. A lombfelület csökkenése folytán csökken a termés mennyisége, minősége is. Minél korábban, minél fiatalabb korban támadja meg a lisztharamat a növényeket, annál súlyosabb a kár. Kezdetben az apró foltok napról napra növekednek, végül összefüggő lisztes bevonatot képeznek a levelek színén, fonákján, a levélnyélen és a hajtásokon. Erős fertőzések esetén a fiatal bimbókon, terméseken is. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre, mint a fiatalabbak. Szabadföldön a nyár derekán jelennek meg az első tünetek az uborkán, a tökféléken, majd a sárgadinnyén, végül a görögdinnyén. Mivel csak július végétől számítunk a lisztharmat elhatalmasodására, a korai termesztésű szabadföldi uborkát gyakorlatilag alig veszélyezteti. A másodtermesztésben azonban komoly gondot okoz a gazdáknak, mert már fiatal korban megtámadja, legyengíti a növényeket. Nemcsak a termés mennyisége, hanem a minősége is romlik. A sárgadinnyét szabadföldön a tenyészidőszak végén támadja meg a lisztharmat. A görögdinnyét csak járványos években károsítja. A spárgatök és közeli rokona, a patisszon vagy csillagtök igen erősen fertőződik minden évben. Azonban ennek ellenére is bőségesen teremnek. A hajtatásban azonban a lisztharmat nemcsak nálunk, de világszerte is az uborkának és a sárgadinnyének a legjelentősebb gombabetegsége. A kabakos növények lisztharmatát két gombafaj okozza, az Erysiphe cichoracearum a száraz időben, a Sphaerotheca fuliginea a párás, esős időben szaporodik fel. Azonos károsítási tüneteket idéznek elő. Hajtatásban, ahol nagy a levegő páratartalma, a Sphaerotheca fuliginea az egyedüli kórokozó. E két gomba eltérő környezeti igénye ad magyarázatot arra, hogy szabadföldön száraz és nedves nyáron öntözött és öntözetlen területeken és hajtatásban egyaránt gondot okoz a lisztharamat. A várható temés megmentéséhez – az ellenálló fajták hiányában – szükséges a lisztharmat elleni rendszeres védekezés. Mikor permetezzünk? Egyértelműen azonnal az első foltok megjelenésekor. Ezt nem könnyű észrevenni, de arra a sokéves megfigyelésre támaszkodunk, hogy szabadföldön legkésőbb augusztus elején már rendseresen megjelenik a lisztharmat. Ilyenkor tehát szükséges elkezdeni a permetezést és ezt 7 – 10 naponként kellene ismételni. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy – egy szaporító lisztharmatsejtből újra meginduljon a konídiumképződés. A lisztharmattól erősen belepett leveleket már hiába permetezzük, nem tudjuk a vastag gombabevonatot kellően átnedvesíteni permetszerrel. A célunk, hogy a gombát, elsősorban a szaporítósejtjeit, a konídiumokat pusztítsuk el. Ezért kell olyankor kezdeni a permetezést, amikor még csak néhány folt észlelhető, és ezután sem szabad megvárni az erős gombabevonatosodást. Mivel és hogyan? Nagyon fontos mind a levelek színének, mind a fonákjának a megvédése. Gombaölő szerek közül már csak a kéntartalmú Thiovit Jet 0,3 – 0,5 % töménységben engedélyezett Szlovákiában, várakozási ideje 3 nap, ezért a szedés idején is használható, azonkívül hátráltatja az atkák felszaporodását. A kéntartalmú szerek hátránya azonban, hogy 25 C fok fölött perzselő hatásúak, ezért a nagy melegben nem használhatók.

Csekes Zoltán mérnök

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleKeresztes Ildikó a divatról
Next articleKomáromi autótesztelő: Chevrolet Captiva 2.2D AWD: Nyolcvan évből építkezik…